Városfejlesztési és Értékvédelmi Alap létrehozása

Tisztelt Közgyűlés!

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény  8.§ (1) bekezdésében a települési önkormányzat feladatai között első helyen szerepel a településfejlesztés, településrendezés; az épített és természeti környezet védelme. Ezen feladatok körét illetően a települési önkormányzat maga határozza meg – a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően – hogy a feladatokat milyen mértékben és módon látja el. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezései között a 13.§ (1) bekezdés helyben biztosítható közfeladatként említi a településfejlesztést, és településrendezést. Az előzőeken túlmenően az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 10.§ (2) bekezdése szerint az önkormányzat kötelezettsége a településszerkezeti terv legalább tízévenkénti felülvizsgálata, és szükség szerinti módosítása, vagy új terv készítése, 57.§ (2) bekezdése szerint pedig a helyi építészeti örökség értékeinek fenntartása, fejlesztése, védelmének biztosítása is a települési önkormányzat feladata.

Az önkormányzat az éves költségvetéseiben lehetőségeihez képest mindig elkülönít bizonyos összeget tervek – pl. építészeti, településrendezési – elkészíttetésére. A 2011. évi költségvetésben kb. 60 millió Ft pénzösszeg állt rendelkezésre az összes, hivatal által készíttetett - nemcsak építészeti - tervek, szakvélemények finanszírozására. A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007. (III.27.) önkormányzati rendelet 7.§ (3) bekezdése szerint a védetté nyilvánított építészeti értékek fenntartásának, felújításának támogatására a tulajdonosok az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig évente egyszer pályázat útján támogatást igényelhetnek. A rendelet 2007. évi elfogadása óta azonban nem került a költségvetésbe ilyen elkülönített keretösszeg, így eddig pályázati támogatás odaítélésére sem volt lehetőség. (Megjegyzendő, hogy a rendelet mellékletében 52 db helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény van nyilvántartva, döntő részük magántulajdonban van).

Az Étv. szerinti tízévenkénti felülvizsgálati kötelezettség köztes idejében gyakran jelentkezik azonban olyan tulajdonosi, beruházói elképzelés, ami a település érdekeit képviselő önkormányzati szándékokkal találkozva a településrendezési tervek módosítását igényli.

Jelenleg például a kihasználatlan értékekkel, és lehetőségekkel rendelkező Ófaluban lévő területekkel kapcsolatban jelentkezett olyan szándék, elképzelés, ami a hatályos tervek felülvizsgálatát jelentheti. Az Étv-ben nevesített településrendezési szerződésben lehetőség van arra, hogy a terület tulajdonosa, beruházó a településrendezési terv módosítását finanszírozza, ám a szerződésben vállalt kötelezettségnek, és a megvalósítandó célnak közvetlen összefüggésben kell lenni. A volt téglagyár, pincesor, Termál Hotel a tervezett intermodális logisztikai központ területét érintő fejlesztési elképzeléseket azonban egy tervezési feladatba célszerű integrálni, mivel szinte az egész Ófalu, Duna part területét lefedik, és természetszerűleg figyelembe kell venni az egyes elképzelések egymásra gyakorolt hatását, hiszen a cél az, hogy ezek egymást erősítsék.    

A település működésének egyre nehezebbé váló pénzügyi finanszírozása idején célszerű lenne a fent részletezett városfejlesztési, értékvédelmi feladatok forrásigényeit nem csak a költségvetésből biztosítani. Az elkülönített forrásból a város számára is fontos beruházások előkészítésének településrendezési tervezési segítése, és a részterületekre vonatkozó, szükségessé váló tervmódosítások, és korrekciók is rugalmasabban végezhetők.

Ezt a célt egy elkülönült pénzalap létrehozása szolgálná, melynek bevétele, forrása az alábbiakból tevődne össze:

-        Az Étv. szerinti településrendezési szerződésekből, valamint a város területén működő beruházók, területfejlesztők által, egyedi megállapodások alapján befizetett pénzösszegekből,

-        a város mindenkori költségvetési helyzetének figyelembevételével az önkormányzat költségvetési támogatásából.

Ez utóbbi hangsúlyosan azt jelenti, hogy az Alap bevételét Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata legfeljebb a mindenkori költségvetési helyzet alakulásának függvényében egészítheti ki.

Az Alap bevételei és az éves költségvetésben rögzített keretösszeg kizárólag az Alap kezelésével, és alábbi céljaival összefüggésben használható fel az alábbiak szerint:

-        A terület adottságait figyelembe vevő fejlesztési, területhasznosítási koncepciók kidolgozása,

-        a beruházói, tulajdonosi szándékokat, és önkormányzati igényeket figyelembe vevő településrendezési tervek, részterületekre vonatkozó tervmódosítások készíttetése,

-        önkormányzati beruházások előkészítése – tervpályázat, építészeti tervek elkészíttetése,

-        helyi védett építészeti értékek felújításának támogatása évenként kiírásra kerülő pályázati rendszerben.

Az alapot elkülönített költségvetési alszámlán kell nyilvántartani, melynek felhasználásáról a Polgármester dönt. Az alap felhasználásáról a Polgármester a Közgyűlésnek évenként köteles beszámolni.

Kérem a Közgyűlést, hogy jelen előterjesztést tárgyalja meg és a Városfejlesztési és Értékvédelmi Alap létrehozásáról szóló határozati javaslatot fogadja el.

Érd, 2012. február 3.

T. Mészáros András

HATÁROZATI JAVASLAT

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a településrendezés, településfejlesztés, és a helyi építészeti örökség értékeinek védelme érdekében a határozat melléklete szerinti működési szabályok alapján „Városfejlesztési és Értékvédelmi Alap” elnevezéssel elkülönített pénzügyi alapot hoz létre.

Határidő: a 2012. évi költségvetés elfogadása
Felelős: T. Mészáros András polgármester

Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges