Tisztelt Közgyűlés !
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 21. §(1) bekezdése a települési önkormányzat kötelezően ellátandó feladataként definiálja az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatás szervezését és fenntartását.
A közszolgáltatás kiterjed
- a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására;
- a települési hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítmény létesítésére és működtetésére;
- a közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakóállomások, gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló stb.) telepek létesítésére és működtetésére is.
A közszolgáltatás jelenlegi ellátása
Jelenleg Érden a 2001-ben kötött Közszolgáltatási Szerződés alapján az ÉrdKom Kft. végzi a települési szilárd hulladékkezelési kötelező közszolgáltatást, de a közszolgáltatási szerződés időtartama 2012. december 31-én lejár.
A szerződés keretében a gyűjtést és szállítást végzi a közszolgáltató, melyet igen magas arányban a pusztazámori lerakóban történő lerakással teljesít. A lerakó területén 9.000 forintot fizet tonnánként a kommunális hulladék lerakásáért, amely értelemszerűen megjelenik a díjban.
Az önkormányzatok közötti együttműködést megalapozó szempontok
Ma Magyarországon a települési szilárd hulladék többsége - körülbelül 75 százaléka - lerakókba kerül, nem pedig hasznosítókba. Összehasonlítva: ugyanez az arány Ausztriában körülbelül 3,7 százalék (azaz a hulladék 3,7 százaléka kerül lerakókba), Németországban vagy Hollandiában pedig alig több mint egy százalék.
Amíg Magyarországon a települési hulladék körülbelül 17 százalékát hasznosítják anyagában, (tehát papírból papírt, műanyagból műanyagot, üvegből üveget), addig Belgiumban ugyanez az arány körülbelül 60 százalék, Németországban körülbelül 65 százalék, Ausztriában pedig körülbelül 69 százalék. Vagyis ahelyett, hogy a hulladékból hasznos alapanyagot, termékeket állítanánk elő, és azokat a kereskedelmi forgalomban értékesítenénk, Magyarországon a hulladékot lerakjuk, így hagyjuk, hogy a benne rejlő erőforrások elvesszenek, és nem utolsósorban környezetszennyezést idéznek elő, azaz terheljük a környezetünket.
A Parlamentben jelenleg folyik az új, hulladékról szóló törvény megalkotása. E szakmai munka célja az, hogy a vonatkozó EU-s irányelv egyik legfontosabb célkitűzését elősegítse: a hulladékképződés megelőzését, illetve csökkentését. Ezt a törekvést alapozza meg a hat évre szóló nemzeti megelőzési program, amelyet első alkalommal 2013. december 12-éig – járási szinten - kell majd kidolgozni.
A hulladék mennyisége úgy csökkenthető, hogy egyre kevesebb hulladékot viszünk a lerakóba és egyre többet a hasznosítókba, így ott könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban tudják hasznosítani, és a hasznosított anyag pedig végső soron visszakerül a termék-anyag körforgásba. A megfelelő hasznosítási kapacitások kiépítése össztársadalmi érdek, amely nemcsak a környezetünk megóvását biztosítja, de munkahelyeket is teremthet, új ágazatoknak adhat lökést, és ennek alapjai, kapacitásai, gépi igényei ebben a pillanatban is megvannak Magyarországon.
A hulladékképződés csökkentése és a hasznosítási arányok növelése nemcsak cél, de kötelezettség is egyben. Az említett európai uniós irányelv ugyanis minden tagállam számára előírja, hogy a háztartási és a háztartásihoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50 százalékra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában történő hasznosítását pedig 70 százalékra kell növelni 2020-ig.
Az irányelv előírja továbbá, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig minimum 35 százalékra kell csökkenteni. Tehát az, ami komposztálható, nem kerülhet szeméttelepre, hanem nagy méretekben, vagy családi házas környezetben komposztálni kell.
Ahhoz, hogy ezek a célok időben teljesülni tudjanak, szükség van arra, hogy országosan a hasznosítási kapacitásainkat növeljük, és a hasznosítható hulladékot eltérítsük a lerakótól. Ezt a célt szolgálja a törvényjavaslat által bevezetett hulladéklerakási járulék, amely a környező országokban már bevált és évek óta működő intézmény. A járulék mértéke várhatóan fokozatosan fog emelkedni a 3.000 Ft/t mértékről a 12.000 Ft/t mértékig. A jelenlegi díjstruktúra mellett ez jelentős közszolgáltatási díjemelést jelenthet (a mostani lerakóhelyi díjak zömében 9.000 Ft/t mértékben vannak megállapítva).
A járulék lényege, hogy ha a lerakás drágításával a lerakás nem lesz többé olcsó megoldás, és a hasznosításnak nagyobb teret és több lehetőséget biztosítunk, akkor a hulladék nagyobb arányban hasznosulhat. Ugyanakkor a már bevezetett termékdíjrendszer ösztönzően hat a szelektív gyűjtés és az anyagában történő újrahasznosítás nagyobb mértékű megvalósítására.
Tehát a hulladéklerakási járuléknak a lakosságra történő áthárítása nem indokolt, hiszen a szelektíven gyűjtött, vagy utóválogatással kinyert nyersanyagnak minősülő papír, műanyag, fém, üveg után támogatás jár a termékdíjból fakadóan.
A hulladéknak a lerakóktól történő eltérítését és a nagyobb arányú hulladékhasznosítást segíti elő az is, hogy az új hulladék törvény szerint az önkormányzatoknak várhatóan 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladékok vonatkozásában.
Szakmai tekintetben a hulladékszigetekkel az a gond, hogy bebizonyosodott, hogy az összesen keletkező lakossági hulladék legfeljebb 10 százalékát lehet így összegyűjteni. Fizikai képtelenség növelni a konténerek számát, vagy méretüket. Tehát nem ez a megoldás, hanem amellett, hogy ezeket meg kell hagyni, töltsék be a funkciójukat, ugyanakkor háztól házig, ajtótól ajtóig történő szelektív hulladékgyűjtést kell megvalósítani, mint ahogy az már történik az országban számos helyen.
A hulladék elkülönítetten történő gyűjtésének ösztönzése elősegítheti azt, hogy a lakosok több hulladékot vigyenek a szelektív, és kevesebbet a vegyes hulladék gyűjtését szolgáló gyűjtőedényekbe. Ilyenformán el lehet érni, hogy a lakosságnak csak azon hulladék után kelljen fizetni, amit nem gyűjt szelektíven. Ennek ösztönző hatása vitathatatlan. Így a hasznosítókhoz nagyobb mennyiségben kerülhet hasznosítható hulladék, ugyanakkor kevesebb kerül a lerakókba.
Ezeknek a céloknak biztosít alapot az irányelv által továbbfejlesztett hulladékhierarchia rendszere, amely előírja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenységek gyakorlása során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell biztosítani. Ez azt jelenti, hogy a legjobb megoldás a megelőzés, azonban ha ez bizonyos körülmények között nem lehetséges, akkor a lehető legtöbb hulladék esetében kell alkalmazni az újrahasználatot, valamint az újrafeldolgozást.
Összegezve: az újrahasznosítható hulladékért (üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék) egyrészt az állam jogszabályban meghatározott mértékű támogatást (termékdíj) biztosít, másrészt azokat az újrafeldolgozás érdekében értékesíteni lehet.
Az új elvárások és kötelezettségek bevezetése esetén előre vetíthető, hogy amennyiben az eddigi módon látjuk el a közszolgáltatást, az a közszolgáltatási díjak jelentős emeléséhez vezet!
A fentiekből következik tehát, hogy önkormányzatunk esetében is a hulladékgazdálkodási rendszerünk gyökeres átalakítására van szükség ahhoz, hogy a jogszabályokban előírt kötelezettségeknek a jövőben is meg tudjunk felelni és a lakosság által fizetendő közszolgáltatási díjak is megfizethetőek maradjanak.
A feladat térségi szinten való megoldásának lehetősége
Érd, Diósd, Tárnok, Százhalombatta polgármesterei és szakemberei részvételével több fordulóban megbeszélések folytak annak lehetőségéről, hogy a jövőben az önkormányzatok közszolgáltatásukat – minden település számára előnyösen - milyen módon tudnák ellátni.
Erre megoldást jelenthetne egy olyan pályázat, amelyen a térség önkormányzatai Önkormányzati Társulást létrehozva vennének részt. Eredményes részvétel esetén nem csupán a kötelező közszolgáltatás ellátása oldódna meg, hanem a hulladékgazdálkodás komplex megvalósítása is. A Környezet és Energia Operatív Program által meghirdetett „KEOP 1.1.1/B hulladékrendszerek fejlesztése” című pályázat e célokat támogatja.
A pályázaton való részvétel egyik előírása, hogy azon olyan önkormányzat, vagy önkormányzati társulás indulhat, mely lakosainak létszáma eléri a 100.000 főt.
A pályázat révén megvalósuló projekttel a társult tagok teljesíteni tudják az Európai Közösség 98/2008/EK számú rendeletét - azaz a lerakásra kerülő hulladékok mennyigének 20%-os csökkentését 2020-ra - a hulladékgazdálkodási irányelvekre vonatkozóan.
A közös projekt két időszakaszra bontva valósulhatna meg:
a. Az előkészítés időszaka
Ez az időszak a Társulás létrehozásával kezdődik és a pályázat előkészítését, a pályázaton való részvételt tartalmazza, és a remélhetőleg sikeres pályázatig tart.
b. A megvalósítás időszaka
Amennyiben a Társulás által beadott pályázat pozitív elbírálás nyomán sikeres, és megkötötték a Támogatási Szerződést, elkezdődhet a projekt megvalósítása.
Intézményi kérdések
A projektgazda a társult önkormányzatok által létrehozott Önkormányzati Társulás lenne. A Társulás a társulási törvény és az államháztartásról szóló törvény előírásainak megfelelően működne.
Javaslatunk szerint az előkészítés időszakában nem rendelkezne munkaszervezettel, az ezzel kapcsolatos feladatokat a Társulás székhelye szerinti önkormányzat (Érd) Polgármesteri Hivatala látná el.
A társult önkormányzatok kijelölt szakembereiből álló csapat segítené a pályázat előkészítése során a Társulási Tanács munkáját.
A megvalósítás időszakában viszont célszerű létrehozni a Projekt Megvalósító Egységet (munkaszervezet).
A projekt tartalma
A projekt konkrét műszaki tartalmát akkor lehet meghatározni, ha ismert és konkrét a projektben résztvevő önkormányzatok köre és az elvárt paraméterek (lakosságszám, mennyiségek, távolságok, stb). Ez alapján készül el a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) és a CBA elemzés.
Érd esetében valószínűsíthető, hogy rendelkezésre áll az a terület, ahol egy olyan hulladékhasznosító művet lehet létrehozni, ahol a beérkezett hulladék frakciónkénti szelektálásra kerül.
Pályázható új hulladékszállító járművek beszerzése is. Annak köszönhetően, hogy a modern autók alacsonyabb fogyasztással rendelkeznek a ma futó legtöbb szállító járműnél, illetve, hogy új és garanciális járművek kerülnek beszerzésre, a hulladék szállítás üzemeltetési költségének csökkenése is várható. Ennek a pontos értéke a megvalósíthatósági tanulmány elkészítése során kerül kiszámításra.
A projekt pontos tartalmát, valamint az alkalmazandó díjpolitikát a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány (RMT) és CBA elemzés fogja tartalmazni, amelyet minden település Képviselő-testülete külön-külön el kell fogadjon. Ahhoz, hogy ezen dokumentumok elkészüljenek, meg kell alakulnia a Társulásnak, és pontosan rögzítettnek kell lennie a projektben résztvevő önkormányzatok körének.
A Társulási Megállapodás Tervezet tartalmazza azt, hogy amennyiben az RMT elkészültét követően egy adott önkormányzat úgy nyilatkozik, hogy ezt megismerve számára a projektben való részvétel nem célszerű, akkor további pénzügyi következmények nélkül az adott önkormányzat a Társulásból kiléphet. (3.1.1. A társulási tagság a pályázat benyújtását megelőzően megszűnik 15 napos írásban történő, indokolással ellátott felmondással, amennyiben a Tag az elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján – kizárólag gazdaságossági megfontolásra hivatkozva - nem kíván részt venni a társulásban.)
Üzemeltetési kérdések
Az érintett településeken jelenleg különböző módon történik a közszolgáltatás ellátása. A projekt megvalósítása esetén tekintettel kell lenni ezekre az intézményi kérdésekre is.
A pályázati elvárások okán szükséges rendelkezni arról, hogy amennyiben a társult önkormányzatok egy új, térségi hulladékgazdálkodási rendszert hoznak létre és működtetnek, az ezt működtető közszolgáltató kiválasztásának jogát a Társulásra ruházzák át. A mellékletben előterjesztett Társulási Megállapodás Tervezet tartalmazza ezen rendelkezéseket.
A jogszabályi előírásokat figyelembe véve cél az, hogy – amennyiben az önkormányzat ezt igényli – a nem közösen használt létesítmények esetén (pl. hulladékbegyűjtés egy adott településen), a közszolgáltató alvállalkozójaként az önkormányzat tulajdonában levő szolgáltató végezze az adott településen a közszolgáltatást.
Tekintve, hogy várhatóan kb. 20 % önrész előteremtése szükséges az önkormányzatok részéről, célszerű az üzemeltetőt úgy kiválasztani, hogy az általa a pályázat elnyeréséért fizetendő „díj” fedezze az önkormányzatok által biztosítandó önrészt. Ezért tehát minél előbb célszerű elindítani az üzemeltető - feltételhez kötött módon történő - kiválasztását (amely a pályázat nyertességtől függ).
Pénzügyi kérdések
A résztvevő önkormányzatok a két időszakban a következő kiadásokkal számolhatnak:
- Az előkészítés szakaszában a Társulásban résztvevő önkormányzatok a Társulás - minden képviselő-testület által elfogadott – működési költségvetéséhez kell hozzájáruljanak. A mellékelt javaslat szerint 2012. évben ez összességében 5 millió Ft kiadást jelentene. Amennyiben a pályázat nem nyer, akkor a Társulás megszűnik és további fizetési kötelezettség nincs.
- Amennyiben a pályázat nyer, akkor a Társulás működési költségei mellett várhatóan az önkormányzatoknak az önrészhez is hozzá kell járulniuk. Szándékaink szerint az önrészt az üzemeltető által fizetett „díjból” fedezni tudjuk.
A fizetendő önrész mértékét és az egyes önkormányzatok közötti felosztást a Társulási Megállapodás Tervezete szerint az RMT és CBA elkészültét követően lehet megállapítani és azt a Társulási Tanács határozatban fogadja el. Az előzőek szerint az önkormányzati képviselő-testületek az RMT és CBA megismerését követően meg tudják hozni azon döntéseiket, hogy a projekt megvalósítására nézve vállalják-e a pénzügyi feltételek biztosítását is.
Fentieknek megfelelően a következő határozati javaslatot terjesztem elő:
A határozati javaslat 1. pontja szerint javaslom a Társulás létrehozását, és a Társulási Megállapodás elfogadását a mellékelt tartalommal.
A 2. pont azt a – a társulási megállapodásban is rögzített – rendelkezést tartalmazza, hogy az RMT alapján dönt a Közgyűlés a kötelezettségvállalásról, és a pályázaton való részvételről.
Ezt követően az indulás időszakára tervezett Társulási költségvetés tervezetéhez kérem a Testület támogatását, és felhatalmazását.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot fogadja el!
Érd, 2012. március 28.
T. Mészáros András
|
Előkészítette: |
Polgármesteri Kabinet, Vezető jogtanácsos |
|
Kötelezettségvállalás: |
2012. évi költségvetés terhére |
|
A döntés végrehajtásáért felelős: |
2012. évi költségvetés terhére |
|
A döntés továbbításáért felelős: |
Közgazdasági Iroda |
HATÁROZATI JAVASLAT
1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése alapító tagként csatlakozik az Érd és Térsége Szilárd Hulladékkezelési Önkormányzati Társuláshoz, annak társulási megállapodását a határozat 1. számú melléklete szerinti tartalommal elfogadja, továbbá felhatalmazza a Polgármestert a társulási megállapodás aláírására, valamint a Társulás létrehozásához szükséges további intézkedések megtételére.
2. A Polgármester a részletes megvalósíthatósági tanulmány (RMT) elkészültét és megismerését követően, ismételten a Közgyűlés elé terjeszti a pályázatból és üzemeltetésből, valamint a fenntartásból adódó pénzügyi kötelezettségvállalásokat, és a Közgyűlés ennek ismeretében dönt a projektben való részvételről.
3. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése megismerte és tudomásul vette az újonnan létrehozandó Érd és Térsége Szilárd Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás költségvetés-tervezetét, a határozat 2. számú mellékletét képező tartalommal.
A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a Társulási Tanácsban a költségvetési határozat ennek megfelelően történő megszavazására.
4. A Közgyűlés egyben felkéri a polgármestert, hogy a város 2012. évi költségvetésébe a Társulás működéséhez szükséges hozzájárulást 3 183 e Ft mértékben az általános tartalék terhére betervezze és a soron következő ülésre az ezt tartalmazó költségvetés-módosítási javaslatot terjessze elő.
Határidő: folyamatos
Felelős: T. Mészáros András polgármester
A szavazás módja: nyílt szavazás, minősített többség szükséges.
2. számú melléklet
Érd és Térsége Szilárd Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás
Társulási Tanácsának
....../2012 (... ...) határozata
a Társulás 2012. évi költségvetéséről
(tervezet)
Az Érd és Térsége Szilárd Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 26. § (1) bekezdésében, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján a Társulás 2012. évi költségvetéséről az alábbi határozatot hozza:
1. Általános rendelkezések
1. A határozat hatálya kiterjed az Érd és Térsége Szilárd Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásra és a Társulási Tanácsra.
2. A Társulás 2012. évi költségvetése
A Társulási Tanács a Társulás 2012. évi költségvetési kiadási és bevételi főösszegét __________ ezer forintban állapítja meg.
2. A Társulás 2012. évi költségvetési bevételei kiemelt előirányzatonként:
a) működési és felhalmozási célú támogatásértékű bevétel 5.000 e Ft,
amelyből
aa) elkülönített állami pénzalapból, -
ab) társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, -
ac) helyi önkormányzattól, 5.000 e Ft
ad) nemzetiségi önkormányzattól, -
ae) többcélú kistérségi társulástól, -
af) jogi személyiségű társulástól, -
ag) az államháztartás központi alrendszerén
belülről kapott EU-s forrásból
származó pénzeszközből, -
ah) a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként
elszámolható összegből, -
ai) központi költségvetés előirányzat-módosítási
kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából -
származik,
b) közhatalmi bevétel -
c) intézményi működési bevétel -
d) felhalmozási bevétel -
e) működési célú átvett pénzeszköz -
f) felhalmozási célú átvett pénzeszköz -
g) az előző évi működési célú maradvány átvétele
(amely nem az átvevő költségvetési maradványából származik) -
h) az előző évi felhalmozási célú maradvány átvétele
(amely nem az átvevő költségvetési maradványából származik) -
i) kölcsön -
j) előző évi pénzmaradvány /és vállalkozási maradvány alaptevékenység
ellátására történő igénybevétele. -
3. A Társulás 2012. évi kiemelt kiadási előirányzatai az alábbiakban meghatározott tételekből állnak, azaz
a) működési költségvetés 5.000 e Ft
aa) személyi jellegű kiadások: -
ab) munkaadókat terhelő járulékok -
ac) dologi jellegű kiadások: 4.000 e Ft
ad) ellátottak pénzbeli juttatásai: -
ae) egyéb működési célú kiadások: 1. 000 e Ft
b) felhalmozási költségvetés -
ba) intézményi beruházások, -
bb) felújítások -
bc) kormányzati beruházások -
bd) lakástámogatás -
be) egyéb felhalmozási kiadások -
c) kölcsönök -
4. A Társulás költségvetésében az általános tartalék nem került meghatározásra, céltartalék nem került meghatározásra.
3. A költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok
1. A Társulás bevételi és kiadási előirányzatai év közben megváltoztathatóak.
2. A Társulási Tanács hatáskörébe tartozik a költségvetési határozat módosítása.
3. A Társulás Társulási Tanácsa a jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól - az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével - előirányzat-módosítás nélkül is eltérhet.
A Tagönkormányzatok hozzájárulási aránya (2011. december 31-ei lakosságszám alapján):
|
Tagdíj: |
e Ft |
|
Diósd |
e Ft |
|
Érd |
e Ft |
|
Százhalombatta |
e Ft |
|
Tárnok |
e Ft |
|
Összesen |
e Ft |
4. Záró rendelkezések
1. E határozat 2012. ___ hó ........................... napján lép hatályba.
Kelt: Érd, 2012. …………………
Társulási Tanács Elnöke
TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁS
AZ ÉRD ÉS TÉRSÉGE SZILÁRD HULLADÉKKEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS LÉTREHOZÁSÁRÓL
PREAMBULUM
Az alább felsorolt helyi önkormányzatok képviselő-testületei elhatározzák, hogy Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 41. § (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 16. §-a által biztosított társulási jog alapján a közös érdekek felismerésén alapuló, a hulladékgazdálkodásról szóló törvény által előírt települési szilárd hulladékkezelési kötelező közszolgáltatás feladatainak hatékonyabb és célszerűbb megoldását, a közszolgáltatás színvonalának javítását szolgáló fejlesztések megvalósítása, mint közös cél érdekében, valamint, együttműködésük intézményesítése és a közös érdekérvényesítés elősegítése jegyében
|
1. |
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2030 Érd, Alsó u. 1. képviseli: T. Mészáros András polgármester |
|
2. |
Diósd Nagyközség Önkormányzata2049 Diósd, Szt. István tér 1. képviseli: Spéth Géza polgármester |
|
3. |
Tárnok Nagyközség Önkormányzata2461 Tárnok, Dózsa Gy. út. 150. képviseli: Szolnoki Gábor polgármester |
|
4. |
Százhalombatta Város Önkormányzat2440 Százhalombatta, Szent István tér 3 Képviseli: Vezér Mihály Ph. D. polgármester |
mint alapító tagok (együttesen és a továbbiakban, mint Tagok, egyenként Tag) önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre, és biztosítják annak működési feltételeit.
Tagok rögzítik, hogy a Ttv. 16. §-a értelmében jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulásukat szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, kölcsönös és a vállalt feladataikhoz igazodó arányos teherviselés alapján hozzák létre. Tagok – mint a környezettudatosság és a lakossági jólét – elkötelezett képviselői, hulladékkezelési rendszerük összehangolt, teljes megújítását és fejlesztését tűzték ki célul. A beruházás megvalósításával felek arra törekednek, hogy a magyar és európai hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi előírásoknak mindenben eleget téve a lakosság anyagi terheit csökkentsék, az Önkormányzatok költségvetését tehermentesítsék.
Tagok a fentiek szerinti célok megvalósítása érdekében a Környezet és Energia Operatív Program keretében a hulladékgazdálkodás korszerűsítése céljából kiírásra kerülő pályázati felhívásra (a továbbiakban Pályázat) az Energia Központ Nonprofit Kft. közreműködő szervezethez pályázatot nyújtanak be és a Pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítják. A társulási megállapodás aláírása kifejezi továbbá a Tagok azon szándékát is, hogy a projekt lezárását követően a projektben kifejezett célok megvalósítása érdekében a pályázatban és a támogatási szerződésben leírtaknak megfelelően a jövőben is együttműködnek, és az addig elért eredmények további folyamatos fenntartását saját anyagi eszközeikkel biztosítják.
A Társulás létrehozatalának célja a közös projekt keretébe tartozó fejlesztések megvalósítása.
I. A TÁRSULÁS NEVE, SZÉKHELYE, MűKÖDÉSI TERÜLETE
1. A Társulás neve: Érd és Térsége Szilárd Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás (a továbbiakban: Társulás)
2. A Társulás székhelye: 2030 Érd, Alsó u. 1.
3. A Társulás postacíme: 2030 Érd, Alsó u. 1.
4. A Társulás működési területe: a Tagok (a társult önkormányzatok) közigazgatási területe
5. A Társulás tagjainak (a továbbiakban: Tagok, egyenként a Tag) neve és székhelye:
- Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (2030 Érd, Alsó utca 1.)
- Diósd Nagyközség Önkormányzata (2049 Diósd, Szent István tér 1.)
- Tárnok Nagyközség Önkormányzata (2461 Tárnok, Dózsa Gy. u. 150.)
- Százhalombatta Önkormányzat (2440 Százhalombatta, Szent István tér 3.)
6. A Társulás bélyegzői:
- hosszúbélyegző: a társulás neve, adószáma és bankszámlaszáma
- körbélyegző: körben a Társulás neve és székhelye
7. A Tagok a Társulási megállapodás aláírásával a megállapodásban megjelölt cél(ok) elérése érdekében önkormányzati Társulást hoznak létre.
8. A Társulás hivatalos dokumentumai és szerződései: A vonatkozó előírások teljesítése mellett a Társulás hivatalos levelezése során a Társulás nevét és székhelyét, illetve a Társulás által kötött szerződések esetében a Társulás adószámát és törzskönyvi nyilvántartási számát is minden esetben fel kell tüntetni.
II. A TÁRSULÁS IDőBELI HATÁLYA
A Társulás jelen Társulási Megállapodás aláírása napján határozatlan időre, de legalább a projekt megvalósításától számított öt éves időtartamra jön létre.
III. A TÁRSULÁS JOGÁLLÁSA
1. A Ttv. 16-18. §-aiban foglalt rendelkezéseknek megfelelően, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) és annak végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII. 31.) Korm.rendelet szerint a Társulás önálló jogi személyiséggel rendelkező szerv.
2. A Társulás önállóan működő gazdálkodó szervezet. Gazdálkodását önállóan szervezi és költségvetése végrehajtásában teljes körű döntési jogosítvánnyal rendelkezik.
3. A Társulás az előirányzatai feletti rendelkezési jogosultság tekintetében teljes jogkörrel rendelkezik.
4. A Társulás bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Társulás székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik.
5. Társult önkormányzati Tagok megbízásából az irányító szerv vezetője – az alapítók képviseletében – intézkedik a Magyar Államkincstár területileg illetékes igazgatóságánál történő törzskönyvi nyilvántartásba vétel kezdeményezése iránt.
IV. A TÁRSULÁS CÉLJA, FELADATAI
1. A Társulást alapító Tagok szándékában áll, hogy közös beruházás megvalósításával a magyar és európai hulladékgazdálkodási és környezetvédelmi előírásoknak maradéktalan figyelembe vételével a lakosság anyagi és a Tag Önkormányzatok költségvetési terheinek csökkentésével saját szilárd hulladékkezelési közszolgáltatásukat összehangoltan megújítsák és fejlesszék a tagok közigazgatási területén.
2. Közös tevékenységüket olyan kiemelt műszaki, technikai színvonalon és a környezetet védő rendszerben kívánják a Tagok megvalósítani, amely a XXI. század infrastrukturális rendszerében hosszútávon biztonságot nyújt mind a Társulás, mind a térségben élő lakosság számára. Jelen megállapodás ezen együttműködési szándékuk megerősítésére szolgál.
3. A projekt megvalósításához a Tagok nem rendelkeznek elegendő saját forrással, ezért a hulladékkezelési fejlesztések megvalósítása érdekében pályázatot nyújtanak be és a Pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítják.
V. ELőZETES MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETENDő ELVEK, A TÁRSULÁS ÉS TAGJAI FELADATAI
1. A Tagok a pályázat elnyerése esetére az arról szóló döntés kézhezvételének hatályával a Ttv. 3. § (1) bekezdésében, és 20. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással élve, a Társulásra ruházzák át a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásának a jogát. A Tagok – önkormányzati rendeleteik egyidejű módosítása mellett – biztosítják az egységes üzemeltetést és az előírt egységes díjpolitikát.
2. A tagok kifejezetten kijelentik, hogy a vállalt saját pénzügyi kötelezettségük teljesítése az esedékesség időpontjában alapvető kötelezettségük.
3. A megállapodást aláíró Tagok kijelentik, hogy a Társulás pályázatának sikere érdekében kiküszöbölnek minden, a hatáskörükbe tartozó, és a helyi önkormányzati érdekekkel nem ütköző, a megvalósítást akadályozó folyamatot, cselekményt, mely szerződésük, kötelezettségvállalásuk megszegéséhez vezetne. Tagok tudomásul veszik a pályázati kiírás, valamint az állami támogatáshoz fűződő speciális szabályokat.
4. Így különösen nem szeghetik meg az Európai Uniós és a vonatkozó hazai előírásokat, a kapott támogatást az arra előírt sorrendben csak a megjelölt beruházásra fordíthatják, továbbá eleget kell tenniük a támogatási szerződésben foglalt mindennemű, például törlesztési, adatszolgáltatási, tájékoztatási, megőrzési kötelezettségeiknek, továbbá a pénzügyi kötelezettségeik területén működési stabilitásukat nem veszélyeztethetik.
5. Tagok a saját közvetlen tevékenységük során előtérbe helyezik jelen megállapodás elveit és az itt megfogalmazott érdekprioritást. Ezen tevékenységeik, mint a saját hatáskörben történő jogszabályalkotás, illetve határozathozatal, továbbá a folyamatos információadás és kapcsolattartás mind olyan feladatok, melyek nélkülözhetetlenek a projekt végrehajtásához. Ugyanezen elv vonatkozik a már esetlegesen megkötött, illetve működő kapcsolódó (pl.: közszolgáltatási) szerződésekre, valamint az önkormányzati foglalkoztatás- és árszabályozás-politikára (rendeletekre) is.
6. A Tagok a Társulás működésének időtartama alatt az alábbi feladatok teljesítését vállalják:
a) Az együttműködési kötelezettség terén:
- Tagok, illetve képviselőik a tudomásukra jutott információkat csak a projekt megvalósítása érdekében használhatják fel, egyébként azok bizalmasan kezelendők;
- Kötelezettséget vállalnak, hogy az érintett térség egységes fejlődését szem előtt tartva, az itt lefektetett elveket betartják, a későbbiekben öncélúan nem akadályozzák a rendszer, illetve a Társulás működését, a saját hatáskörükben a saját területüket érintő hatályos döntéseiket időben meghozzák, be-, illetve megfizetik a vállalt pénzügyi kötelezettségeiket, valamint a támogatási ütemtervben rögzített részfeladataikat határidőre teljesítik;
- Előre átgondoltan felmérik az egyes tag önkormányzatok szerepét, a megállapodásban megfogalmazott jogokat, kötelezettségeket, és elfogadják a jelen megállapodásban, a támogatási pályázatában foglalt rendelkezéseket;
- Tagok kötelezettséget vállalnak a megvalósuló projekt terv szerinti időszakos üzemeltetésére vagy annak biztosítására.
b) Szervezeti, gazdasági, jogi területen:
- A hulladékgazdálkodási rendszer kiépítéséhez és megvalósításához szükséges pénzügyi alapok előteremtése, így különösen a pályázaton való részvétel;
- A Pályázat nyertessége esetén a Tagok kötelezettséget vállalnak az önrész, a járulékos költségek és a Társulás működési költségeinek biztosítására, valamint a pályázati kiírás szerint el nem számolható, de szükséges költségek biztosítására, melynek módját, vagy módjait és mértékét a Társulási Tanács határozatában állapítja meg;
- Együttműködés a projekt kidolgoztatása terén;
- A működtetés szervezeti, gazdasági feltételrendszerének kidolgozása;
- A támogatás megszerzése feltételeinek biztosítása;
- Közbeszerzési eljárások kiírása, az eljárás lefolytatatásában közreműködés, a megkötött szerződések ellenőrzése;
- Szolgáltatás-értékesítési árkalkuláció elkészítése, elfogadása;
- Tájékoztató, informáló lakossági fórumok szervezése, a közösségtájékoztatás dokumentálása;
- Civil szervezetek bevonása;
- Tervezési és építési feladatokhoz kapcsolódó engedélyek megszerzésében való közreműködés;
- A projekt megvalósításához szükséges adók, díjak, illetékek viselése (ha az nem támogatható a pályázatból);
- Szakértői munka koordinálása;
- Monitoring tevékenység a projekt megvalósítása folyamán.
c) Műszaki területen:
- Együttműködés a kivitelező(k)kel;
- Műszaki megvalósítás során a nyilvánosság, mint alapelv érvényesülésének nyomon követése;
- Műszaki átadások-átvételek felügyelete, megvalósulási dokumentáció átvétele;
- A projekttel összefüggő egyéb felmérések, műszaki megoldások, szervezési feladatokban való részvétel;
- A projekt megvalósulása után a projekt keretében kialakított rendszer tulajdonjogi átvétele;
- A Tag tudomásul veszi, hogy a Társulási Tanács által elfogadott költségvetésben szereplő, a pályázati rendszerben el nem számolható költségeket biztosítani kell;
A Tag tudomásul veszi a támogatáshoz fűződő speciális szabályokat.
VI. A TÁRSULÁS ALAPTEVÉKENYSÉGE
1. A Társulás a települési szilárd hulladékkezelési kötelező közszolgáltatási feladatokat, mint a projekt megvalósítására irányuló tevékenységet a megállapodásban meghatározott működési (szolgáltatási) területen alaptevékenységként, feladatvégzési és ellátási kötelezettséggel, az alapítók szakmai és gazdasági felügyelete mellett végzi.
2. A Társulás fő tevékenysége:
38 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS
3. Az alaptevékenység szakfeladat szerinti bontásban:
381101 Települési hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
381102 Egyéb nem veszélyes hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása
381103 Települési hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
381104 Egyéb nem veszélyes hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
382101 Települési hulladék kezelése, ártalmatlanítása
382102 Egyéb nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
382200 Veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása
383201 Nem veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása
383202 Nem veszélyes hulladék energiatartalmának hasznosítása
383203 Veszélyes hulladék anyagában történő hasznosítása
383204 Veszélyes hulladék energiatartalmának hasznosítása
VII. A TÁRSULÁS SZERVEZETE
Tagok jelen megállapodás aláírásával egyidejűleg az alábbi szervezeti rendszerben állapodnak meg:
Szervezeti rendszer:
a) A Társulás döntéshozó és irányító szerve: Társulási Tanács
b) A törvényességi ellenőrzés szerve: Pest Megyei Kormányhivatal
c) A Társulás képviselője: Társulási Tanács Elnöke
VIII. A TÁRSULÁSI TANÁCS
1. A Ttv. 10.§-a alapján a Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács. A Társulási Tanácsban a Tagokat a polgármesterek képviselik.
2. A Társulási Tanács Tag képviselőjének akadályoztatása esetén eseti jelleggel egy alkalomra szólóan közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással helyettes képviselő útján is gyakorolhatja a szavazati jogát. A meghatalmazást legkésőbb a Társulási Tanács ülésének megkezdéséig köteles a meghatalmazott a Társulási Tanács elnökének átadni.
3. Amennyiben a polgármester személyében változás következik be, úgy e változásról a Tag a Társulási Tanács elnökét köteles haladéktalanul tájékoztatni. Az új polgármester polgármesterré történt megválasztásával a Társulási Tanács Tagjává válik. A polgármester személyében bekövetkező változás a Társulási Megállapodás módosítását nem igényli.
4. Az egyes Tagokra jutó vagyoni hozzájárulás mértéke és az ahhoz igazodó szavazati jog mértéke a tagok 2011. december 31-ei lakosságszámának alapulvételével alakul ki, azzal hogy a Ttv. 10.§-ának (3) bekezdése értelmében egyik Tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint 50%-ával.
Lakosságszám: Szavazatszám:
Érd: 65358 fő ű szavazat
Diósd: 9072 fő 12 szavazat
Százhalombatta: 18981 fő 26 szavazat
Tárnok: 9052 fő 12 szavazat
5. A Társulási Tanács gyakorolja a jelen megállapodásban meghatározott és a Társulás tagjai által átruházott feladat-és hatásköröket.
6. A Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a.) a Társulás éves költségvetésének, éves munkatervének, valamint éves beszámolójának (mérlegének) elfogadása;
b.) a Társulási Tanács szervezeti és működési szabályzatának és a Társulás közbeszerzési szabályzatának elfogadása;
c.) a Társulási Tanács elnökének, elnökhelyettesének megválasztása, esetleges díjazásuk megállapítása, visszahívásuk;
d.) működési hozzájárulás (tagdíj) és a Tagokat terhelő egyéb pénzügyi kötelezettség megállapítása, a Tagokat a Társulással szemben terhelő fizetési kötelezettség mértékének meghatározása;
e.) a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról szóló döntés, szükség szerint szakértői vélemények figyelembe vételével;
f.) a megállapodásban megfogalmazott célok megvalósításának áttekintése, stratégiai célok meghatározása;
g.) annak a keretösszegnek, illetve ügyletkörnek a meghatározása, amelyen belül a Társulási Tanács elnöke az ülés hozzájárulása nélkül vállalhat kötelezettséget;
h.) a projekt megállapodás szerinti megvalósulásának, időbeli előrehaladásának elemzése és értékelése;
i.) a Tagok közötti esetleges vitás kérdések megtárgyalása, állásfoglalás kompromisszum érdekében, illetve a végrehajtás során felmerülő egyéb problémák körében;
j.) a pályázathoz kapcsolódó részletes megvalósíthatósági tanulmány és CBA elemzés elfogadása.
7. A Társulási Tanács a 6. pont b.) c.) d.) és j.) alpontjaiban foglalt ügyekben minősített többséggel, azaz legalább 75 szavazattal dönt. A további ügyekben a javaslat elfogadásához egyszerű többség, azaz leadható szavazatok több mint fele szükséges.
8. Tagok egyetértenek abban, hogy a Társulási Tanács hatáskörébe tartozó ügyek kizárólag a közös pénzügyi kötelezettségvállalással függenek össze (előkészítési szakasz), illetve a közös használatú és finanszírozású létesítményekre vonatkoznak (megvalósítási szakasz).
9. A Társulási Tanács rendszeres ülésein figyelemmel kíséri a projekt előrehaladását, valamint megvitatja azon egyéb dokumentumokat, amelyeket alapvetőnek és közös érdekkörbe tartozónak minősít.
10. A Társulási Tanács Tagjai az általuk képviselt Képviselő-testületeknek kötelesek évente legalább egyszer, de szükség szerint többször is beszámolni a társulásban végzett tevékenységükről.
11. A Társulási Tanács a Társulási megállapodás aláírásakor tartja meg alakuló ülését.
12. A Társulási Tanács megalakultnak tekinthető, ha a tagönkormányzatok képviselő-testületeinek mindegyike jóváhagyta a társulási megállapodást, és a társulási tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását.
13. A Társulási Tanács évente legalább háromszor ülésezik, a Társulás költségvetésének és beszámolójának elfogadásakor, valamint a tárgyév lezárásakor. Az évi első ülés megtartására a költségvetési törvény elfogadását követő 45. napig, a második ülés megtartására a tárgyév április 30. napjáig, a harmadik ülés megtartására a tárgyév december 15-ig kell sort keríteni. Egyebekben a Társulási Tanács üléseit szükség szerint tartja. A Társulási Tanács ülését össze kell hívni, ha a Társulási Tanács kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdésekben kell dönteni, ha azt bármely Tag a napirend egyidejű megjelölésével a Társulási Tanács elnökénél indítványozza, illetve ha törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva azt a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője kezdeményezi.
14. A Társulási Tanács ülését a Társulási Tanács elnöke hívja össze írásban. A Társulási Tanács elnökének akadályoztatása esetén az elnök-helyettes.
15. Az ülés összehívására vonatkozó meghívót legalább az ülés kitűzött időpontja előtt 5 munkanappal kell megküldeni a tagoknak. A meghívóban közölni kell az ülés napirendjét, és mellékelni kell – amennyiben vannak - a napirendi pontokhoz kapcsolódó előkészítő anyagokat, írásbeli előterjesztéseket.
16. Az ülést a Társulás székhelyére kell összehívni.
17. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha az ülésen a szavazatok több, mint felével rendelkező képviselő jelen van. Amennyiben az ülés határozatképtelen, úgy újabb ülést kell összehívni változatlan napirendi pontokkal, az eredeti időpontot követő 8 napon belüli időpontra.
18. A Társulási Tanács döntését ülésén, határozattal hozza. A Társulási Tanács ülésére bármely Tag indítványozhatja szakértők vagy egyéb személyek meghívását. Ezen személyek az ülésen részt vehetnek, a napirendi pontokhoz hozzászólhatnak, de szavazati joggal nem rendelkeznek. A Tanács ülésére szükség szerint meg lehet hívni a projekttel foglalkozó kormányzati szervek projekt felelőseit.
19. A Társulási Tanács határozatai a meg nem jelent Tagokra is kötelező érvényűek. Napirenden kívüli kérdésben határozat csak akkor hozható, ha az ülésen valamennyi tag képviselője jelen van, és az adott kérdésben a határozathozatalhoz valamennyi képviselő hozzájárul.
Az ülést a Tárulási Tanács Elnöke, annak akadályoztatása esetén az Elnökhelyettes vezeti.
20. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet és jelenléti ívet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülésen résztvevő képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazások számszerű eredményét és a hozott határozatokat. A Társulási Tanács üléséről készített jegyzőkönyvre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet a Társulási Tanács elnöke és a Társulási Tanács által a jegyzőkönyv hitelesítésére az ülésen megválasztott képviselő írja alá.
21. A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni valamennyi tagnak és a Pest Megyei Kormányhivatalnak. A jegyzőkönyv megküldéséről az Elnök gondoskodik. A Társulási Tanács üléseinek határozatairól folyamatos számozással ellátott nyilvántartást kell vezetni. E nyilvántartásba bármely Tag betekinthet, arról másolatot igényelhet.
22. A Társulási Tanács hatáskörébe tartozó ügyekben a döntést előterjesztéssel és annak egyeztetésével kell előkészíteni. Az egyeztetés úgy történik, hogy az előterjesztést a Társulás Tagjai által kijelölt szakemberekből álló szakmai munkacsoportokban meg kell tárgyalni. Szakmai munkacsoportok működnek műszaki, pénzügyi-gazdasági és közbeszerzési-jogi tárgyban. A szakmai munkacsoportokban fennmaradt véleménykülönbséget tartalmazó előterjesztést kiemelt munkacsoport is tárgyalja. A kiemelt munkacsoportban a Társulás Tagjainak jegyzői, vagy az általuk helyettesítésre kijelölt személyek vesznek részt. A Társulás bármely tagja kérheti az előterjesztés napirendről történő levételét, vagy az ülés elhalasztását, ha az előterjesztő nem igazolta azt, hogy az előterjesztés egyeztetésére vonatkozó szabályokat – megfelelő határidő biztosításával – megtartották. A Tagok a munkacsoportok működésére tekintettel a Társulattól díjazásra vagy a költségek megtérítésére nem tarthatnak igényt.
IX. A TÁRSULÁSI TANÁCS ELNÖKE – ELNÖKHELYETTESE
1. A Társulási Tanács Elnökét és Elnök-helyettesét a Társulási Tanács tagjai sorából 5 éves határozott időtartamra választja meg. Társulást a Társulási Tanács Elnöke képviseli. Képviseleti és aláírási joga az irányító szerv hatáskörébe tartozó ügyekben önálló. Az Elnök a tevékenységét megbízás alapján végzi. A Társulási Tanács Elnökét és Elnök-helyettesét a Társulási Tanács tagjai sorából választja meg.
2. Az Elnök önálló aláírási joggal rendelkezik. Az Elnök feladatkörébe tartozik a Társulási Tanács döntéseinek végrehajtása. Az Elnök a tevékenységéről a Társulási Tanács ülésének számol be.
3. Az Elnök a Társulás ügyeinek vitele keretében:
a. képviseli a Társulást és a projektet harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt,
b. a Társulás számlavezetéséről gondoskodik,
c. intézkedik a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál a Társulás törzskönyvi nyilvántartásában szereplő adatok változásának nyilvántartásba vétele iránt a társulási megállapodás módosítását követő 15 napon belül,
d. irányítja a Társulás gazdálkodását és a projekt megvalósításának teljes menetét,
e. összehívja és vezeti a Társulási Tanács üléseit, összeállítja az ülések napirendjét,
f. gondoskodik a Társulás éves mérlegének, vagyonkimutatásának, költségvetésének, éves beszámolójának elkészítéséről,
g. a Társulás mérlegét Tagok számára hozzáférhetővé teszi,
h. ellátja a Társulás adminisztrációjával kapcsolatos feladatokat,
i. évente legalább egy alkalommal jelentést készít a Társulási Tanács részére a Társulás működéséről, feladatainak ellátásáról, a társulási cél megvalósulásáról,
j. ellátja mindazon feladatokat, melyet jelen megállapodás, illetve a Társulási Tanács számára előír,
k. benyújtja a pályázatot a Közreműködő Szervezethez,
l. a támogatási szerződést a Tagok nevében aláírja;
m. bármely kérdésben észrevétellel és kérdéssel élhet a Tagok, illetve képviselőik, a hatóságok, közreműködő szervek, személyek felé, beszámoltathatja a Társulásban közreműködő bármely érdekeltet;
n. biztosítja a projekt keretében született összes dokumentum megőrzését a projekt lezárását követő 5 évig.
4. Az Elnök teljes körű felelősséggel tartozik a Társulás jogszerű tevékenységéért, a Társulás gazdálkodásáért, nyilvántartási és bevallási kötelezettségei teljesítéséért. A Társulás elnöke a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni, kötelezettségének megszegésével okozott kárért a polgári jog szabályai, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint felel. Az Elnök a tevékenységét megbízás alapján végzi. Az Elnök a Társulási Tanács döntése alapján díjazásban részesíthető.
5. Az Elnök a Társulás bevételeivel a Társult települési önkormányzatok, valamint a Társulási Tanács ellenőrzése mellett, önállóan, a Tanács hatáskörét nem sértve, a törvényi rendelkezéseknek megfelelően gazdálkodik; a működéssel járó költségeket a befizetett működési hozzájárulás fedezi Az Elnök-helyettes megbízatására az Elnökre vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók.
6. A Társulás Elnök-helyettese az Elnök munkáját segíti, illetve akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti. Az Elnök tartós akadályoztatása esetén az Elnök-helyettes jár el az Elnök jogkörében. Az Elnökhelyettes döntéseiről, intézkedéseiről a következő ülésen köteles beszámolni.
7. Az Elnök tisztsége megszűnik:
a.) a határozott idő leteltével
b.) az Elnök lemondásával,
c.) az Elnök halálával,
d.) az Elnök polgármesteri minőségének megszűnésével,
e.) az Elnököt biztosító Tag tagsági viszonyának megszűnésével,
f.) visszahívással.
8. Az Elnök a tisztségéről bármikor legalább egy hónapos lemondási idővel lemondhat. Lemondás esetén az elnök köteles az új elnök személyének megválasztásáig a megbízatásával járó feladatokat ellátni, köteles a lemondásától számított 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztásának céljából. Az elnök lemondásával az Elnök-helyettesi megbízatás nem szűnik meg.
9. Az elnöki tisztség lemondáson kívüli bármely okból történő megszűnése esetén az Elnökhelyettes köteles 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új elnök megválasztásának céljából.
10. Az elnök-helyettesi tisztség bármely okból történő megszűnése esetén az Elnök köteles 15 napon belül a Társulási Tanács ülését összehívni az új Elnök-helyettes megválasztásának céljából. Az Elnököt a Társulási Tanács ülése bármikor jogosult visszahívni.
X. A TÁRSULÁS ALAPÍTÓINAK HATÁSKÖRE
1. Az alapítói jogok gyakorlására vonatkozóan a Társult Önkormányzatok úgy rendelkeznek, hogy az alapítói hatáskörbe tartozó döntéseket a Társult Önkormányzatok képviselő-testületei (közgyűlése) hozzák meg, együttesen, vagy külön-külön megtartott ülésen és a meghozott döntések végrehajtásával kapcsolatos intézkedések ellátásával a Társulás székhelye szerinti önkormányzatot bízzák meg.
2. Az alapítók hatáskörébe tartozó döntések akkor tekinthetők hatályosnak, ha a Társult Önkormányzatok mindegyike elfogadta azt. A székhely szerinti önkormányzat az alapítói hatáskörbe tartozó döntések előkészítéséről és végrehajtásáról a vonatkozó testületi határozatok rendelkezésre bocsátását követő 8 napon belül intézkedik.
A székhely önkormányzat a döntések előkészítésénél biztosítja az azonos tartalommal történő döntéshozatal feltételeit, az előterjesztések rendelkezésre bocsátásával és egyeztetés lefolytatásával.
XI. A TÁRSULÁS MűKÖDÉSÉNEK FELÜGYELETE, ÉS ELLENőRZÉSE
1. A Társulás felett a Pest Megyei Kormányhivatal vezetője törvényességi ellenőrzési jogot gyakorol.
2. A Társulás tagjai a Társulási megállapodásban meghatározottak szerint célszerűségi és gazdasági szempontból ellenőrzik a Társulás működését. A polgármester évente legalább egyszer a képviselő-testületének beszámol a Társulás tevékenységéről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról.
3. A Társulás működésének ellenőrzésére bármely Tag bármikor, önállóan jogosult.
Az ellenőrzésre vonatkozó igényt az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal korábban a Tag köteles a Társulás Elnökénél írásban jelezni, meghatározva az ellenőrzés körét, és az ellenőrzés lefolytatásához igényelt dokumentumokat. A Társulás Elnöke köteles gondoskodni arról, hogy az ellenőrzést végző Tag az általa igényelt bármely, a Társulás gazdálkodására és működésére vonatkozó iratba betekinthessen, azt megvizsgálhassa. A Tag a vizsgálat lefolytatásához saját szakapparátusát igénybe veheti, vagy ilyen célból szakértőt kérhet fel. A Tag a vizsgálata eredményéről a Társulási Tanácsnak jogosult beszámolni, és jogosult kérni az ellenőrzés tapasztalatai szerint a Társulási Tanács döntését.
4. A Társulás külső pénzügyi ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el. A Társulás Tagjai tudomásul veszik, hogy a támogatás felhasználásának ellenőrzésére jogosult, jogszabályban megjelölt szervezetek a Társulás és a projekt ügyeit szintén ellenőrizni jogosultak.
5. A Társulás és a Tagok kötelesek tűrni és elősegíteni a közreműködő szervezet, az irányító hatóság, a KEHI, az Állami Számvevőszék, a Magyar Államkincstár, az Európai Bizottság, az Európai Közösség Számvevőszéke vagy egyéb, jogszabályban megjelölt szervek által a támogatás felhasználásával kapcsolatban elrendelt ellenőrzéseket.
6. A Társulás belső pénzügyi ellenőrzést
a) a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési tevékenység,
b) a belső ellenőrzési tevékenység és
c) az a) és b) pontokban meghatározott ellenőrzési tevékenységek központi harmonizációja, szabályozása és koordinációja, valamint a közzétett módszertani útmutatók és irányelvek alkalmazásának ellenőrzése útján kell ellátni.
7. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a Társuláson belül a Társulási Tanács által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért az Elnök felelős. A Társulás belső ellenőrzésének kialakításáról és megfelelő működtetéséről az Elnök köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét az Elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az Elnöknek küldi meg.
Egyebekben a Társulás pénzügyi és gazdálkodási felügyeletére az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) és annak végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII. 31.) Korm.rendelet rendelkezései az irányadóak.
XII. A TÁRSULÁS KÉPVISELETE
A Társulást harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt általános képviseleti jogkörrel az Elnök képviseli. Az Elnök akadályoztatása esetén a Társulás képviseletére az Elnök-helyettes jogosult.
XIII. A TÁRSULÁSI TAGSÁG
1. A Társulási Tagság Keletkezése
1.1.A önkormányzatok tagsági viszonya a társulási megállapodás aláírásával keletkezik.
1.2. A Társuláshoz más önkormányzat nem csatlakozhat.
2. A Társulás Tagjainak Jogai és Kötelezettségei
2.1. A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Társulási megállapodásban, a társuló tagönkormányzatok között, a projektre vonatkozó egyéb szerződés(ek)ben, illetve a Társulási Tanács határozataiban meghatározott kötelezettségeinek eleget tegyen, a projekttel kapcsolatos feladatait és pénzügyi kötelezettségeit határidőben teljesítse. A Társulás által 8 napos fizetési határidővel megküldött felhívás eredménytelen elteltét követően a Társulás jogosult felszólítani a Tagot az azonnali fizetésre.
2.2. A Társulás Tagjának kötelessége, hogy a Társulás munkáját segítse, és a Társulás céljának eléréséhez a tőle elvárható támogatást nyújtsa.
2.3. A Társulás Tagjának kötelessége, hogy megadja azokat az információkat, és a Társulás rendelkezésére bocsássa azokat a dokumentumokat, amelyek a Társulás céljának eléréséhez, a Társulás működéséhez szükségesek.
2.4. Ha a Társulási Tanács döntéséhez a társult Tagok képviselő-testületeinek a határozata szükséges, akkor a döntéshez szükséges előterjesztést valamennyi tag köteles saját képviselő–testületének soron következő ülésére előterjeszteni, és a döntésről a Társulási Tanács Elnökét értesíteni.
2.5. A Társulás Tagjának jogában áll a Társulási Tanácsban – képviselője útján – szavazati joggal részt venni. A Társulás Tagjának jogában áll a Társulás által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni.
3. A Társulási Tagság Megszűnése
3.1.1. A társulási tagság a pályázat benyújtását megelőzőleg megszűnik 15 napos írásban történő, indokolással ellátott felmondással, amennyiben a Tag az elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján nem kíván részt venni a társulásban. Ebben az esetben nem kell alkalmazni a jelen fejezet 3.3-3.4. pontjait.
3.1.2. A társulási tagság megszűnik a pályázat benyújtását követően:
a.) a Tag felmondásával,
b.) kizárással,
c.) a Társulás megszűnésével.
3.2. A Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy elfogadják a felmondással és kizárással kapcsolatos felelősségi szabályokat.
3.3. A Tag a Társulási Megállapodást az adott év utolsó napjával - december 31-i hatállyal - mondhatja fel. A Ttv. 4.§ (2) bekezdése alapján a felmondásról szóló minősített többséggel meghozott döntést a Tag képviselő-testülete legalább három hónappal korábban köteles meghozni, és a Társulási Tanács Elnökével és a Társulás tagjaival közölni. Felmondó Tag a felmondásról szóló döntése meghozatalakor köteles figyelembe venni a pályázat keretében kapott támogatásra vonatkozó támogatási szerződésben foglaltakat.
Tekintettel arra, hogy a Társulás meghatározott cél megvalósítására jött létre, Tagok vállalják, hogy a törvényben biztosított felmondási jogukkal csak tényleges és alapos indokok alapján, a Társulási Tanáccsal, a törvényességi ellenőrzést ellátó szervvel és a támogatás közreműködő szervezettel történt egyeztetést követően élnek. Tagok vállalják, hogy - a pályázat benyújtását követően – jogszabályi rendelkezést kivéve – a társulásból való kiválásukat nem kezdeményezik, illetve a társulási megállapodást a vállalt működési időtartam alatt nem mondják fel.
3.4. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulásból kiváló Tag által fizetendő önrész és egyéb pénzügyi kötelezettségek összege a Társulás velük szembeni jogszerű követelése, amelyet a Társulás minden esetben érvényesíteni fog. A felmondó Tag köteles a felmondásával a Társulásnak okozott kár teljes körű megtérítésére. Ezen kártérítési felelősséget a Tagok szorosan értelmezik, ezért valamennyi, a felmondással összefüggő kárra és hátrányos jogkövetkezményekre vonatkoztatják, amelyet a további Tagok elszenvedni kénytelenek. Felmondó Tag tudomásul veszi, hogy a már befizetett önrészt a Társulástól nem követelheti vissza.
3.5. A Társulás tagját a Társulási Tanács egyhangú döntésével a Társulásból a naptári év utolsó napjával kizárhatja, ha a Tag a megállapodásban meghatározott valamely lényeges kötelezettségét megszegi, illetve annak határidőre nem tesz eleget, és azt ismételt felhívás ellenére sem pótolja, és ha a Társulásban részt vevő képviselő-testületek több mint fele minősített többségű határozatba foglalja elhatározását. Ilyen kötelezettségszegésnek minősül különösen a működési hozzájárulás megfizetésének elmulasztása. A kizárásról szóló határozat meghozatala előtt a Társulási Tanácsnak az érintett Tagot meg kell hallgatnia. A kizárás jogkövetkezményei azonosak a Tagi felmondás jogkövetkezményeivel, azaz ebben az esetben sem mentesül a Tag a kártérítési és egyéb fizetési kötelezettsége alól.
XIV. A TÁRSULÁS BEVÉTELEI, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
1. A Projekt Finanszírozása, A Társulás Bevételei
1.1. A Társulás vagyona/bevétele elsősorban a Tagok által a Társulás rendelkezésére bocsátott vagyoni eszközökből áll.
A Társulás bevételei különösen:
- a Tagok által a működési költségekre átadott vagyoni eszközök (tagdíj),
- a Tagok által a beruházás önrészének finanszírozására átadott pénzügyi eszközök,
- a Társulás pályázat útján elnyert pénzügyi források,
- az üzemeltető által fizetendő esetleges díj, vagy a rendszer működéséből származó bevételek.
1.2. A Társulás működési költségeit biztosító tagdíj tárgyévben esedékes összegét minden költségvetési évben, az év elején a Társulási Tanács a Társulás költségvetésében állapítja meg, hogy azt a Tagok költségvetésükben tervezni tudják. A tagdíj befizetésének teljesítése költségvetési évenként két részletben történik:
- első részletet a költségvetési év március 31. napjáig,
- a második részletet a költségvetési év július 15. napjáig
kötelesek a Tagok a Társulás számlájára utalni. A felhasználás elszámolása gazdasági évenként, a tárgyévet követő év április 30-ig történik. A tagdíj mértékét minden év március 31-ig felül kell vizsgálni.
1.3. A beruházás önrészének finanszírozására átadott pénzügyi eszközök egyes tagokat terhelő mértékét és annak befizetési ütemezését az esedékesség évének elején a Társulási Tanács határozza meg, hogy azt a Tagok költségvetésükben tervezni tudják. A Társulás a pályázat útján elnyert pénzügyi forrásokat a Közreműködő Szervezettel megkötött támogatási szerződés alapján kapja meg.
1.4. A Társulás vagyoni eszközeit növeli a saját egyéb bevétele (ha van), a Társulás által elnyert további támogatás és a Társulásnak tett felajánlások.
A Társulás induló vagyonnal nem rendelkezik.
A Tagok e megállapodásban vállalt vagyoni hozzájárulásukat akként bocsátják a Társulás rendelkezésére, hogy a Társulás bankszámlájának megnyitása után, az arról szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül a hozzájárulásukat a bankszámlára átutalják.
1.5. A Társulás a Tagok által történő alapításkor önálló vagyonnal nem rendelkezik. A Társulás működés során keletkezett saját vagyona és annak szaporulata a Társulást illeti meg.
A Társulás tagi önkormányzata által a társulásba bevitt vagyont a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani, a vagyonszaporulat a társult önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
1.6. A Társulás alapításával kapcsolatos költségek a Társulás költségei között számolandóak el. A Társulási beruházás következtében létrejövő létesítmények megvalósításához szükséges saját finanszírozást a Tagok biztosítják.
A Tag saját finanszírozás (a továbbiakban: saját finanszírozás) részei a következők:
- saját forrás (azaz a beruházási költségek támogatásból nem fedezett hányada), valamint
- a járulékos költségek.
1.7. A szállítói számlák esedékességekor a támogatási szerződésben foglaltak, illetve a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kerül átutalásra a projekt lebonyolítási számlára a sajáterő-hányad, amelynek társönkormányzatoktól beutalt részének megfelelő időben a Társulás elkülönített célszámláján kell rendelkezésre állnia.
1.8. Tagok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a rájuk eső és az adott évben esedékes sajáterő-hányadnak és a járulékos költségeknek megfelelő összeget az adott évi költségvetésükbe beállítják, az arra vonatkozó pénzügyi fedezetet biztosítják, illetve számlavezető bankjuktól a fizetés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot kérnek. A saját finanszírozás elemeit a Tagok a Társulási Tanács felhívása alapján, a szükséges ütemezésben teljesítik. Az átvállalt feladatokhoz kapcsolódó, az elméleti érdekeltség alapján kiszámítandó saját finanszírozás is az előbb definiált részelemekből áll.
1.9. Tagok vállalják, hogy évente a Társulással az átadott pénzeszközök átadás-átvételére vonatkozó megállapodást megkötik, illetve kijelentik, hogy ilyen megállapodás hiánya vagy késedelmes megkötése esetére is a pénzügyi kötelezettségvállalások velük szemben érvényesen kikényszeríthetőek.
1.10. A Társulás tagjai tudomásul veszik, hogy a Ttv. 18.§ (2) bekezdése alapján, az önkormányzatok által a beruházás vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás székhelye szerinti önkormányzat, a fizetési határidőt követő 15. naptól azonnali beszedési megbízás (inkasszó) benyújtására jogosult. Ha a székhely önkormányzat nem tesz eleget a Társulás felé vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a társulási tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, amelyet egyúttal felhatalmaz arra, hogy a korábbi székhely önkormányzat ellen azonnali beszedési megbízást (inkasszót) nyújtson be.
1.11. A teljes beruházási költség támogatásra jogo0sult részén felül jelentkezik a projekt járulékos költsége, amely magában foglalja a támogatás elnyerését megelőzően végzett előkészítő munkák (tanulmányok, pályázati dokumentációk, tervek) költségeit (amennyiben azt a projekt előkészítésre kötött támogatási szerződés nem finanszírozza). Az ezen időpontot megelőzően kifizetett ráfordítások nem jogosultak támogatásra. A Tanács által jóváhagyott és ténylegesen felmerülő előkészítési költségeket a Tagok beruházási ráfordításaik arányában (vagyoni hozzájárulásuk szerint) viselik.
1.12. A járulékos költségeket – melyeket a Társulási Tanács által elfogadott költségvetés tartalmazza - a Tagok biztosítják. A járulékos költségek további részét a résztvevő önkormányzatok a rájuk eső beruházási ráfordítás arányában részben a tényleges kifizetéshez igazodóan, részben a Társulás fennállásának, és a Társulási beruházás folyamatának teljes ideje alatt, a beruházási ráfordítás felmerülésének idejétől függetlenül folyamatosan (pénzátadás formájában) megtérítik.
XV. A PROJEKT EREDMÉNYEKÉNT LÉTREJÖVő LÉTESÍTMÉNYEK TULAJDONJOGA, ÉS ÜZEMELTETÉSE
1. A pályázati forrásból létrejövő létesítmények tulajdonosa a kötelező fenntartási idő alatt, azaz a megvalósulástól számított öt évig a Társulás. A Társulás megszűnése esetén a Tagok megállapodása értelmében a társult önkormányzatok a beruházáshoz történő vagyoni hozzájárulásuk ( 2011. december 31. szerinti lakosságszám) arányában szereznek tulajdonjogot. A Társulástól megváló Tag, mindaddig, amíg a Társulás működik, nem követelheti a tulajdoni hányada kiadását, sem azt, hogy a Társulás vagy annak bármely tagja arra figyelemmel ellenértéket fizessen.
2. A Társulás, mint kedvezményezett a támogatás által megvalósított fejlesztés eredményét a fenntartási kötelezettség fennállásáig, azaz 5 évig csak az Irányító Hatóság Vezetőjének előzetes engedélyével, a foglalkoztatási, illetve szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegenítheti el, kizárólag indokolt esetben olyan célból és tartalommal, mely a projekt eredeti célkitűzését nem változtatja meg.
A megvalósítandó létesítmények környezeti hatásainak csökkentése érdekében az érdekelt önkormányzatok és a majdani üzemeltetők kötelesek lesznek ésszerűen együttműködni a környezet terhelésének csökkentése érdekében.
XVI. A TÁRSULÁS CÉLJÁT KÉPEZő PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÉS BIZTOSÍTÉKOK
1. Tagokegyenként jelen megállapodás aláírásával kötelezettséget vállalnak arra, hogy a rájuk eső és az adott évben esedékes sajáterő-hányadnak és az arányos járulékos költségeknek megfelelő összeget (azaz a saját finanszírozás éves részét) az adott évi költségvetésükbe beállítják, az arra vonatkozó pénzügyi forrást meghatározzák, valamint számlavezető bankjuktól a fizetés teljesítésére vonatkozó nyilatkozatot szereznek be. Fizetési késedelem esetén a Tag a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresét köteles késedelmi kamatként megfizetni a Társulásnak.
2. Tagok vállalják, hogy a közreműködő szervezet részére a támogatási szerződésben biztosítandó biztosítékok és szerződéses kötelezettségek teljesítése érdekében együttműködnek a Társulással, vállalják a Támogatási Szerződésben és a Társulási Tanács döntéseiben igényelt biztosítékok nyújtását és az egyedi biztosítéki megállapodások megkötését, és elfogadják, hogy a teljesítés fedezetére a Társulás a Tagi sajáterő-hányadnak és az arányos járulékos költségeknek megfelelő összeg megfizetésére egyéb biztosítékokat is kérhet.
3. A megvalósítás során az egyes projektelemeknél jelentkező késedelmekkel, támogatási szerződéstől történő eltérésekkel (az ellenőrzések során feltárt hibákkal) és a támogatási szerződésben vállalt (ellenőrzéstűrési, stb.) kötelezettség megszegésével okozott kárért a kárt okozó Tag a felelős.
4. A Társult Tagok jelen társulási megállapodás aláírásával vállalják, hogy az RMT és a CBA ismeretében külön nyilatkoznak a pályázatban szereplő díjpolitika és üzemeltetési koncepció elfogadásáról.
XVII. A TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA HATÁLYA, A TÁRSULÁS MEGSZűNÉSE
1. A jelen megállapodás aláírása napján lép hatályba. A Társulást a Tagok a projekt megvalósítására hozzák létre.
2. A Társulás megszűnik,
- ha a pályázaton a Társulás eredménytelenül szerepel, az erről szóló jogerős döntés kézhezvételének napján.
- A Társulás valamennyi Tagja elhatározta a Társulás megszűnését,
- Tagok száma egy Tagra csökken.
- Bíróság jogerős döntése alapján.
A Társulás megszűnése esetén Tagok a megszűnés időpontjával egymással elszámolni kötelesek. A Társulás megszűnése esetén a Társulás kötelezettségeiért Tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel.
XVIII. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSA
1. A Tag önkormányzatok általános feladatai közé tartozik a társadalmi tudatformálás. A Társulás célját képező projekt megvalósításához elengedhetetlen feltétel a megfelelő nyilvánosság biztosítása.
2. Tagok kötelezettséget vállalnak közvetlenül, továbbá saját szervezeteik útján, illetve civil szervezetek bevonásával a teljes körű lakossági tájékoztatásra. Ezen tájékoztatás keretében a kötelmi jogi jellegén túlmenően, fel kell hívniuk a lakosság figyelmét a környezetvédelmi feladatokra, a jogszabályi előírásokra, valamint információt kell szolgáltatniuk a megállapodás és a Társulás célját képező projekt előnyeiről, továbbá a lakossági hozzájárulás szükségességéről, mértékéről, módjáról
3. Fentiek mellett a Tagok által jelen Társulási Megállapodás keretében kiépítésre kerülő szervezeti rendszernek is kötelezettsége a lakossági tájékoztatást szolgáló munkálatok elősegítése, szervezése. A Társulás nemcsak az írott és elektronikus média tájékoztatására kötelezett, hanem arra is, hogy a projekttel kapcsolatos valamennyi információ a Tagokhoz, illetve azok hivatali szervezetén keresztül a lakossághoz eljusson.
A Társulásnak folyamatosan törekednie kell az országos és a regionális hatósági, valamit a civil szervezetek tájékoztatása során a beruházás elfogadtatására, ezáltal működése biztonságának megőrzésére is.
4. Tagoknak a teljes pályázati és beruházási időszakban rendszeres és folyamatos tájékoztatást kell nyújtaniuk a településeik polgárai számára olyan módon és formában, amely alkalmas arra, hogy a tájékoztatás eljusson valamennyi érintetthez (pl. lakossági fórumok szervezése, írott és elektronikus sajtó igénybe vétele, helyi kiadvány megjelentetése, stb.).
XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Jelen megállapodás hatályba lépéséhez Társult Tagönkormányzatok képviselő-testületei mindegyikének minősített többséggel hozott döntése szükséges.
2. A Társulási Tanács Szervezeti és Működési Szabályzatot köteles készíteni.
3. Tagok tudomásul veszik, hogy a Társulási Tanácsban az önkormányzatok képviseletére jogosult személyek változása esetén, 30 napon belül meg kell jelölniük az új tagi képviselőket.
4. A Társulás célját képező szakmai tevékenység végzésére, írásban külső szakmai szervezetet bízhat meg.
5. Érvénytelen rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy az lehetőleg érvényessé váljon, és a szerződés céljának és az aláíró Tagok akaratának megfeleljen. Ha valamely szerződési kikötés érvénytelen, úgy az a megállapodás egészének érvényességét nem érinti, kivéve, ha a Felek a jelen megállapodást az érvénytelen rendelkezés nélkül nem kötötték volna meg.
6. A Tagok közöttük a jelen Megállapodás értelmezésével, alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatban felmerült esetleges jogvitáikat megkísérlik békés úton rendezni. Arra az esetre, ha a jogviták békés úton történő rendezésére tett törekvés bármely okból nem vezet eredményre, a Tagok jogvita esetére alávetik magukat a Társulás székhelye szerinti rendes bíróság kizárólagos illetékességének.
7. A jelen megállapodás a tárgyát képező ügyletre vonatkozólag a Tagok közötti teljes megállapodást tartalmazza. A jelen megállapodás módosítása vagy feltételeinek kiterjesztése csak írásban és a Felek által szabályszerűen aláírt formában érvényes.
8. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok, így különösen a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.), és annak végrehajtásáról rendelkező 368/2011.(XII. 31.) Korm.rendelet, az Európai Uniós támogatásra vonatkozó jogszabályok, valamint a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadóak.
Aláíró Tagok kijelentik, hogy hatáskörrel rendelkező képviselő-testületeik a jelen megállapodást megfelelően előzetesen (minősített többségű határozattal) jóváhagyták, és az a jelen megállapodás aláírását követően a Tagokra nézve érvényes és kötelező.
Melléklet:
Képviselő-testületek társulási megállapodást jóváhagyó határozatai
Érd, 2012. __.