Tisztelt Közgyűlés!

 

A ~ 16,5 ha nagyságú volt katonai lőtér a város észak-nyugati sarkában található beépítetlen terület, melyet északról és nyugatról sóskúti, ugyancsak volt honvédségi területek, délről és keletről pedig érdi kertvárosi lakóterületek határolnak.

Előzmények

A magántulajdonban lévő terület fejlesztési alternatíváinak, részleteinek kidolgozása 2007 óta zajlik, a tervtanács, és a közgyűlés is többször véleményezte a különböző területfelhasználási elképzeléseket.

-        A Közgyűlés a 151/2008.(V.29.) KGY határozatával egy, a környezetéhez képest lazább, nagytelkes (min. 1500m2/telek) területhasznosítást tartalmazó tanulmánytervet támogatott. A településrendezési tervek módosításának kidolgozása, településrendezési szerződés megkötése akkor nem történt meg.

-        A teljes településre vonatkozó Településszerkezeti Terv készítése idején a Közgyűlés a 234/2009.(VI.25.) KGY határozat 5. pontjában döntött arról, hogy a volt lőtér területre sport és rekreációs funkciók elhelyezését megengedő különleges rekreációs (Kr) területfelhasználás legyen kijelölve (a határozati javaslatban alternatívaként szereplő kertvárosi-lakó területfelhasználás akkor elvetésre került).

Jelenlegi szabályozás

A korábban „különleges lőtér” övezeti besorolású terület a jelenleg hatályos településrendezési tervekben – a 233/2010.(VII.19.) KGY határozattal elfogadott Településszerkezeti Tervben (TSZT), és a 31/2010.(VII.20.) önkormányzati rendelettel elfogadott HÉSZ Szabályozási Terv (SZT) mellékletében – a 2009-es döntésnek megfelelően „különleges rekreációs” területfelhasználással és övezeti besorolással szerepel. A jelenlegi szabályozás meghatározó eleme a terület jelentős részét érintő „ökológiai hálózat pufferterülete”, és a „megtartandó zöldfelület, faállomány” jelölés, melyet a határos sóskúti Natura 2000 védettségű területek indokával a magasabb szintű területrendezési tervnek – Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve – való megfelelés, és a természetvédelmi hatóság – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – adatszolgáltatásaként kellett a tervbe beépíteni.

Tulajdonosi szándék, fejlesztési lehetőség

A tulajdonos elsősorban a terület kertvárosi lakóterületi fejlesztésében érdekelt, melynek bemutatására - a 2012. januári tervtanácsi tárgyalás szakmai véleményét is figyelembe véve - kidolgoztatta az előterjesztéshez csatolt városrendezési tanulmánytervet. A tanulmányterv az adottságok, és a területrendezési magasabb szintű jogszabályi keretek ismertetése után a terület döntő részét a környező beépítést figyelembe véve kertvárosi lakóterületként jelöli.  A kertvárosi lakóövezetek mellett kis területen pl. a sportolási-rekreációs funkciónak is helyet biztosító településközpont-vegyes építési övezet, és ahhoz kapcsolódóan a jelenlegi szabályozáshoz igazodó zöldterületi övezet kialakítása az elképzelés. A tanulmánytervben egy közelmúltban készített botanikai szakvélemény, és a természetvédelmi hatóság előzetes állásfoglalása alapján az ökológiai hálózat pufferterülete – a jelenlegi szabályozásban jelölt méretnél jóval kisebb területre lehatárolva - pontosításra került „Tk – természetközeli terület” övezeti besorolással. Az elképzelés szerint a tervezett lakóterület zárt, egyben üzemeltetett lakóparkként kerülne kialakításra, a tervezett belső úthálózat azonban a település utcahálózatához több ponton is kapcsolható, így a megnyitás lehetősége a későbbiekben igény szerint adott.

A fejlesztési elképzelés, és a Településfejlesztési Koncepció összhangjának biztosítása

A 184/2008. (VI.26.) KGY határozattal elfogadott Településfejlesztési Koncepció a lakásépítés, és a lakókörnyezetek javítása terén többek között a következő megállapításokat tartalmazza:

-           „A vállalkozói lakásépítés szervezett (pl. „lakóparki”) formái általánosságban nem utasítandók el, de csak alacsony sűrűséggel és beépítési magassággal, lehetőleg telkes (pl. kis sorházas) jelleggel és kisebb önálló egységekben fogadhatók el főként akkor, ha azzal segíthető egyes területek beépítési zavarainak orvoslása.

-          A lakóterületek környezeti állapotának javításához a közterületek fejlesztésével is hozzá kell járulni a közösségi és lakossági ambíciók és források egyesítésével.

Ez utóbbi stratégiai cél az Érdhez hasonló kertvárosokban azt jelenti, hogy nem csupán a lakótelkeknek kell rendelkezniük jelentős zöldfelületekkel, hanem, ahol lehetséges és célszerű, a zöldfelületeknek a közterületeken is meg kell jelenniük.”

Jelen esetben a fejlesztési elképzelés, és a koncepció összhangja úgy biztosítható, ha a terület egészének beépítési intenzitása és a várható lakónépesség növekedés a környező kertvárosi lakóterületek értékeit bizonyíthatóan nem haladja meg, valamint ha a fejlesztés a környezetében lévő közterületi, zöldfelületi állapotok minőségi javulását is eredményezi. A közérdek szempontjait is szem előtt tartó területfejlesztéshez garanciát nyújthat a megfelelő tartalmú településrendezési szerződés. 

Településrendezési Szerződés 

A tanulmánytervben rögzített elképzelések közgyűlési támogatása esetén első lépésként szükség van a területre vonatkozóan a jelenleg hatályos településrendezési tervek – TSZT, HÉSZ és SZT – módosítására. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30/A.§ szerint az önkormányzat a településrendezési célok megvalósítása érdekében településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval – cél megvalósítójával. A településrendezési szerződés rendelkezhet pl. a településrendezési tervek módosításának tulajdonosi költségviseléséről, és egyéb költségek, és ráfordítások átvállalásáról, melyek a cél megvalósításának előfeltételei vagy következményei és az önkormányzatot terhelik. Az övezeti szabályok módosítását megalapozó tanulmányterv a szerződés melléklete lesz.

A településrendezési szerződés megkötésekor a közérdek, és a jogos magánérdek kiegyensúlyozott harmóniájának megteremtése a cél, mely jelen esetben a következő tulajdonosi vállalásokkal valósul meg:

-        A területre vonatkozó településrendezési tervek – TSZT, HÉSZ és SZT módosításának költségviselése

-        A tanulmánytervben körülhatárolt, ~ 4 ha nagyságú terület önkormányzati tulajdonba adása

-        Helyi természeti védelemre kijelölt terület gondozása, karbantartása

-        A lakópark megközelítését szolgáló Esztergályos utca ütemezett kiépítése

A városrendezési tanulmányterv tárgyalását Érd Megyei Jogú Város Építészeti-Műszaki Tervtanácsa a 2012. április 3-i ülésén napirendre tűzte. A tervtanács megállapította, hogy a tanulmányterv kiindulási alapja lehet a tulajdonos és az önkormányzat között kötendő településrendezési szerződésnek, és a területre vonatkozó településrendezési tervek módosításának. Az opponensi véleményt, és a tervtanács szakmai véleményét a Képviselőkkel ismertetjük. 

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy tárgyalja meg az előterjesztést, döntsön arról, hogy a támogathatónak tartja-e a bemutatott településfejlesztési elképzelést, és a megvalósítását célzó településrendezési szerződés megkötését a határozati javaslatban foglaltak szerint.

Érd, 2012. április 3.

T. Mészáros András

Előkészítette:

Főépítészi Csoport

Kötelezettségvállalás:

nincs

A döntés végrehajtásáért felelős:

Főépítészi Csoport

A döntés továbbításáért felelős:

Főépítészi Csoport

 

HATÁROZATI JAVASLAT

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése kinyilvánítja, hogy a sóskúti településhatár – Földmunkás u. – Esztergályos u. által határolt területre, az Érd, 1/3 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa, a GEOID-PLD Kft. megbízásából, a Pestterv Kft. által készített, az előterjesztéshez mellé­kelt városrendezési tanulmányterv az Önkormányzat településfejlesztési koncepciójával összhangban van.

2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az előterjesztéshez mellékelt, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 30/A. § szerinti településrendezési szerződés alapján a közérdek, és a jogos magánérdek kiegyensúlyozott harmóniája megteremthető, és a szerződés megfelelő mértékben tartalmazza azon költségek és egyéb ráfordítások vállalását, melyek a cél megvalósításának előfeltételei, vagy következményei és az önkormányzatot terhelik. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a településrendezési szerződés aláírására.

3. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy tanulmánytervben, és a településrendezési szerződésben jelzett célok megvalósítása érdekében a sóskúti településhatár – Földmunkás u. – Esztergályos u. által határolt tömb területére vonatkozóan, a jelenleg hatályos településrendezési tervek - 233/2010.(VII.19.) KGY határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv (TSZT), a 31/2010.(VII.20.) önkormányzati rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzat HÉSZ és Szabályozási Terv (SZT) - módosításra kerüljenek. A módosítás során a tanulmányterv szabályozási javaslatai úgy kerüljenek felhasználásra, hogy a terület egészének beépítési intenzitása és a várható lakónépesség növekedés a környező kertvárosi lakóterületek értékeit bizonyíthatóan ne haladja meg.

4. A Közgyűlés felhatalmazza és felkéri a Polgármestert, hogy a 3. pontban jelzett településrendezési tervek módosítását készítő tervezőt a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kiválassza, és a tervek módosításának egyeztetési eljárását a településrendezési szerződés és az Étv. 9.§-a szerint lefolytassa. 

Határidő: a döntés továbbítására – azonnal, illetve folyamatos     

Felelős: T. Mészáros András polgármester

 

Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.

 

Településrendezési szerződés tervezete - letöltés

Tanulmányterv - letöltés

Opponensi vélemény - letöltés

Tervtanácsi vélemény - letöltés

Beépítési, környezetalakítási vázlatterv - letöltés

Önkormányzati területrész - letöltés