Batthyány Terv aktualizálása

Tisztelt Közgyűlés!

Érd MJV Közgyűlése a 397/2011.(XI.24.) KGY határozatában feladatokat határozott meg a következőkben:

• A „Batthyány Terv” felülvizsgálata és aktualizálása

• A Megyei Jogú Város működésének finanszírozhatósága biztosítása érdekében, a kötelező és önként vállalt feladatok forrásainak áttekintésére és a fejlesztési költségek elkülönítésére költségvetés kialakítása

• A 2011-2013 Akció Terv időszakra az alábbi projektek előkészítését írta elő

• Érd felszíni- és csapadék vízelevezetési rendszerének továbbfejlesztése

• Belterületi utak pormentesítése

• Az IVS-ben meghatározott további Akció Tervek előkészítése és megvalósítása

• Az EU 2014-2020 programozási időszakra való felkészülés, Pest Megyei Fejlesztési Tanácsban való részvétel, prioritási lista felállítása

Tisztelt Közgyűlés!

A Magyar Országgyűlés az elmúlt időszakban megalkotta az Alaptörvényt, módosította a magyar társadalom, a gazdaság, a közigazgatás, az önkormányzati rendszer, az államháztartás és az intézményrendszer fenntartásának és működtetésének korábban kialakult törvényi rendszerét. A területfejlesztési és településrendezési kérdésekben az új törvényi szabályozások, a megyei önkormányzatokat „hozták helyzetbe”, Érd MJV a Pest Megyei Konzultációs Fórumban és a térségi (a megszűnt Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács és Agglomerációs Fejlesztési Tanács) Tanácsban veszi ki részét a feladatokból.

Az Ötv. és a TFT néhány fontos rendelkezése tájékoztatásul.

Az új önkormányzati törvény szabályozásai

• 27. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A megyei önkormányzat képviselőtestülete a közgyűlés.

• (2) A megyei közgyűlés elnökét a közgyűlés az Alaptörvény 33. cikk (2) bekezdése alapján titkos szavazással választja a megbízatásának időtartamára.

• (3) A megyei közgyűlés elnöke – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt, a jegyző javaslatára az aljegyzőt.

• (4) A megyei önkormányzatra a helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket az (1)-(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

• 84. § (3) A megyei közgyűlés megyei önkormányzati hivatalt hoz létre.

• (4) A hivatal működési költségét az állam – az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban – finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, valamint a megye részére, e célra elkülönített számlájára folyósít.

A megyei önkormányzat területfejlesztési feladatai

• Területrendezési tervet készít.

• Összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal.

• Koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét.

• Együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében.

• Együttműködik a megye gazdasági szereplőivel.

• Részt vesz a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében.

• A települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését.

• Gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról.

• Együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében.

• „Magyarország helyi önkormányzatáról” 2011. évi CLXXXIX tv

• „Területfejlesztésről és területrendezésről” 1996. évi XXI tv.

• „A nemzeti vagyonról” 2011. évi CXCVI. Tv.

• A Megyei Önkormányzatok konszolidálásáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről” 2011. évi CLIV. Tv.

• „A nemzeti köznevelésről„ 2011 évi CXC tv.

• „Gazdasági stabilitása Magyarországnak” 2011. évi CXCIV tv.

hatályoszlása.

A Tisztelt Közgyűlést tájékoztatom, hogy felhatalmazásuk alapján részt veszek a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és a Pest Megyei Konzultációs Fórum munkájában.

A Batthyány Tervben megfogalmazott vagyongazdálkodás irányelveivel és vagyongazdálkodással kapcsolatosan az alábbi információk állnak rendelkezésre:

2011. év végén megtörtént vagyonkataszteri nyilvántartás átfogó ellenőrzése, a szükséges korrekciókat elvégeztük. Az ellenőrzés, aktualizálás folyamatos.

A Közgyűlés 2011. februári ülésén elfogadta a 2011-2014. évre vonatkozó lakáskoncepciót. A lakások hasznosítása, értékesítése a koncepció figyelembevételével történik.

A költségvetési koncepció keretén belül javaslatot tettünk bontandó épületekre, a későbbi jobb hasznosíthatóság érdekében, illetve javaslatot tettünk a - lakáskoncepcióval összhangban - lakások piaci alapú értékesítésére.

Módosítottuk az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó helyi szabályokról szóló 38/2003. (XII.02.) önkormányzati rendeletet. A lakások havi bérleti díját közelítettük a piaci bérleti díjakhoz. (21. § (1) bekezdés)

Megemeltük a használati díjat, miszerint önkormányzati bérlakás jogcím nélküli használója, a lakás használatáért használati díjat köteles fizetni. Amennyiben több jogcím nélküli használó maradt vissza a lakásban, fizetési kötelezettségük egyetemleges. A használati díj havi összege - két hónap elteltét követően - a mindenkori lakbér összegének kétszerese.(20. § (1), (2) bekezdés)

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet – összhangban az új nemzeti vagyontörvénnyel – részletesen tartalmazza a forgalomképtelennek minősülő nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket. Részletesen tartalmazza a  kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló forgalomképtelen és forgalomképes illetve a korlátozottan forgalomképes ingatlanokat. Részletesen szabályozza az önkormányzati vagyon kezelésének szabályait.

Pályázat útján értékesítésre hirdettünk meg beépítetlen illetve beépített ingatlanokat.

Folyamatosan zajlik a HÉSZ végrehajtása. Ennek keretén belül, kezdeményezzük a szükséges telekalakítási eljárásokat.

Jelenleg zajlik az üres lakások műszaki állagfelmérése, az elkészült és beérkezett költségvetések alapján történik majd meg a felújítási sorrend kialakítása.

A csatornaprogramhoz kapcsolódóan kivásárlásra került a Diósdi u. 14/a. szám alatti volt Allianz Hungária Biztosító épülete, mely épületet a munkaszervezet részére használatra át is adunk.

Tisztelt Közgyűlés!

A Közgyűlés 397/2011.(XI.24.) KGY határozatában a KMOP 2011-2013 Akció Terv folyamatos aktualizálását és figyelemmel kísérését rendelte el. A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács megszűnt, hasonlóan a Regionális Fejlesztési tanácshoz. A folyamatosan változó törvényi és intézményváltozási keretek között a legfontosabbnak a következőket tartotta:

• A megyei önkormányzaton keresztül (ismételt) javaslattétel Budapest főváros és Pest Megye szétválasztásáról

• Rendszeres heti információ-csere a Pro Régió Kft-vel a megmaradó pénzmaradványok esélyeiről és változásairól

• A Duna Menti Városok Fóruma a Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok, mint a fejlesztési stratégiák valamint a közreműködő szervezetek, elsősorban a Duna Régió kormánybiztosa megkeresése a Duna Stratégia operatívabb, az esetleg fel nem használt fejlesztési források Érd számára kedvező „visszanyerésére”.

A fenti beszámoló részre jellemző, hogy Magyarország Kormánya rendkívüli erőfeszítéseket tesz, hogy a mintegy 5500 Mrd Forint EU-s fejlesztési lehetőség kifizetésre kerüljön. A programmal lefedett és szerződött állomány tekintetében a Közép-Magyarországi Régió „Orr-nehéz” az első két akció tervben főváros centrikus és a terület tej les keret-lehetőséget lefedő program tervet és szerződés tervet készített.

A főváros fejlettségi mutatói miatt Pest megye és Érd MJV gyakorlatilag kiszorult a pályázati lehetőségekből. Gondjainkat tovább szaporítja, hogy néhány egészségügyi, oktatási, szociális és kommunális intézményünk tulajdonjoga, üzemeltetése, és ezen keresztül felelős fejlesztése bizonytalanná vált. Így a vagyon átadás során a megvalósult fejlesztések aktiválását, befejezésük és pénzügyi konzekvenciáit átadjuk, illetve átruházzuk az átvevő szerveknek, szervekre.

Javasoltuk továbbá, hogy ismételten kerüljön kiírásra PEA (Pénzügyi Előkészítő Alap) azon projektek számára, amelyekben Érd MJV részt vesz, mivel a város hitelfelvevő képessége és terv-ellátottsága az új önkormányzati gazdálkodási környezetben megváltozott.

A Pro Régió által kiadott lehetőségekből önkormányzatunk tekintetében megvizsgáljuk az ivóvíz ellátással és a kommunális hulladék kezelésével, valamint a közösségi közlekedés fejlesztésének szolgáltatási színvonalának emelésével kapcsolatos lehetőségeket. A Pro Régió által kiadott nem infrastrukturális lehetőségek között (TÁMOP pályázatok) tisztázni kívánjuk a képzési, a halmozottan hátrányos helyzetű, az innovatív, a szakkollégiumok fenntartási és üzemeltetési viszonyait.

Az Érd felszíni csapadék felszíni elvezetés és fejlesztése, a belterületi utak pormentesítése, az IVS-ben meghatározott Akció Területi Tervek előkészítése, amelyet fő prioritásnak jelöltünk meg, az integrált közösségi közlekedés fejlesztésével együtt – továbbra is kiemelt célként kezeljük, és csatlakozni kívánunk nagyobb térségek ilyen irányú kezdeményezéseihez.

Az elővárosi vasúti közlekedés, a vasút-hálózat országos program keretén belüli fejlesztése, a két külön színtű vasúti közlekedés, valamint az M7 autópálya Iparos utcai csomópontjának bővítése, a Kormányzattal való tárgyalás szerves részét képezi.

Előrehaladott egyeztetéseket folytatunk - a Tisztelt Közgyűlés felhatalmazása alapján – a kommunális hulladék Érd és térségére vonatkozó rendszerének átalakítására, valamint az ivóvíz minőség javítását szolgáló ercsi kavicsteraszról történő fejlesztések tárgyában.

A Magyar Kormány elkészítette az EU 2020 ajánlásai és prioritásai alapján a Nemzeti Fejlesztési Stratégia Tervezetét (2011). Ennek most történik a pontosítása és a folytonosan változó EU Bizottsági EU Parlamenti szinten folyamatosan pontosított irányelvek alapján való egyeztetése. Ebből a hatalmas előkészítő anyagból – amelyre két konferenciát is szerveztünk, jobb megismerése végett – két prioritás táblázatot bemutatok, abból a célból, hogy láthassuk, hogy mit kell nekünk helyi szinten szem előtt tartanunk.

2020-ra az EU egészének teljesítenie kell az alábbi öt célt:

1. Foglalkoztatás

• Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot.

2. K+F/innováció

• Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztésre és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani.

3. Éghajlatváltozás/energia

• Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek).

• A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni.
• Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

4. Oktatás

• A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni.

• El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen.

5. Szegénység/társadalmi kirekesztés

• Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

Helyi fejlesztési terveink megfogalmazása során ezeket szem előtt tartva kell eljárnunk.

A Duna-stratégia jelentőségének több fajta értelmezése lehet eredménye, nemcsak a benne résztvevő tagországok, hanem a benne élő Magyarország és Pest megye számára:

A folyó több mint 800 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtőjén fekvő nyolc uniós és hat egyéb európai ország által alkotott Duna Régió kialakításáról 2008-ban hozott határozatot az Európai Bizottság. (Két hasonló földrajzi régió, a Mediterrán és a Balti Régió már évek óta létezik.) Magyarország teljes területe a régióhoz tartozik, de vannak államok, például Csehország, amelyeknek csak egy része.

Miután a régió hatalmas politikai, gazdasági és társadalmi különbségek övezete, feltehetően a hosszas viták megelőzésére határoztak arról, hogy nem lesznek fejlesztési források, sem külön intézményrendszer, sem sajátos jogszabályok a régióra. Van viszont egy 11 pontos – részben horizontális, részben ágazati célokat tartalmazó - prioritási lista:

•         mobilitás - intermodalitás,

•         közös energiahálózat - megújuló energiák;

•         kultúra - turizmus - emberek közötti kapcsolatok erősítése;

•         vízminőség - vízhasználat; természeti és egyéb katasztrófák kivédése;

•         a biodiverzitás - a levegő, a talaj védelme;

•         posztindusztriális gazdaság - információs technológiák - kutatás-fejlesztés;

•         vállalkozók versenyképességének növelése;

•         befektetés az emberekbe, a tudásba;

•         intézményi együttműködések;

•         biztonság.

•         Magyarország elsősorban a vízgazdálkodásban, valamint az árvíz, az aszály és egyéb katasztrófák elhárításában szeretne nagyobb szerepet játszani. A vízügyeket a szlovákokkal, a katasztrófa elhárítást a románokkal koordinálná.

Elfogadta a Tanács a Duna-stratégiát, ezzel megindult a makro regionális fejlesztési program utolsó felkészülési szakasza. Az Általános Ügyek Tanácsának luxembourgi ülése után kiderült, több kérdés, például a finanszírozás és a Duna jobb hajózhatóságának megteremtése is nyitott még.

Tisztelt Közgyűlés!

Ajánlásokat fogalmaztunk meg, hogy mind a Nemzeti Operatív Programokban, mind a térségi tervekben Érd megfelelő lehetőségekhez jusson. A legfontosabbnak a 2011-2013 + 2 év teljesítését tartjuk, természetesen a városunkban megvalósuló ágazati programokkal együtt, mint a szennyvízhálózat fejlesztése, vagy a közlekedési fejlesztések, a működő tőke számára ingatlan hasznosítás és a Duna stratégiában való részvétel. A részletes programok kidolgozása csak akkor lehetséges, ha az önkormányzati rendszer és intézményei és tulajdonviszonyai stabilizálódnak, ha ismerjük az országos ágazati programok Érd városára és térségére jutó fejlesztéseket és azok hatásait, és meghatározó mértékben befolyásolja a konkrét cselekvési lehetőségeinket, hogy Pest megye azon belül melyik régióba a kevésbé fejlett a fejlett régiók sorába tartozik-e? Az is elképzelhető, hogy a Regionális Operatív Programok helyébe egy Nemzeti Operatív Program lép.

Kérem jelentésem elfogadását a Batthyány Terv előrehaladásáról, a 2014-2020 közötti Akció Tervről és az EU 2020 továbbá a Magyarországi Nemzeti Fejlesztési Prioritásokról szóló előterjesztésem elfogadását.

Kérem a T. Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot fogadja el!

Érd, 2012. szeptember 6.

T. Mészáros András

 

Előkészítette: Polgármesteri Kabinet

HATÁROZATI JAVASLAT

1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a 397/2011.(XI.24.) KGY. határozat alapján módosított, aktualizált Batthyány Programot elfogadja és felkéri a Polgármestert a további lehetőségek kihasználásra és a 2011-2013. közötti Akció Terv, továbbá az országos programok és a saját kezdeményezésű programok megvalósítására.

2. A Közgyűlés felkéri a polgármestert a Nemzeti Fejlesztési Programban a Pest Megyei Területfejlesztési Tanácsban és a Konzultációs Fórumban olyan célkitűzések, javaslatok képviseletére, amely Érd számára optimális, fenntartható pályát biztosít.

3. Felkéri tovább a polgármestert a Duna Stratégiában való további pro-aktív részvételre.

Határidő: folyamatos

Felelős: T. Mészáros András polgármester

A szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges

Melléklet - letöltés