Települési folyékony hulladékkal kapcsolatos rendelet módosítása (I. forduló)

Tisztelt Közgyűlés!

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény új szabályozást vezetett be a korábban „folyékony hulladék” megnevezéssel illetett közszolgáltatás tekintetében. Legfontosabb változás, hogy az EU-s direktíváknak megfelelően a továbbiakban „nem közművel összegyűjtött szennyvízként” a vízgazdálkodási törvénybe helyezték át a szabályozást. A továbbiakban tehát (2013. január 1-jétől) e tevékenységet a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény IX/A. fejezetében szabályozták. 

Az új szabályozás szerint (44/D. §) a közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet, azonban a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Programban (NTSZTP) részt vevő önkormányzatok esetében kötelező (nem választható) a két tényezős díj alkalmazása.

A NTSZTP-ról szóló 25/2002. Kormányrendelet, valamint a NTSZTP-al összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. Kormányrendelet alapján Érdre is vonatkozik az áttérési kötelezettség.

Bevezetése esetén a kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségek (a számlázás és díjbeszedés, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetére) kell fedezetet nyújtson. Ezen díjak összessége arra kell fedezetet nyújtson, hogy a szolgáltatás végzéséhez szükséges alap infrastruktúra (autók, diszpécser, adminisztráció) minden pillanatban rendelkezésre álljon.

Az ürítési, vagyis változó (mennyiség arányos) díj az ártalmatlanítás céljából átadott nem közművel összegyűjtött háztartási és elszállított szennyvíz mennyiségétől, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségek fedezetére szolgál (szállítási költség, befogadói- leürítési díj, stb.).

A korábbi szolgáltatói költségelemzések alapján készítettünk egy modellt a kétfajta díj összehasonlítására, amelyet mellékelünk.

Ez alapján a potenciálisan érintett 19.000 háztartásból jelenleg elszállított évi kb. 40.000 m3 szennyvíz esetén háztartásonként (fogyasztóként) kb. 250 Ft-os alapdíj az, ami fedezetet nyújt a törvény által meghatározott állandó költségekre. Ez esetben a fent figyelembe vett mennyiség alapján a változó (szállításkor, a mért mennyiség alapján) fizetendő díj kb. 1.200 Ft/m3 esetén nyújt fedezetet a törvény által előírt költségnemekre. Figyelemreméltó, hogy ez esetben az egyes fogyasztói kategóriákban jelentős költségcsökkenést tudnak elérni az adott háztartások, az alábbiak szerint:

Számla értéke (alapdíj+mennyiségarányos díj) összesen:

Megtakarítás (havonta):     

Figyelembe kell vennünk azonban azt is, hogy várhatóan a fenti kiinduló adatok már 2013-ban jelentősen megváltoznak. Hisz a csatornázási program során a 17.000 érintett háztartásból már a 2013. év folyamán nagyon sokan rá fognak kötni a szennyvízcsatornára. Ezen ingatlanok esetén tehát a nem közművel összegyűjtött szennyvíz közszolgáltatás helyett a közműves szennyvízelvezetés fog belépni. Így az alapdíjat fizető ingatlanok száma jelentősen csökkenni fog, ami azt jelenti, hogy a fix költségeket kevesebb ingatlan között kell majd elosztani. Ezzel együtt jár az is, hogy a kevesebb ingatlanhoz kevesebb autó szükséges, azonban bizonyos állandó költségek ugyanazon a szinten fognak maradni.

Az ingatlanok 95%-a várakozásaink szerint 2014. év közepéig rá fog kötni a szennyvízcsatorna hálózatra. Ezt követően a fennmaradó - mintegy 950-1000 db - ingatlanra fog vonatkozni a nem közműves szennyvíz elszállítás. Ez azt jelenti, hogy az alapdíj tekintetében teljesen más adatokkal kell majd számolni.

Mivel álláspontunk szerint egy ilyen átalakulás és nagyságrendbeli mennyiségi változás küszöbén jelenleg nagyon nehéz pontosan meghatározni, hogy 2013. és 2014. években milyen kapacitásokat kell fenntartani és milyen mértékű fix költségeket kell meghatározni, ezért az átállás előkészítése több időt igényel. Erre figyelemmel azt javasolom, hogy a rendelet megalkotására több lépcsőben kerüljön sor, így jelen rendelet-tervezetet kérem a kéttényezős modell első fordulós vitaanyagának tekinteni.

Érd, 2013. január 11.

T. Mészáros András

1. fordulós T E R V E Z E T !

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 11. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„11. A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás díja

16. § (1) A nem közművel összegyűjtött szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlan tulajdonosa a rendelet 1. melléklete szerinti kéttényezős, alapdíjból és ürítési díjból álló - hulladékkezelési közszolgáltatási díjat köteles fizetni. A közszolgáltatási díjat az Önkormányzat egyéves díjfizetési időszakra állapítja meg. A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni.

(2) Ha a közszolgáltatás díját az Önkormányzat a 64/2008. (III.28.) számú Kormányrendelet 3. § (1)-(4) bekezdés alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a Közszolgáltatónak megtéríteni.

(3) Egységnyi díjtétel az elszállításra kerülő folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja. A kötelező közszolgáltatás kiszabható legmagasabb díját e rendelet melléklete tartalmazza.

(4) Az alapdíj fogyasztási helyenként fizetendő, a közszolgáltatásért fizetendő ürítési díjat az ürítésre meghatározott egységnyi díjtétel és az elszállított mennyiség szorzata alapján kell megállapítani.

(4) Az ingatlan tulajdonosának a közszolgáltatásért fizetendő közszolgáltatási díjat az egységnyi díjtétel és a Kormányrendelet szerint meghatározott mennyiség szorzata alapján kell megállapítani.

(5) Lakosságtól származó nem közművel összegyűjtött szennyvíz esetében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészekről beszállított mennyiség után a Magyar Köztársaság mindenkori éves költségvetéséről szóló törvény „normatív, kötött felhasználású támogatások” tárgyú melléklete szerint a „lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása” címen igényelhető támogatás összegével csökkenteni kell a Közszolgáltató lakossági fajlagos ráfordításait.

(6) A szennyvízcsatorna műszaki átadását követően további 3 hónapig az ingatlan tulajdonosa a csatornahálózattal el nem látott településrészekre meghatározott hulladékgazdálkodási díjat jogosult fizetni.

(7) A 10. § (3) bekezdésében foglalt esetekben a Közszolgáltatónak joga van az ingatlantulajdonos részére kiszállási költséget kiszámlázni, amit az ingatlantulajdonos a helyszínen a Közszolgáltató által kiállított számla ellenében köteles megfizetni.

17. § (1) A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását megelőzően - a vonatkozó jogszabályokra tekintettel - részletes költségelemzést kell készíteni. A költségelemzést - a Közszolgáltató jogszabályoknak megfelelően készített javaslata alapján – kell előterjeszteni.

(2) A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatározni, hogy a Közszolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos költségek és ráfordítások megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen, és ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra.

(3) A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni.

(4) A Közszolgáltató vagy megbízottja a szolgáltatási díjról vízfogyasztói kódot tartalmazó számlát állít ki, melyet a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság a közszolgáltatás teljesítését követően azonnal, gazdálkodó szervezet 15 napon belül köteles kiegyenlíteni. Tizenöt napon túli kiegyenlítés esetén a Közszolgáltató a megfizetni elmulasztott összeg után a Ptk. által meghatározott mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(5) A kötelező közszolgáltatás díját tartalmazó számla szolgáltatással összefüggő adataival kapcsolatban a tulajdonos a Közszolgáltatónál, a számlázással kapcsolatban pedig a díj beszedőjénél (a Közszolgáltató megbízottjánál) írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs.

(6) Az írásban tett kifogásra a Közszolgáltató vagy megbízottja – egyet nem értése esetén is – a kézhezvételtől számított 30 napon belül, írásban válaszolni köteles.

(7) Ha a túlszámlázást megállapító kifogásnak a Közszolgáltató vagy megbízottja helyt ad, a többletösszeget és időarányos kamatait visszafizeti, vagy a tulajdonos kérésére az esedékes díjfizetési kötelességbe beszámítja.

(8) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a nem közművel összegyűjtött szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felhívásban, vagy egyéb módon közzéteszi, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

18. § A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.

2. § A Rendelet melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

3. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

 1. melléklet az _/2013. (____) önkormányzati rendelethez 

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséért fizetendő kötelező közszolgáltatási díj:

1. Alapdíj: 250 Ft/hónap/fogyasztási hely

2. Ürítésre meghatározott egységnyi díjtétel: 1200 Ft/m³

A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.