Tisztelt Közgyűlés!
Az elmúlt év végén a településfejlesztés és településrendezés, valamint az építésügy területén az alábbi jelentős jogszabályváltozások történtek, illetőleg új jogszabályok jelentek meg:
- Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény („építési törvény”) – módosítás
- 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről („településrendezési kódex”) – új jogszabály
- 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről („OTÉK”) – módosítás
- 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról („építésügyi kódex”) – új jogszabály
- 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról – módosítás
Az építési törvény 6/A.§ tárgyalja a települési önkormányzatnak azokat a feladatait, intézkedéseit, melyeket az épített környezet alakítása és védelme érdekében meg kell tennie, illetőleg megtehet:
- Elláthatja az épített környezet helyi védelmét, meghatározza a település terület-felhasználásához az építményekben létesíthető rendeltetések körét, és a reklámok elhelyezésére vonatkozó követelményeket
- Előzetes tájékoztatást ad az ügyfeleknek a helyi településrendezési előírások tartalmáról, ennek keretében javaslatot tehet a telek beépítésének feltételeire a településkép és az építészeti örökség megóvásával és minőségi alakításával kapcsolatban
- Szakmai konzultációt biztosít az előző pontban meghatározott követelmények teljesítése érdekében
- A polgármester véleményt adhat jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez – településképi véleményezési eljárás
- A polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le az engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében
- A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le – településképi kötelezés
- A települési önkormányzat építésügyi feladatát a helyi rendeletei megalkotásával, kapcsolódó sajátos jogintézményekkel, továbbá önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.
Az építési törvény módosítása a települési önkormányzatoknak a városkép védelme érdekében új lehetőségeket biztosít. A törvény az önkormányzatok önrendelkezési jogának egyik eszközeként lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzatok maguk tudják alakítani sajátos településképüket, amire önálló szabályrendszert hozhatnak létre.
Az épített környezet értékeinek, és a településkép védelmének érdekében az eddig is meglévő építészeti örökségvédelmi, és tervtanácsi rendeletalkotás mellé három új, fontos, polgármesteri jogkör gyakorlására nyílik lehetőség: a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás, valamint a településképi kötelezés – melyeknek a szabályrendszerét helyi rendeletben kell meghatározni. A főépítész szakma által támogatott lehetőségek az eddigieknél erősebb súllyal és nagyobb garanciával járulhatnak hozzá az értékek megőrzéséhez, a településkép kedvező alakításához.
A bevezetőben említett törvénymódosítás, és kormányrendelet-módosítások, illetve új kormányrendeletek 2013. január 1-vel léptek hatályba. Annak érdekében, hogy az önkormányzat a jogszabályváltozásokból eredő, a településkép védelmét, és kedvező alakítását elősegítő összes lehetőségével élni tudjon, és munkája a felsőbb jogszabályokhoz igazodjon, a következő helyi rendeletek felülvizsgálatának-módosításának - és szükség szerint új rendeletalkotásnak - kell megtörténnie:
- Érd Megyei Jogú Város Építészeti-műszaki Tervtanácsának működéséről szóló 41/2007. (IX.21.) önkormányzati rendelet
- a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI. 01.) önkormányzati rendelet
- a közterületek használatáról szóló 68/2011. (X.26.) önkormányzati rendelet
- parkolóhelyek létesítéséről és megváltásáról szóló 50/2009. (IX.11.) KGY. rendelet
- a város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007.(III.27.) önkormányzati rendelet
- Helyi Építési Szabályzatról szóló 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendelet
Látható, hogy a településkép védelmét szolgáló intézkedések során számos helyi rendelet felülvizsgálatára, összhangjának megteremtésére lesz szükség, ezért a rendeletalkotási, felülvizsgálati munkát a következő ütemezésben javasolom elvégezni, és a Tisztelt Közgyűlés elé terjeszteni:
I. ütem- jelen előterjesztéssel egyidejűleg:
Településkép védelméről szóló új önkormányzati rendelet megalkotása :
Az építési törvény és a településrendezési kódex előírásain alapuló új önkormányzati rendelet állapítja meg az építési engedély köteles tevékenységek végzésére irányuló tervek esetében a településképi véleményezési eljárás hatálya alá eső területek és tervek körét. A rendeletben kell meghatározni azt, hogy a polgármester mely esetben alapozza véleményét a főépítész szakmai álláspontjára és mely esetben (város kiemelt területei, jelentős nagyságú, funkciójú épületek…) a tervtanács állásfoglalására. Az előterjesztett rendelet szerint azt a gyakorlatot kívánjuk bevezetni, hogy a tervtanács köteles tervek körén, és a véleményezéssel érintett területeken nem változtatunk, a település egyéb területein pedig új épület építése, ill. meglévő épület közterület felől látható átalakítása, bővítése esetén a polgármester által, 15 napon belül kiadott településképi vélemény a főépítész szakmai álláspontján alapul. A településképi vélemény súlyát jelzi az, hogy a döntés kötelező érvényű lesz, azt vitatni csak az építésügyi hatósági eljárás keretében hozott döntéssel szembeni fellebbezés útján lehet. Lényeges változás tehát, hogy míg korábban az építési engedélyekkel kapcsolatos véleményt a tervtanács hozta, és az nem volt az eljárás során kötelező erejű, az új eljárási rendben a főépítész vagy a helyi tervtanács véleményén alapuló polgármesteri döntést fellebbezés esetén csak a másodfokú hatóság vagy a közigazgatási bíróság bírálhatja felül az állami főépítész véleménye alapján.
A hatályos tervtanácsi rendelet – összhangba hozva a felsőbb szintű, megváltozott tervtanácsi kormányrendelet előírásával – is ebbe az új rendeletbe kerül beépítésre, tehát az új rendelet elfogadásával az Érd MJV Építészeti-műszaki tervtanácsának működéséről szóló 41/2007. (IX.21.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
Az előterjesztéshez csatolt rendelettervezet elfogadása esetén tehát az érintett építéshatósági engedélykérelmek olyan szakmai kontrollja valósul meg – a tervtanács további működésével együtt – mely a településkép kedvező alakítását befolyásoló első fontos lépés.
A tervtanács – a korábbi évekhez hasonlóan – összesen 15 fő, az építészeti-műszaki tervezésben kiemelkedő, magas szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező, fele részben Érden lakó taggal működik. Az új helyi rendelet szerinti működéséhez azonban első alkalommal a 2013. február 1. és december 31. közötti időszakra megbízási szerződést kell kötni a tagokkal, az első kifizetés a március végéig történő tervtanácsi részvételek után április végén várható. Az átmeneti költségvetés időszaka alatt kötendő megbízás szándékát jelzi a csatolt határozati javaslat, az ott jelzett működési költség az előző év tapasztalata alapján kalkulált összeg.
II. ütem
Településkép védelméről szóló helyi rendelet kiegészítése:
A településkép védelméről szóló rendeletet a következő ütemben ki kell egészíteni a településképi bejelentési eljárás új jogintézményének szabályrendszerével. Itt lehet megállapítani az építési engedélyhez ugyan nem kötött, de a településképet mégis jelentős módon befolyásoló településképi bejelentési eljárásra kötelezett tevékenységek körét (pl. rendeltetésmódosítás, hirdető-berendezések elhelyezése, kerítésépítés…stb.), az érintett területeket, és az eljárás egyéb szabályait. A polgármester a rendeletben meghatározott területen és tevékenységkörben a bejelentett tervek megvalósíthatóságáról 8 napon belül igazolást állít ki, tiltás esetén a tevékenység nem végezhető. A döntés kötelező érvényű, ellene fellebbezni a közgyűléshez lehet. A polgármester döntését a főépítész véleményére alapozva hozza meg. Az építési törvény 29.§ (6), (7) bekezdései szerint itt lehet rendelkezni településképi kötelezés jogintézményével élve pl. a településképet rontó cégérek, reklámok megszüntetéséről, és a megszegés, és végre nem hajtás esetén a bírság mértékéről, melynek megállapítása polgármesteri hatáskörben önkormányzati hatósági határozattal történik.
A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI. 01.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata, módosítása:
Az előzőben említett településképi bejelentési eljárás az önkormányzat által megállapított szabályrendszer szerint kiterjeszthető a településképet nagyban meghatározó – sajnos a legtöbb esetben rontó - hirdető-berendezések és reklámok elhelyezésére, kialakítására. A helyi rendeletet összhangba kell hozni tehát az új bejelentési eljárás szabályaival.
A közterületek használatáról szóló 68/2011. (X.26.) önkormányzati rendelet és a parkolóhelyek létesítéséről és megváltásáról szóló 50/2009. (IX.11.) KGY. rendelet felülvizsgálata:
A jogszabályváltozások szükségessé teszik ennek a két helyi rendeletnek a felülvizsgálatát is, pl. a közterületen elhelyezhető hirdető-berendezések tekintetében, valamint az OTÉK járművek elhelyezéséről szóló, módosított 42. §-a okán.
A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007.(III.27.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata, módosítása:
Az építési törvény 29.§ (6), (7) bekezdései szerint itt lehet rendelkezni pl. a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, és a megszegés, és végre nem hajtás esetén a bírság mértékéről. A rendeletben szükséges átvezetni a településkép véleményezéssel, és a tervtanáccsal kapcsolatos új szabályokat.
Helyi Építési Szabályzatról szóló 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata, módosítása:
A magasabb szintű jogszabályok változásával, néhány, a HÉSZ-ben lévő utalást, hivatkozást is szükséges módosítani. A HÉSZ módosítás beilleszthető a 403/2011.(XI.24.) határozattal, valamint az azt kiegészítő 9/2012. (I.26.) határozattal kezdeményezett tervmódosítási folyamatba.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, az előterjesztés áttekintése után döntsön elsőként az I. ütemben említett településképi védelemről szóló önkormányzati rendelet elfogadásáról, majd a tervtanácsi tagokkal a megbízási szerződéskötés szándékáról!
Érd, 2013. január 14.
T. Mészáros András
Előkészítette: |
Főépítészi Csoport |
Kötelezettségvállalás: |
tervtanács működési költsége |
A döntés végrehajtásáért felelős: |
Főépítészi Csoport |
A döntés továbbításáért felelős: |
Főépítészi Csoport |
HATÁROZATI JAVASLAT
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az Érd MJV településképi védelméről szóló önkormányzati rendelet szerint helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtet. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a tervtanács tagjaival a 2013. évre vonatkozóan 2013. február 1. időponttól kezdődően megbízási szerződést kössön. A Közgyűlés a tervtanács 2013. évre vonatkozó működési költségeinek fedezetét, ~ 1.700.000 Ft-ot az átmeneti gazdálkodás terhére biztosítja.
Határidő: a megbízási szerződés aláírására – 5 nap
Felelős: T. Mészáros András polgármester
Szavazás módja: nyílt szavazás, egyszerű többség szükséges.
TERVEZET!
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS |
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE |
|
__/2013. (__.__.) |
önkormányzati rendelete |
Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 62. § (6) bekezdésének 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Étv. 6/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – figyelemmel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben, továbbá az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendeletben foglaltakra, összhangban a 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzattal (HÉSZ) – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjának megfelelően a következőket rendeli el:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. §
A rendelet célja Érd Megyei Jogú Város építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött és az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, az épített környezet esztétikus kialakítása.
2. A rendelet hatálya
2. §
(1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.
(3) E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén e rendeletben meghatározott esetekben építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
(4) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
II. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
1. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
3. §
(1) A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni e rendelet 3.§ (3) és (4) bekezdésben felsorolt esetekben, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A Polgármester által megadott településképi vélemény Érd MJV Építészeti-műszaki Tervtanácsának szakmai véleményén, vagy az önkormányzati Főépítész szakmai álláspontján alapul.
(3) A helyi tervtanács állásfoglalásán alapuló településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény beépített szintterület növekedését eredményező bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban, az alábbi esetekben:
a) helyi védett épület, műemléki környezet,
b) védett természeti terület és védőövezete: helyi jelentőségű védett természeti területek és helyi jelentőségű természeti emlékek és védőövezetük építési övezetbe tartozó ingatlana (HÉSZ 1. sz. függelék),
c) Natura 2000 terület,
d) a HÉSZ tervmellékletében lehatárolt helyi értékvédelmi terület,
e) az önkormányzati (rész-) tulajdonú épület
f) közterület
g) a (köz)intézményi funkciót tartalmazó épület, terület,
h) a HÉSZ 1. számú mellékletében szereplő utak közül az alábbiak melletti
épület, terület:
ha) I. és II. rendű főutak,
hb) a gyűjtőutak közül:
hba) Iparos u.
hbb) Sóskúti út (K-i szakasz)–Szovátai u.–Lőcsei u.–Szt. István u.–Elöljáró u.
hbc) Tárnoki út
hbd) Kutyavári u.–Pipacs u.–Duna u.
hbe) Külső Római út
hbf) Molnár u.
i) a településközpont vegyes terület, központi vegyes terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, ipari gazdasági terület, illetve különleges terület építési övezetekben elhelyezkedő épület, terület,
j) a kialakult állapothoz illeszkedés, például:
ja) a tető hajlásszöge 25° alatt van
jb) az érintett tömbben az övezeti előírástól eltérő beépítési mód a jellemző,
k) az ingatlan összes szintterülete az 500 négyzetmétert meghaladja.
(4) A polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjának figyelembevételével alakítja ki a (3) bekezdésen kívüli területeken
a) új épület építésének
b) közterületi homlokzatot/homlokzatokat érintő átalakításának
c) meglévő épület oldalkert irányába történő bővítésének
építésügyi hatósági engedélyezési eljárását megelőzően.
2. A véleményezési eljárás lefolytatása
4. §
(1) A településképi vélemény iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Főépítészi csoportjánál kell benyújtani.
(2) A polgármester településképi véleményét a Főépítész készíti elő.
(3) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet 22. § (3) bekezdésére figyelemmel, a 21. § (3) bekezdés szerinti vélemény kialakításához szükséges mértékben – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
- adatlap (e rendelet 1. sz. melléklete)
- rövid műszaki leírás (rendeltetés meghatározása, különböző védettségek bemutatása, telepítés, építészeti kialakítás)
- tető-felülnézeti helyszínrajz (a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal)
- az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai
- metszetek a megértéshez szükséges mértékben
- valamennyi homlokzat (reklám elhelyezés ábrázolásával)
- ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, utcakép
- tervtanácsi tárgyalás esetén látványterv vagy modellfotó (madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel)
3. A településképi véleményezés részletes szempontjai
5. §
(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) ha volt akkor figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció (város)építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatait, illetve hogy
c) a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok jogos érdekeit,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz-e vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
d) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
e) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
f) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
g) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
h) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
i) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
j) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A közterületen, illetőleg közterület mentén folytatott építési tevékenység esetében vizsgálni kell, hogy
k) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
l) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
m) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
n) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
III. FEJEZET
ÉRD MJV ÉPÍTÉSZETI-MűSZAKI TERVTANÁCSÁNAK MűKÖDÉSE
6. §
(1) Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a település, a települési környezet javítása, illetve a helyi építészeti érték védelmét és a településkép alakítását szolgáló építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében, valamint a vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából, Építészeti-műszaki Tervtanácsot (a továbbiakban: Tervtanács) működtet. A Tervtanács szakmai véleményének figyelembevételével alakítja ki a Polgármester a településképi véleményét a 3. § (3) bekezdése szerinti esetekben. A Tervtanács az eljárási szabályait a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet (kormányrendelet) keretei között az alábbiak szerint határozza meg:
(2) A Tervtanács elnöke Érd Megyei Jogú Város Főépítésze.
(3) A Tervtanács tagjait a Főépítész javaslatának figyelembevételével a Polgármester bízza meg.
(4) A helyi tervtanács állásfoglalásán alapuló településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a rendelet 3. § (3) bekezdése szerinti esetekben.
(5) A Tervtanács véleményezi továbbá az Étv. 30/A. § (2) bekezdése szerinti telepítési tanulmányterveket.
(6) A Tervtanács a Kormányrendelet 2. §-a szerinti összetételben, a 3. § (2) bekezdése szerinti elnöki feladatokkal és az 5. §-ban meghatározott tervtanácsi tagok részvételével működik. A Tervtanács a benyújtott dokumentációról a 15. §-ban foglalt minősítési szempontok alapján alkotja meg a 16. § szerinti tervtanácsi véleményt.
(7) A tervtanácsi eljárás rendjére a kormányrendelet 12. §-a vonatkozik, azzal a kiegészítéssel, hogy a tervdokumentációt az ÉTDR elektronikus tárhelyre történő feltöltés és egy kinyomtatott példányon túl elektronikus adathordozón is (.pdf formátumban) be kell nyújtani, mivel a tervek Tervtanács előtti ismertetése az elektronikusan benyújtott dokumentáció vetítésével történik.
(8) A Tervtanács működése során a bíráló, az összeférhetetlenségi szabályok, a jegyzőkönyv kialakítása és a tárgyalásra meghívandó tagok tekintetében a Kormányrendeletben foglaltak szerint jár el.
(9) A Tervtanács ülései nyilvánosak.
(10) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül meg kell hívni:
a) a megtárgyalt terv tervezőjét,
b) a beruházót (építtetőt),
c) a polgármestert,
d) a területileg illetékes helyi önkormányzati képviselőt,
e) az első fokon eljáró építési hatóság vezetőjét,
f) a területileg illetékes Állami Főépítészt.
(11) A Tervtanács részletes működési rendjét szabályozó ügyrendet e rendelet és a hatályos jogszabályok keretei között, a Tervtanács elnökének javaslatára, a Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményének figyelembevételével, a Polgármester állapítja meg.
(12) A Tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró Tervtanács határozatképességének feltétele.
(13) Az ügyrend határozza meg a Tervtanács ülésezésének rendjét, az ülések eljárási szabályait, az összeférhetetlenség elbírálására vonatkozó szabályokat, valamint a tiszteletdíjak mértékét.
IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
7. §
Ez a rendelet 2013. február 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Érd Megyei Jogú Város Építészeti-műszaki Tervtanácsának működéséről szóló 41/2007. (IX.21.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.
8. §
E rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
dr. Ferencz Dóra |
T. Mészáros András |
jegyző |
polgármester |
helyett |
|
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet |
|
aljegyző |
|
1. sz. melléklet
Adatlap
tELEPÜLÉSKÉPI Véleményezési eljáráshoz
Benyújtó neve, elérhetősége: ...........................................................................
Tervező
Neve: ...........................................................................
(Cég neve): ...........................................................................
Címe: ...........................................................................
Telefonszáma, ...........................................................................
e-mail: ...........................................................................
Jogosultsága: ...........................................................................
Építtető neve és címe, telefonszáma, e-mail: ..........................................................................
.............................................................................................................................................
Kérelem tárgya, terv típusa, építési program rövid ismertetése:
.............................................................................................................................................
.............................................................................................................................................
Ingatlan Címe: ...........................................................................
Helyrajzi száma: ...........................................................................
Övezeti besorolása: ...........................................................................
Tervezett adatok:
Beépített bruttó szintterület: m2
Telek beépítettsége: %
Szintterületi mutató: %
Zöldfelületi mutató: %
Parkolási mérleg: db
Építménymagasság: m
Dátum:
Aláírás:
Tervtanács Ügyrendje - letöltés
Hatásvizsgálati lap - letöltés