Tisztelt Közgyűlés!
A jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, a településképi védelemmel összefüggő egyes önkormányzati rendeletek módosításának szükségességét részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom.
A településfejlesztés és településrendezés, valamint az építésügy területén történt jelentős jogszabályváltozások miatt, a T. Közgyűlés 2013. januári ülésén megalkotta Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013 (II.6.) rendeletét, mely az új jogintézményként létrejött településképi véleményezés szabályait, valamint ezzel összefüggésben a tervtanács működési rendjét határozza meg. A rendelet 2013. február 7-től hatályos szabályait az ezt követően indult építési engedély köteles eljárásokban kell alkalmazni.
Már a januári előterjesztésben említésre került, hogy a jogszabályváltozások nyomán az önkormányzatoknak további eszközeik lehetnek a településkép kedvező alakítása és fenntartása érdekében, amennyiben ezekre rendeleti szabályokat alkotnak. Ezek a következők:
- A polgármester településképi bejelentési eljárást folytathat le az engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében;
- A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében, a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le (településképi kötelezés).
Annak érdekében, hogy a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott településkép védelmi eszközök rendelkezésünkre álljanak, illetve az új rendelkezések bevezetésével a kapcsolódó helyi rendeletek közötti összhang megteremtődjön az alábbi rendeletek módosítására van szükség:
Településkép védelméről szóló 2/2013. (II.6.) helyi rendelet:
A településkép védelméről szóló rendeletet ki kell egészíteni a településképi bejelentési eljárás új jogintézményének szabályrendszerével. Itt lehet megállapítani az építési engedélyhez ugyan nem kötött, de a településképet mégis jelentős módon befolyásoló településképi bejelentési eljárásra kötelezett tevékenységek körét (pl. rendeltetésmódosítás, hirdető-berendezések elhelyezése, kerítésépítés stb.), az érintett területeket, és az eljárás egyéb szabályait. A rendeletben a bejelentési kötelezettséggel érintett, azaz a településkép szempontjából érzékeny területként a tervtanácsi területek, és a településkép-védelmi területek kerültek kijelölésre, a hirdető-berendezések elhelyezése tekintetében pedig a város teljes közigazgatási területe. A polgármester a rendeletben meghatározott területen és tevékenységkörben a bejelentett tervek megvalósíthatóságáról 8 napon belül igazolást állít ki, tiltás esetén a tevékenység nem végezhető. A döntés kötelező érvényű, ellene fellebbezni a közgyűléshez lehet. A polgármester döntését a főépítész véleményére alapozva hozza meg. Az építési törvény 29. § (6), (7) bekezdései szerint itt lehet élni a településképi kötelezés jogintézményével, pl. a településképet rontó cégérek, reklámok megszüntetése, és a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését a polgármester önkormányzati hatósági döntéssel rendelheti el. A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetében a Közgyűlés önkormányzati rendeletben 50.000 Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el.
Az előterjesztéshez csatolt „Új városképi lehetőségek” című összefoglaló egy nagyon szemléletes főépítészi ismertetés arról, hogy miért fontos, hogy a települések éljenek a törvény által biztosított, településkép-védelmet szolgáló jogköreikkel.
Ugyanakkor szükséges felhívnunk a figyelmet arra, hogy a bejelentés, az ellenőrzés, és kötelezés szabályainak hathatós alkalmazása – az, hogy a településkép rendeződését célzó pozitív célt valóban elérjük – a Főépítészi Csoport munkaterheit jelentősen megnöveli. Az új szabályok alkalmazására való hivatali, és lakossági felkészülés miatt ezért az új szabályozás hatálybalépésének idejét 2013. július 1-ben javaslom meghatározni.
A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI. 01.) önkormányzati rendelet:
A fent említett településképi bejelentési eljárás az önkormányzat által megállapított szabályrendszer szerint kiterjeszthető a településképet nagyban meghatározó - sajnos a legtöbb esetben rontó - hirdető-berendezések és reklámok elhelyezésére, kialakítására is. A rendeletben ezért megjelennek a településképi bejelentési kötelezettségre történő utalások, pontosításra kerültek az egyes hirdető-berendezések elhelyezésére, illetve méret-meghatározására vonatkozó szabályok.
A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007.(III.27.) önkormányzati rendelet:
A rendeletben szükséges átvezetni a településkép véleményezéssel, és a tervtanáccsal kapcsolatos új szabályokat. A helyi védett értékek felsorolását tartalmazó mellékletet a címek, helyrajzi számok tekintetében szükséges pontosítani, valamint két jelentős közintézmény felvétele is aktuálissá vált: a város egyik legrégebbi iskolaépülete a Fő utca 40. sz. alatt, valamint a városközpont területén lévő művelődési ház az Alsó u. 9. sz. alatt. A két új, védelemre javasolt épület esetében a nyilvántartási, értékvizsgálati dokumentációkat az előterjesztés mellékleteként csatoljuk.
A közterületek használatáról szóló 68/2011. (X.26) önkormányzati rendelet:
I. A rendeletmódosítás indoka egyfelől szintén a településképi bejelentés új szabályaira való utalás a közterületeken elhelyezésre kerülő hirdető-berendezések esetében, valamint a Helyi Építési Szabályzattal való összhang megteremtése a mozgóárusítás és pavilon-elhelyezés tekintetében.
II. A módosítás további indoka, hogy a mozgóképekről szóló 2004. évi II. törvény (továbbiakban: Mktv.) 2013. január 1-jei hatállyal kiegészült egy új IV/A. fejezettel, mely a települési önkormányzat tulajdonában álló közterület filmforgatási célú használatának szabályait tartalmazza. A legfontosabb változás ezzel kapcsolatban, hogy a filmforgatási célú közterület-használatot a város, illetve megyei jogú város önkormányzata 2013. január 01-től legfeljebb az Mktv. 3. számú mellékletében meghatározott használati díj ellenében biztosíthatja.
A filmforgatási célú közterület-használattal kapcsolatos eljárást az illetékes kormányhivatal folytatja le. Az engedélyezésre az érintett önkormányzat képviselő-testületének jóváhagyása mellett hatósági szerződés megkötésével kerül sor. A képviselő-testületet megillető jóváhagyással és az egyedi használati feltételek megállapításával (ideértve az érintett közterület-használati díját is) kapcsolatos hatásköröket az eljárási határidők rövidsége miatt javaslom a polgármesterhez telepíteni.
Mivel az önkormányzat a tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatának díjára vonatkozóan az alkalmazható mentességek, és kedvezmények körét, a használat területi és időbeli korlátait, valamint a turisztikailag kiemelt közterületek körét megállapíthatja, ezekre a tervezetben foglaltak szerint javaslatot teszek azzal, hogy a fenti rendelkezésekkel összhangban a rendeletből hatályon kívül helyezésre kerülnek a filmforgatás díjára vonatkozó rendelkezések.
III. A közterületen végzett tevékenységeknek számtalan olyan esete van, melyet lehetetlen előre meghatározni, de engedélyhez kötésük a közterületek rendjének fenntartása érdekében elengedhetetlen. Ennek érdekében javaslatot teszek egy „általános” közterület-használati kategória beiktatására, mely minden, a rendeletben nem nevesített, de az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) szerinti rendeltetési céltól eltérő közterület-használatra engedélykérési és díjfizetési kötelezettséget állapít meg.
A Jat. 17. § alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak jelentősnek ítélt gazdasági, társadalmi, illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. A hatásvizsgálat eredményeit egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztés áttekintése után döntsön az önkormányzati rendeletek módosításáról!
Érd, 2013. április 23.
T. Mészáros András
|
Előkészítette: |
Főépítészi csoport, Városrendészeti Csoport |
|
Kötelezettségvállalás: |
- |
|
A döntés végrehajtásáért felelős: |
Főépítészi Csoport, Városrendészeti Csoport |
|
A döntés továbbításáért felelős: |
Főépítészi Csoport |
TERVEZET!
|
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS |
|
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE |
|
|
|
__/2013. (__.__.) |
|
önkormányzati rendelete |
Érd Megyei Jogú Város településképi védelmével összefüggő egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1-3. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 1. 2. 3. és 7. pontjában, a 4. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, illetve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet módosítása
1. § Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Tkr.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet hatálya kiterjed továbbá minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a rendeletben meghatározott esetekben építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, vagy aki (amely)
a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki, vagy
c) meglévő építmény rendeltetését – részben vagy egészben – megváltoztatja.”
2. § A Tkr. 3. § (3) bekezdés h) pontja helyébe az alábbi szövegrész lép:
„h) a Helyi Építési Szabályzat 1. mellékletében szereplő utak közül az alábbiak melletti épület, terület:
ha) Országos, I. rendű főutak:
haa) 6. sz. főút
hab) 7. sz. főút
hb) Országos összekötő mellékutak közül:
hba) 8103 j.: Törökbálinti út – Sóskúti út
hbb) 8104 j.: Zámori út – 7. sz. főút elkerülő szakaszáig tervezett folytatás
hbc) 51116 j., százhalombattai bekötőút (meglevő külterületi útszakasz a
6.sz. főúttól az ig. határig)
hc) Települési főutak közül:
hca) Iparos utca - Bajcsy Zsilinszky u. – Riminyáki út - Diósdi u.(déli szakasza)
hcb) Diósdi út (keleti szakasza) – Töhötöm utca - Kossuth L. u. - Vadlúd
u.
hcc) Budai út - Velencei út - Fehérvári út
hcd) Ercsi u.
hce) Szovátai út – Lőcsei út – Szent István út – Szent István híd – Elöljáró utca
hd) Gyűjtő és feltáró utak közül:
hda) Tárnoki út
hdb) Kutyavári u. - Pipacs u. - Duna u.
hdc) Felső utca – Fő utca – Római út - Mecset utca
he) Egyéb utak közül:
hea) Külső Római út
heb) Molnár u. jelenlegi nyomvonala”
3. § A Tkr. 3. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) meglévő épület közterületi homlokzatát vagy homlokzatait érintő átalakításának”
4. § A Tkr. 6. § (10) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A tervtanácsi tárgyalásra tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül meg kell hívni:
a) a megtárgyalt terv tervezőjét,
b) a beruházót (építtetőt),
c) a Polgármestert,
d) Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnökét
e) a területileg illetékes helyi önkormányzati képviselőt,
f) az első fokon eljáró építési hatóság vezetőjét, és
g) a területileg illetékes Állami Főépítészt.”
5. § A Tkr. a következő III/A. és III./B. Fejezettel egészül ki:
„III/A. Fejezet
A településképi bejelentési eljárás
7. A településképi bejelentéshez kötött eljárások
6/A. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, amennyiben az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 1. mellékletében szereplő építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül az alábbiakban felsoroltak valamelyikét kívánják megvalósítani:
a) Műemléki környezetben, helyi védett épületet vagy ingatlanát érintően, a Helyi Építési Szabályzat szerinti helyi értékvédelmi területen:
aa) meglévő építmény homlokzatának (tetőzetének) a tartószerkezetet nem érintő megváltoztatása, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, homlokzatnak az eredeti színtől eltérő színre történő festésére, felületképzésének a megváltoztatása,
ab) az épület közterületről látható homlokzatán, új önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadonálló), 6,0 métert meg nem haladó magasságú, égéstermék elvezető kémény építése,
ac) az ingatlan közterületről látható területén, a közterületi határvonaltól számított 30 m-en belül nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.
b) Műemléki környezetben, helyi védett épületet vagy ingatlanát érintően, a Helyi Építési Szabályzat szerinti helyi értékvédelmi területen, a Helyi Építési Szabályzat szerinti településképvédelmi terület M6 autópályától északra eső részén, a 3. § (3) bekezdésben a Budafoki út, Balatoni út, illetve a hca), hcc), hce), hdc), heb) alpont szerinti utak mentén:
ba) az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, amennyiben a tervezett építési tevékenység az épület tartószerkezetét semmilyen módon sem érinti,
bb) közterületi kerítés, és azzal egybeépített építmények (pl. hulladéktároló) építése, meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
bc) az ingatlan közterületről látható területén, a közterületi határvonaltól számított 30 m-en belül kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m2 alapterületet (kivéve meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását),
bd) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot, beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.
c) A település teljes közigazgatási területén elektronikus hírközlési építmény:
ca) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 3,0-6,0 m között van, vagy
cb) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 2,0-4,0 m között van.
(2) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a hirdető-berendezésekről és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI.01.) önkormányzati rendelet szabályai szerint megvalósítani tervezett, üzletenként 1m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező hirdető-berendezések elhelyezése előtt.
(3) A település teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésmódjának, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén a Helyi Építési Szabályzatban az egyes építési övezetekre előírt rendeltetések (funkciók) és rendeltetési egységek száma előírásainak megfelelősége érdekében.
(4) A településképi bejelentési eljárás nyomán kiadott igazolás érvényességi ideje a 6/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti esetekben végleges, a 6/A. § (2) bekezdése szerinti hirdető-berendezések elhelyezése esetén öt év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig (üzlet működéséig) terjedhet.
8. A településképi bejelentés eljárási szabályai
6/B. § (1) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Főépítészi csoportjánál kell benyújtani.
(2) A Polgármester által kiadott igazolást a Főépítész készíti elő.
(3) A véleményezésre benyújtott papíralapú és digitális adathordozón is mellékelt dokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdésére figyelemmel, a 24. § (1) bekezdés szerinti igazolás kialakításához szükséges mértékben, a tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatóságával – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) E rendelet 2. melléklete szerinti adatlapot, és
b) a 6/A.§ (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetén:
ba) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításáról,
bb) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
bc) alaprajzokat,
bd) homlokzatokat,
be) utcaképi vázlatot, színtervet, látványtervet és
bf) fotódokumentációt,
c) a 6/A.§ (2) bekezdés szerinti hirdető-berendezés elhelyezés esetén:
ca) műszaki leírást; az építményre kerülő hirdető-berendezés esetén a hirdető-berendezésekről és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI.01.) önkormányzati rendeletben meghatározott homlokzatfelületi arányszám igazolásával,
cb) helyszínrajzot,
cc) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
cd) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
ce) látványtervet vagy fotómontázst és
cf) fotódokumentációt,
d) a 6/A. §(3) bekezdés szerinti rendeltetésmódosítás esetén:
da) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,
db) helyszínrajzot,
dc) parkolási mérleget,
dd) alaprajzot,és
de) amennyiben változik, homlokzat, vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.
(4) Amennyiben a bejelenteni kívánt tevékenység több vonatkozásban is bejelentés köteles, akkor az eljárás egy kérelemben is kezdeményezhető.
III/B. Fejezet
9. A településképi kötelezés
6/C. § Az Étv 29. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén a magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
6. § (1) A Tkr. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) Tkr. a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
2. A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI. 01.) önkormányzati rendelet módosítása
7. § (1) A hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 18/2005. (VI. 01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Hr.) 3. § (1) bekezdésének a) - c) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
[Hirdető-berendezés:]
„a) cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás (üzlet) célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla vagy fényreklám,
b) totemoszlop: olyan hirdető-berendezés, mely a kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás (üzlet) célját szolgáló objektum nevét, az ott folyó tevékenységet, illetve az ott árusított áruval kapcsolatos hirdetést külön e célra készített építményen jeleníti meg,
c) fényreklám, LED-fal: tartószerkezeten elhelyezett fénycsőreklám vagy futófény, mely állandó vagy váltakozó fénykibocsátású, és reklámszöveget, üzletnevet, tevékenységet, vagy árut nevez, jelenít meg (LED-fal esetében mozgó képi formában).”
(2) A Hr. 3. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
„l) Molinó: nem merev anyagú hordozófelületű hirdetmény, mely falra, vagy más tartószerkezetre van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi építmény homlokzatának tervezett, és engedélyezett részét.”
8. § A Hr. 4. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A hirdető-berendezések az épületekre, építményekre az engedélyezési terven jelölt formában, és módon helyezhetők el, utólagos elhelyezéssel kapcsolatban e rendelet szabályai az irányadók.”
9. § A Hr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az 1 m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező hirdető berendezés kizárólag e rendelet 1. függelékében felsorolt helyeken létesíthető, melyeket a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet szerinti településképi véleményezési, illetőleg településképi bejelentési eljárás alapján a Polgármester határoz meg.”
10. § A Hr. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az oldalanként 2 m2-nél nagyobb hirdetőfelületű hirdető-berendezés – kivéve cégtábla, hirdetőoszlop, totemoszlop, hirdetőtábla, cégtábla jellegű fényreklám – a városközpontban és alközpontban nem létesíthető. A városközpontban a hirdető-berendezések elhelyezésével kapcsolatban a Helyi Építési Szabályzat vonatkozó előírásait is be kell tartani. A városközpontban, alközpontokban molinó kizárólag ideiglenesen, a városi, és egyéb kulturális rendezvények előtt, illetve annak idejére helyezhető el.”
11. § A Hr. 4. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött hirdető-berendezés csak ideiglenesen helyezhető el, illetve létesíthető, a településképi bejelentési eljárás során kiadott igazolásban meghatározott időtartamra.”
12. § A Hr. a 4. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A 3. § (4) bekezdés szerinti területeken, a Helyi Építési Szabályzatban kertvárosias lakóterületi övezeti besorolásba tartozó ingatlanokon – a közterületek kivételével – vállalkozásonként maximum 1m2 összes hirdetőfelületű cégtábla, címtábla vagy cégér helyezhető el az épület homlokzatára, vagy a kerítésre szerelve.”
13. § A Hr. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hirdető-berendezések közül:
a) cégtábla üzlet bejáratonként 1 db helyezhető el, amelyek összes mérete – az üzlethez tartozó meglévő, vagy tervezett cégér, címtábla, fényreklám területével együtt - nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének/felületeinek 10 %-át,
b) totemoszlop objektumonként 2 db helyezhető el, minimum 6 m2 reklámfelülettel, egymás közötti távolságuk nem lehet kisebb 100 méternél,
c) fényreklám kizárólag jelen rendelet fényreklámra vonatkozó szabályai és a hatályos közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhető el. A fényreklám nagysága az üzlethez tartozó meglévő, vagy tervezett cégtábla, címtábla, cégér területével együttesen nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének/felületeinek 10 %-át,
d) cégér üzletenkénti száma maximum 2 db lehet, az egymástól való távolságuknak min. 5 m-nek kell lenni. A cégér nagysága az üzlethez tartozó meglévő, vagy tervezett cégtábla, címtábla, fényreklám területével együttesen nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének/felületeinek 10 %-át,
e) címtábla intézményenként, vállalkozásonként és homlokzatonként 1 db helyezhető el. A címtábla nagysága az üzlethez tartozó meglévő, vagy tervezett cégtábla, cégér, fényreklám területével együttesen nem haladhatja meg az üzlet homlokzati felületének/felületeinek 10 %-át,
f) hirdetőoszlop elhelyezése maximum 12 m2 össz-reklám felülettel engedélyezhető,
g) óriásplakát
ga) a reklámtartó építmény magasságának függvényében, a vonatkozó jogszabályi előírások szerint építésügyi hatósági engedély, illetőleg településképi bejelentési eljárás során kiadott igazolás alapján, a téglalap idom hosszabbik oldalára vízszintesen fektetve helyezhető el;
gb) építési palánkon ideiglenes jelleggel legfeljebb fél év időtartamra településképi bejelentési eljárás során kiadott igazolás alapján helyezhető el;
gc) építési telken önállóan – nem épületre szerelten – nem helyezhető el;
gd) épületre szerelten csak akkor helyezhető el, ha a nyílás nélküli falszerkezetnek a 10 %-át nem haladja meg az óriásplakát felülete;
h) citylight 1,17 m x 1,7 m méretű (1,99 m2 hirdetőfelületű) helyezhető el,
i) kandeláber reklám maximum méretben, azonos magassággal, úttesttől kifelé és befelé, a hatályos útügyi jogszabályok figyelembevételével, oszloponként két darab helyezhető el,
j) megállító tábla – egy-, vagy kétoldalú, maximum 0,5 m2 reklámfelülettel – üzletenként 1 db kerülhet elhelyezésre. 80 x 120 cm-es méretben,
k) hirdetmény a megállító tábla és a szórólap kivételével kizárólag a hirdetmény elhelyezésére szolgáló berendezéseken helyezhető el és csak könnyen eltávolítható módon és a köztisztasági előírások betartásával terjeszthető.”
14. § A Hr. 5. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Nem helyezhető el hirdető-berendezés és hirdetmény]
„f) kandeláber reklám kivételével elektromos és közvilágítási oszlopokon.”
15. § A Hr. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Hirdető-berendezések közterületen történő telepítése csak építésügyi hatósági engedély, illetve a településképi bejelentési eljárás során kiadott igazolás, és a közterületek használatról szóló helyi rendelet alapján kiadott, közterület használati engedély birtokában lehetséges.”
16. § A Hr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. A hirdető-berendezés környezetbe illeszkedését az elhelyezőnek a településképi bejelentési eljárás során benyújtott építészeti műszaki tervdokumentáció részeként színes fotómontázs látványtervvel kell igazolnia. A dokumentációban az elhelyezőnek a 4.§ (8) bekezdés, a), c), d), e) pontjaiban jelzett homlokzatfelületi arányszámot is be kell mutatnia.”
17. § A Hr. 2. melléklete helyébe e rendelet 3. melléklete lép.
18. § Hatályát veszti a Hr. 4. § (9)-(11) bekezdése a 6. § (2) bekezdése és a 9. §-a az azt megelőző alcímmel együtt.
3. A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007. (III. 27.) önkormányzati rendelet módosítása
19. § (1) A város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 14/2007. (III. 27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Övr.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Helyi védett területen bármely építési engedélyhez kötött építési munka esetén, az építési munka tervdokumentációjának hatósági engedélyezési eljárásra való benyújtása előtt az építtető köteles megkérni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet szerinti településképi véleményezési eljárás során a polgármester véleményét.”
(2) Az Övr. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Helyi védett területen bármely építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén az építési tevékenység megkezdése előtt az építtető köteles megkérni az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet szerinti településképi igazolást.”
20. § Az Övr. 6. § (6) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében a polgármester az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet szerinti kötelezési eljárást folytat le, melynek során az építtető kötelezhető a védelem alatt álló értéket éktelenítő, idegen részek eltávolítására.”
21. § Az Övr. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
22. § (1) Hatályát veszti az Övr. 6.§ (1) és (7) bekezdése.
(2) Hatályát veszti az Övr. 6. § (3) bekezdésben az „elvi építési engedély” szövegrész.
4. A közterületek használatáról szóló 68/2011. (X. 26.) önkormányzati rendelet módosítása
23. § A közterületek használatáról szóló 68/2011. (X. 26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ktr.) 8. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az 1 m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező hirdető-berendezés esetében a kérelemhez a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az Érd Megyei Jogú Város településképi védelméről szóló 2/2013. (II.6.) önkormányzati rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás alapján kiadott igazolást, illetve az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. melléklet 9. pontjában foglalt mérethatáron felüli esetben a jogerős építési engedélyt csatolni kell.”
24. § (1) A Ktr. 9. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Érd teljes területén, - a közterületeken mozgó járműből történő árusítást kivéve - lakókocsi, utánfutó és egyéb közlekedési eszköz helyhez kötött műszaki létesítményként nem helyezhető el, és ilyen jelleggel elárusítóhelyként sem működtethető. A rendelkezést nem kell figyelembe venni az alkalmi rendezvények idejére.”
(2) A Ktr. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
(6) Közterületen pavilon csak ideiglenes jelleggel - az adott rendezvény időtartamára - a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának, és a pavilonban dolgozók számára megfelelő illemhely használati lehetőség biztosításával létesíthető.”
25. § (1) A Ktr. 14. § (1) bekezdésének 17. és 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. Pavilon elhelyezésére, figyelemmel a 9. § (6) bekezdés előírására;
18. Vendéglátó előkert (terasz) céljára használt terület idényjellegű igénybevételére;”
(2) A Ktr. 14. § (1) bekezdése a következő 21. ponttal egészül ki:
„21. Egyéb, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (4) bekezdésében meghatározott rendeltetéstől eltérő közterület-használat esetén.”
26. § A Ktr. Rendelet 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közterület-használati engedély iránti kérelem elutasítható, ha a közterület-használat módja a városkép arculatát rontja. A városkép arculatát rontó közterület-használatnak minősül a környezet jellegébe, vagy rendezvény esetén annak színvonalába nem illeszkedő elárusítóhely, szolgáltató, bemutató vagy szórakoztató tevékenység, melyről a városi főépítész előzetes szakmai véleménye kikérhető. A 8. § (5) bekezdése szerinti hirdető-berendezések közterületi elhelyezésére irányuló kérelmet a Polgármester által kiadott településképi igazolás, illetve az építési engedély hiányában el kell utasítani.”
27. § A Ktr. a következő 4/A. alcímmel egészül ki:
„4/A. A mozgóképről szóló törvény szerinti közterületi filmforgatások jóváhagyásának szabályai
„16/A. § (1) Filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó hatósági szerződés jóváhagyásáról vagy a jóváhagyás megtagadásáról, a jóváhagyás egyedi feltételeinek (ideértve a közterület-használati díjnak) meghatározásáról, a kérelmezővel tartott egyeztetés eredményének jóváhagyásáról, a rendeletben foglalt szempontoknak és szabályoknak megfelelően átruházott hatáskörben a Polgármester dönt.
(2) A Helyi Építési Szabályzat által meghatározott kertvárosias lakóterületeken lévő közterületek filmforgatási célú igénybevételére 6 órától 22 óráig terjedő időtartamban kerülhet sor.
(3) A Közterületek filmforgatás célú igénybevétele esetén a mozgóképről szóló törvény alkalmazásának vonatkozásában a város turisztikailag kiemelt közterületei a Helyi Építési Szabályzat 2. mellékletében jelölt helyi értékvédelmi területek, annak 44. §-ában és a 4. mellékletében meghatározott városközponti terület, valamint a (4) bekezdésben meghatározott díszburkolatos területek.
(4) A város díszburkolatos területei:
1. Főtér: 22710/1 helyrajzi szám;
2. Múzeum sétány: 22716, 22564 helyrajzi szám;
3. Európa sétány: 22081/2 helyrajzi szám;
4. Diósdi úti aluljáró feletti sétány: 19287 helyrajzi szám;
5. Budai út (22263 helyrajzi szám) Adél utca, és Esküdt utca közötti szakasza.”
28. § (1) A Ktr. 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(2) A Ktr. 4. mellékletének helyébe a 3. melléklet lép.
29. § (1) Hatályát veszti a Ktr. 14. § (1) bekezdés 5. pontja.
(2) Hatályát veszti a Ktr. 1. mellékletének 5. sora.
5. Záró rendelkezések
30. § A rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.
31. § A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
|
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet |
T. Mészáros András |
|
jegyző |
polgármester |