Tájékoztató a behajthatatlanná minősített követelésekről

Tisztelt Közgyűlés!

Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (Áhsz.) előírásai alapján az államháztartás szervezetei a könyvviteli mérlegükben nem szerepeltethetnek olyan követeléseket, amelyek pénzügyi teljesülésére már nincs esély.

Az Áhsz. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 3. § (4) bekezdésének 10. pontját alapul véve szabályozza, hogy mely követeléseknél teljesül államháztartási körben a behajthatatlanság követelménye, azonban az Áhsz. - az Sztv.-ben megfogalmazottakhoz képest- szigorúbb feltételeket állapít meg arra vonatkozóan, mikor tekinthető egy követelés behajthatatlannak.

Általános szabályként kimondható, hogy az államháztartás különböző alrendszereibe tartozó szervezetek esetén akkor lehet a követelést behajthatatlanság jogcímén kivezetni, ha a jogorvoslati lehetőségek kimerültek, a különböző okból lefolytatott bírósági eljárások lezárultak, vagyis az Sztv.-ben megfogalmazott objektív gazdasági információk birtokában az államháztartási szervezet biztos lehet a pénzügyi teljesítés elmaradásában.

Ez a leírás azonban – éppen a feltételekből adódóan – nem tekinthető az Áht. 97. § (1)-(2) bekezdése szerinti követelésről való lemondásnak, a követelés elengedésének!

Fontos, hogy a behajthatatlanság tényét és mértékét mindig bizonyítani kell!

A behajthatatlan követelés leírását minden államháztartási szervezet a jogszabályi rendelkezés alapján saját hatáskörben köteles végrehajtani, irányító szerv külön engedélyére vagy önkormányzati rendeletre nincs szükség, ezért a jelenlegi előterjesztés tájékoztató formájában tartalmazza a 2013. év folyamán behajthatatlanná minősített követeléseket.

A jogszabályok és szakmai iránymutatások alapján behajthatatlan a követelés:

a)      A behajthatatlan követelés fogalmához kapcsolódva az Áhsz. meghatározza azokat a fizetési igényeket, amelyeknél a címzettel szemben már lezárult és (legalább) részben sikertelen a végrehajtási eljárás, mivel annak során bebizonyosodott, hogy az adósnál legalább a követelés egy részére nem lelhető fel értékkel bíró fedezet. Az Áhsz. értelmezése itt szűkebb, mint az Szt., mert nem engedi meg behajthatatlanként az államháztartási szervezetnek leírni azt a követelését, amelyet illetően már elkezdődött a címzett ellen a végrehajtási eljárás, de azt valamilyen okból átmenetileg szüneteltetik, így a követelésről csak valószínűsíthető, hogy részben, vagy egyáltalán nem fog megtérülni. Ebben az esetben az év végi értékelés során értékvesztést számolhat el az államháztartási szervezet, arra azonban, – az Szt. előírásait teljes körűen alkalmazó gazdálkodókkal ellentétben – nincs módja, hogy az óvatosság elve alapján a számviteli politikájában behatároltak szerint mérlegelés alapján kivezesse (leírhassa) ezt a követelését.

b)      Az Áhsz. előírásai szerint a behajthatatlan követelés akkor írható le hitelezési veszteségként, ha a felszámolási eljárás, az adósságrendezési eljárás befejezését követően elkészült és hatályba lépett vagyonfelosztási javaslat tételes kimutatásában az adott követelésre nem jut fedezet, vagy csak részben ellentételezi valamilyen vagyontárgy (ez utóbbi esetben az a rész írható le, amelyre nem jut fedezet).

c)      A kisösszegű követelésekre vonatkozóan a számviteli előírások külön eljárásrendet tartalmaznak. A kisösszegű követelések összegét az Áht 97. § (3) bekezdése alapján a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. A költségvetési törvény 68. § (2) bekezdése alapján ez jelenleg 100.000 Ft. A kisösszegű követelések esetében a behajthatatlanság megállapítására a jogszabály két lehetőséget kínál:

        1.      A kisösszegű követelések esetében ad a jogszabály lehetőséget az államháztartási szervezetnek arra, hogy a számviteli politikájában foglaltak szerint követeléseit behajthatatlannak minősítheti, ha fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével azaz (ha a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), a költség- és a haszon összevetésének számviteli alapelve alapján. A fizetési meghagyásos, illetve a végrehajtással várhatóan kapcsolatos költségek meghatározásánál az államháztartási szervezet a korábbi évek behajtási tapasztalati adataira építve tud a számviteli politikájában átlagos értéket meghatározni, melynek nagyságát a továbbiakban évente érdemes felülvizsgálni. Ezzel a tapasztalati adatok alapján kialakított és a számviteli politikában meghatározott átlagos behajtási költségekkel érdemes az egyes kisösszegű követeléseket összevetni, és ennek alapján behajthatatlannak minősíteni. Támpont lehet, hogy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 163. §-a (2) bekezdése szerint a végrehajtás költsége nem lehet kevesebb 5000 forintnál.

A kisösszegű követelések összegének meghatározásánál kiindulópont a követelések bekerülési értéke, amely a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazhatja. A kisösszegű követelések összegének meghatározásánál nem vehető figyelembe ezen követelések után szerződés szerint járó késedelmi kamat összege, így a pénzügyi rendezés elmaradása esetén a növekvő késedelmi kamat összege miatt nem kell a kisösszegű követelések közül átsorolni ezen tartozásokat.

        2.      A kisösszegű követelések esetében a jogszabály lehetőséget ad az államháztartási szervezetnek arra is, hogy a számviteli politikájában foglaltak szerint követeléseit behajthatatlannak minősítheti, ha az adós nem lelhető fel. A kisösszegű követeléseknél fel nem lelhető adósok esetében a jogos fizetési igény csak akkor minősíthető behajthatatlan követelésnek, ha a behajtásuk „igazoltan” nem járt eredménnyel. Ez jelenthet bírósági végzést, a bírósági végrehajtó ilyen tartalmú igazolását, a postai eljárásról szóló belső szabályzat alapján „véglegesen eredménytelenül kézbesítettnek” minősített postai küldeményeket, illetve önkormányzati jegyző igazolását (önkormányzat, illetve önkormányzati szervezetek esetében akkor fogadható el ilyen igazolás, ha a címzett területileg más önkormányzat közigazgatási területén található). Az államháztartási szervezetnek a számviteli politikájában rögzítenie kellett a fel nem lelhető adóssal kapcsolatban elfogadható igazolások körét.

d), e) Behajthatatlan követelésnek kell minősíteni az államháztartási szervezetek esetében is – az Szt. szerinti tartalommal megegyezően – a bíróság előtt nem érvényesíthető követeléseket, valamint az elévült követeléseket. Ha a hatályos jogszabály alapján az államháztartási szervezet követelése elévült, akkor már kényszerítő eszköz nincs a kiegyenlíttetésére, így a követelés hitelezési veszteségként történő kivezetése a könyvekből a mérlegvalódiság elvének érvényesülését szolgálja. A Ptk. szerinti általános elévülési határidő 5 év, de az egyes jogszabályok az általános szabálytól eltérő időszakot is meghatározhatnak (például a szabálysértési törvény 2 évben határozza meg az elévülési időt.).

A tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza a 2013. szeptember 30-i fordulónapra vonatkozóan fennálló követeléseket az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal könyvelési nyilvántartásában szereplő adatok szerint. A táblázat tartalmazza az előterjesztés időpontjáig kiegyenlítetett követeléseket és az előbbiekben részletezett kategóriák szerint behajthatatlanná minősített követeléseket. A melléklet nem tartalmazza az adókövetelések állományát és a behajthatatlannak minősíthető adóköveteléseket.

A 2. számú melléklet az 1. számú mellékletben behajthatatlan követelésként szerepeltetett követeléseket tartalmazza részletes bontásban, feltüntetve a behajthatatlanná minősítés okát.

Az Önkormányzat 2013.09.30-án fennálló követelésállománya 229.757.846,- Ft, amelyből 25.713.260,- Ft-ot nyilvánítottunk behajthatatlan követeléssé.

A Polgármesteri Hivatal 2013.09.30-án fennálló követelésállománya 58.904.234, amelyből 4.003.850 Ft összegű követelést nyilvánítottunk behajthatatlan követeléssé a jogszabályi előírások alapján.

Fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy jelen előterjesztést tárgyalja meg és a Tájékoztatót fogadja el!

Érd, 2013. november 8.