Utcanévről, házszámozásról szóló rendelet újraalkotása

 

Tisztelt Közgyűlés!

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat) 18. §-ára figyelemmel az utcanévről és a házszámtábláról, a házszámozás szabályairól szóló önkormányzati rendelet újraalkotásának szükségességét részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

Érd Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2000. március 21-én eredeti jogalkotói hatáskörben alkotta meg az utcanévről, és a házszámtábláról, a házszámozás szabályairól szóló 12/2000. (III.21.) önkormányzati rendeletét.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdése már kifejezett felhatalmazást ad a települési önkormányzatnak arra, hogy rendeletben állapítsa meg a közterületek elnevezésének, valamint az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám-megállapítás szabályait.

Mivel a fenti jogalkotási felhatalmazás egyúttal jogalkotási kötelezettség is, kodifikációs okokból a meglévő rendelet hatályon kívül helyezésére és új rendelet alkotására teszek javaslatot.

A tervezetbe legnagyobbrészt a módosítást nem igénylő, már meglévő szabályok kerültek átemelésre, ugyanakkor a gyakorlati alkalmazhatóság és a központi jogszabályi környezet megváltozása miatt az alábbi változtatásokat is szükséges átvezetni:

- Az időközben megváltozott jogszabályi környezetre tekintettel pontosításra kerülnek az általános, illetve az értelmező rendelkezések;

- A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. tv. 28/A. § (8) bekezdése alapján a címmegállapítást a jegyző végzi, így a tervezet a korábban polgármesteri hatáskörbe tartozó házszám megállapítási eljárást jegyzői hatáskörbe helyezi;

- Az Érd Megyei Jogú Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 31/2010. (VII.20.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) bizonyos ingatlanok esetében engedélyezi két különálló lakóépület létesítését egy ingatlanon. A jelenlegi rendelet előírásai szerint egy ingatlan egy házszámmal rendelkezhet, amely szabály nem összeegyeztethető a HÉSZ előírásaival. A tervezet 16. § (1) f) pontjában és (7) bekezdésében rendezésre kerül ez a probléma;

- A tervezet 16. § (5) bekezdésében rendezésre kerül azon ingatlanok házszám-megállapítási problémája, melyek nem ingatlanmegosztásból keletkeztek, viszont eddig nem történt meg a házszámozásuk;

- A kialakult helyzetben rendelkezni szükséges a házszámok megállapításának jogszabályi kereteiről, az egy közterületre nyíló két különálló lakóépülettel beépített ingatlanok házszám-megállapításának sémájáról is. Ez a tervezet 16. § (8) bekezdésében történik meg;

- A közterület elnevezés megváltoztatásának tíz éves tilalmát előíró rendelkezés feloldásra kerül olyan módon, hogy különösen indokolt esetben lehetséges lesz az átnevezés ezen időtartamon belül is, illetve a tiltás nem vonatkozik a közterület jellegének (út, utca, köz, stb) módosítására (10. § (2) bekezdés);

- Az átnevezéssel érintett tulajdonosok véleményének kikérésére vonatkozó eljárási szabály akként változik, hogy ha az átnevezéssel jelentős számú érintett véleményét kell beszerezni, akkor az történhet hirdetmény által, illetve kifüggesztés útján is (10. § (5) bekezdés).

A szabályozás elemeinek várható hatásai közt azzal számolunk, hogy megteremtődik a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang, illetve az eljárási szabályok egyszerűsítése a rendelet alkalmazhatóságát könnyebbé fogja tenni. Emellett a közterületek elnevezésének és a házszám-megállapításnak olyan egységes rendje alakulhat ki, amely elősegítheti a könnyebb tájékozódást, az egyes területek, építmények jobb beazonosíthatóságát.

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak jelentősnek ítélt gazdasági, társadalmi hatása, illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap tartalmazza.

A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós jog szempontjából indifferens szabályozást tartalmaz.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen!

Érd, 2014. május 7.

 

T. Mészáros András

 

Előkészítette:	Lakosság-szolgálati Iroda
Kötelezettségvállalás:	nincs
A döntés továbbításáért felelős:	Önkormányzati, Szervezési és Törvényességi Iroda

 

TERVEZET!

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE

__/2014. (__.__.)

önkormányzati rendelete

  a közterületek elnevezéséről és az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezésről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja, hogy a közterületek elnevezésének és a házszám-megállapításnak az egységes rendjét biztosítsa, és ennek során érvényesítse a helyi sajátosságokat, illetve az igazgatási, földrajzi, történelmi, közlekedési- tájékozódási és nyelvhelyességi szempontokat.

2. § Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén új közterületet elnevezni, új házszámot megállapítani, a korábban megállapított közterületnevet és házszámot megváltoztatni csak e rendelet szabályai szerint lehet.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Közterület: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti közterület, valamint az egyéb ingatlanoknak a közhasználatra átadott területrésze, az erről szóló külön szerződésben foglalt keretek között;

b) Közterületnév: A magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról szóló Korm. rendelet szerinti közterületnév;

c) Házszám: Olyan arab számmal, vagy arab számmal és számmal vagy arab számmal és betűvel meghatározott azonosító jel, amely az ingatlan-nyilvántartásban helyrajzi számmal jelölt ingatlanhoz tartozik, és amely az ingatlan természetbeni beazonosítását szolgálja;

d) Önálló ingatlan: Az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény 11-12. §-aiban rögzített meghatározás szerinti ingatlan;

e) Városrésznév: Olyan földrajzi név, amely Érd Megyei Jogú Városon belül történelmileg, vagy új beépítéssel (lakótelepek) kialakult elkülönült városrészeket jelöl.

3. A közterület elnevezésének általános szabályai

4. § (1) Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén minden közterületet el kell nevezni.

(2) A lakótelepek épületei közötti szervízutakat, továbbá a mezőgazdasági célú és lakónépességet nem érintő dűlőutakat nem szükséges elnevezni.

(3) Az új közterület nevét a közterületként történt lejegyzést követően egy éven belül meg kell állapítani.

(4) Ha egy közterület a városrendezés, beépítés következtében két vagy több részre tagozódik, egységes közterületként megszűnik, az elkülönült közterületrész(ek)nek - az elkülönüléstől számított egy éven belül - más nevet kell adni.

(5) Az elnevezett közterület természetes folytatásaként nyíló új közterület-szakasz külön elnevezési eljárás nélkül a már elnevezett közterület nevét veszi fel (meghosszabbítás).

5. § (1) Az új elnevezéseknél betűk vagy számjegyek nem helyettesíthetik a közterületneveket.

(2)  Dátumot tartalmazó elnevezést nem lehet közterületnévnek felhasználni.

(3)  Meglévő közterület nevét az új elnevezéseknél nem lehet felhasználni, kivéve, ha a közterület korábbi nevének visszaállítása történik.

6. § A közterület nevének megállapításakor figyelemmel kell lenni a történelmi hagyományokra, a földrajzi környezetre és a nyelvhelyességi követelményekre.

7. §  Közterület elnevezését a polgármesternél bárki kezdeményezheti.

4. Személyről történő közterület elnevezés

8. § (1) Személyről közterületet elnevezni halála után, legalább tíz év elmúltával lehet.

(2) A közterületnév előtagjának meg kell egyeznie a személy által használt családi és utónévvel.

(3) Kizárólag a családi nevet alkalmazni csak akkor lehet, ha a névadó személyiség így is, vagy így ismert, illetőleg ha az elnevezés egy családról történik.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakról eltérni akkor lehet, ha a személy nem eredeti nevén vált ismertté.

(5) Ha a névadó személy foglalkozása, hivatása vagy egyéb ismertető jegye szorosan kapcsolódik a személynévhez, akkor ez a közterületnévben is feltüntethető.

9. § (1) Közterület elnevezéssel emléket állítani olyan magyar személynek lehet:

a) Akinek közismert tevékenysége a nemzet történelmében kiemelkedő jelentőségű volt és személyi közmegbecsülésnek örvend;

b) Aki a tudomány, művelődés, sport vagy a társadalmi élet egyéb területén kimagaslóan jelentőset tett vagy alkotott, és ezáltal személyének emléke megőrzésre méltó;

c) Akinek Érd Megyei Jogú Város életében, történetében kiemelkedő szerepe volt, illetve tevékenységével hozzájárult a település egészének vagy egy részének fejlődéséhez.

(2)  Közterületet elnevezni olyan nem magyar személyről is lehet, akinek élete, munkássága az emberiség egyetemes történelmében kiemelkedő jelentőségű volt.

5. Közterület elnevezésének és megváltoztatásának eljárási szabályai

10. § (1) A közterületek elnevezése és nevük megváltoztatása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(2) Az elnevezéstől számított tíz éven belül csak különösen indokolt esetben lehet a közterület elnevezését megváltoztatni. Az érintett közterület jellegének (út, utca, köz stb.) módosítása nem minősül névváltoztatásnak.

(3) A közterületek elnevezésével kapcsolatos előkészítő feladatokat a Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) látja el.

(4) A Bizottság a közterületek elnevezéséhez és nevük megváltoztatásához köteles kikérni az elnevezéssel érintett tulajdonosok véleményét. A véleményeket a Bizottság saját javaslatával együtt a Közgyűlés elé kell terjeszteni akkor is, ha az elnevezéssel érintett tulajdonosok többsége a javasoltakat nem támogatja.

(5) Az elnevezéssel érintett tulajdonosok véleményének kikérése postai úton, vagy amennyiben az érintettek nagy száma azt indokolja az Érdi Újságban, és a város honlapján történő közzététel, és a Polgárok Háza ügyfélszolgálatán történő kifüggesztés útján 15 napos véleményezési határidő biztosítása mellett történik.

(6) A Közgyűlés döntéséről a polgármester értesíti a városi közszolgáltatási szervezeteket, az ingatlan-nyilvántartást végző szervet, valamint gondoskodik az új és megszűnt közterület nevekről szóló határozat helyben szokásos módon való közzétételéről. A polgármester gondoskodik továbbá a változás közterületi névjegyzékbe történő felvételéről.

6.  Közterületi névjegyzék

11. § (1) Érd Megyei Jogú Város közterületi neveiről névjegyzéket kell vezetni.

(2) A névjegyzék közhitelű nyilvántartás, amely tartalmazza:

a) a városrésznevet,

b) a név elő- és utótagját,

c) az elnevezés időpontját,

d)  az elnevezést megállapító szerv nevét és határozatának számát,

e) az elnevezés, névváltoztatás, védetté nyilvánítás indokát,

f) a korábbi névre vonatkozó adatokat,

g) az esetleges védettség tényét.

(3)  A névjegyzék vezetéséről a polgármester gondoskodik. A névjegyzékbe bárki betekinthet.

7. Közterület nevek védetté nyilvánítása

12. § (1) A helytörténeti, várostörténeti értékű közterületi neveket védetté kell nyilvánítani.

(2) A védetté nyilvánításra a közterület elnevezés szabályait kell alkalmazni.

(3) Védett közterület nevet nem lehet megváltoztatni.

(4) A védett közterület nevek nyilvántartásáról a polgármester gondoskodik.

8. Városrésznév

13. § (1) A városrészek elnevezésére a közterület elnevezésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A városrésznevek védettek, nyilvántartásukról a polgármester gondoskodik.

9. Házszám-megállapítás szabályai

14. § Az ingatlanok házszámának megállapításáról a jegyző gondoskodik.

15. § (1) Házszámozással még nem érintett, közterületnévvel elnevezett közterületen a számozás 1-gyel kezdődik és a számok kihagyás nélkül emelkednek a közterülethez csatlakozó utolsó belterületi földrészig.

(2) A jellemzően vonalszerű közterület esetén a számozás növekedésének irányába nézve baloldalon a páratlan, jobb oldalon a páros számokat kell alkalmazni.

(3)  Az egy oldalon beépített, jellemzően vonalszerű közterület esetén a számozás folyamatosan emelkedik.

(4)  A nem jellemzően vonalszerű kialakított közterület esetén (tér, körönd, park) épületeinek, telkeinek számozása folyamatosan emelkedő számsorrendben, az óramutató járásával megegyező irányban történik.

(5) Érd Megyei Jogú Város városközpontjának környezetében lévő, jellemzően vonalszerű közterület esetén számozása mindig a Polgármesteri Hivatal épületétől indulva emelkedő számozással történik. A város egyéb területein a Balatoni - Diósdi - Budai - Velencei - Fehérvári, valamint a Bajcsy Zsilinszky - Iparos út két fő tengelyvonaltól kifelé, emelkedő számozással történik az ingatlanok házszámainak megállapítása.

16. § (1) Az ingatlan házszámának megváltoztatása csak abban az esetekben lehetséges, ha:

a) az ingatlan házszáma a hivatalos ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, csak helyrajzi számmal meghatározott,

b) több ingatlan azonos közterületnévvel és azonos házszámmal szerepel a hivatalos ingatlan - nyilvántartásban,

c) az ingatlan közterület házsorában elfoglalt egyedi számszaki megjelölése nem a kialakult növekvő számsorban található,

d) ingatlan megosztására kerül sor,

e) ingatlanok egyesítésére kerül sor, vagy

f) az ingatlanon egynél több különálló lakóépület van elhelyezve.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az ingatlan házszámának megváltoztatásáról a jegyző külön határozatban rendelkezik a lehető legkisebb változtatás elvének figyelembevételével.

(3) A házszám megváltoztatására irányuló eljárás hivatalból, vagy annak a személynek a kérelmére indul, akinek a házszám megváltoztatásához jogos érdeke fűződik.

(4) A kialakult számozás után megosztott ingatlanok eredeti (alátörés nélküli) sorszáma megszűnik, s az újonnan kialakított telkek számának megfelelően, a számsor növekedésének irányában A, B, C, D, stb. alátörést kap (pl.: 1/A, 1/B, 1/C, 1/D, stb.).

(5) Egy közterület több ingatlanát érintő házszámváltoztatás esetén a számsor A, B, C, D, stb. alátörését kell alkalmazni, ha a lehető legkisebb változtatás elve, illetve a kialakult házszámozás rendje másként nem biztosítható.

(6) A kialakult számozás után egyesített ingatlanok eredeti sorszámukat megtartják (pl.: 1-3).

(7) A kialakult számozás után, azoknál az ingatlanoknál, ahol egynél több a különálló lakóépületek száma és azonos közterületről közelíthetőek meg, az ingatlanok eredeti sorszáma megszűnik, és a számsor növekedésének irányában a lakóegységek az 1, 2, 3, 4, stb. alátörést kapják (pl. 1/1, 1/2, 1/3, 1/4. stb.).

(8) A kialakult számozás után, azoknál az ingatlanoknál, ahol egynél több a különálló lakóépületek száma és különböző közterületről közelíthetőek meg, a házszámot a lakóépületek megközelíthetőségének (bejáratának) figyelembevételével kell megállapítani.

(9) E szakasz szabályaitól eltérni csak a helyi hagyományok figyelembevételével lehet.

(10) A házszám megváltozását - a (3) bekezdés szerinti eljárást kezdeményező személynek - az arról rendelkező határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

10. A közterületnév és házszám kihelyezésének szabályai

17. § (1) A házszámot a közterületi telekhatártól mért 10 méteren belül, 2-5 méter közötti magasságban, az épület közút felőli homlokzatán, vagy az ingatlan közterületi kerítésén (bejárati ajtón) úgy kell elhelyezni, hogy a közterületről jól látható és olvasható legyen.

(2) Építési telek esetében a házszámtáblát a közterület felöli telekhatártól számított 5-10 méter között a földbe ásott fa, vas, beton vagy egyéb anyagból készült tartóoszlopon kell elhelyezni 2-3 méter közötti magasságban úgy, hogy azt az esetlegesen felnövő növényzet ne takarhassa el.

18. § (1) A közterület nevét jelző tábla elhelyezését az épület (telek) tulajdonosa (bérlője, használója) köteles tűrni. Az ingatlan karbantartásával összefüggő munkák végzése során annak tisztántartásáról köteles gondoskodni.

(2) A közterület nevét jelző táblát a közterület jobb oldalán fekvő első és utolsó, illetve közbenső sarki telken kell elhelyezni, a 17. § bekezdésében előírtak figyelembevételével.

(3) A közterületi névtáblák kihelyezéséről és szükség szerinti pótlásáról a jegyző gondoskodik.

19. § (1) Az ingatlan tulajdonosa saját költségén köteles pótolni a hiányozó vagy az elavult házszámtáblát.

(2) A nem valóságos állapotnak megfelelő, vagy nem megfelelő módon kifüggesztett házszámtáblák lecserélésére, és a 17. § előírásainak megfelelő valós számozású házszámtábla kihelyezésére a jegyző a tulajdonost, illetve az ingatlannal rendelkezni jogosultat kötelezi.

(3) A (1) és (2) bekezdésekben foglalt esetekben a tulajdonos szociális körülményeire tekintettel a házszámtábla cseréjét a jegyző a Polgármesteri Hivatal költségére is elvégeztetheti.

11. Záró rendelkezések

20. § E rendelet 2014. június 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő és a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

21. § Hatályát veszti az utcanévről és a házszámtábláról, házszámozás szabályairól szóló 12/2000. (III.21.) önkormányzati rendelet.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet	T. Mészáros András
jegyző	polgármester

 

TÁJÉKOZTATÓ AZ ELőZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRőL

 A JOGALKOTÁSRÓL SZÓLÓ 2010. ÉVI CXXX. TÖRVÉNY 17. § (1) ALAPJÁN

 

Rendelet-tervezet címe:	A közterületek elnevezéséről és az elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezésről, valamint a házszám-megállapítás szabályairól
Rendelet-tervezet valamennyi jelentős hatása, különösen
társadalmi, gazdasági hatás:			költségvetési hatás:	környezeti, egészségi következmények:		adminisztratív terheket befolyásoló hatás:		egyéb hatás:
Az eddig megoldatlan házszámozási állapotok rendezése kedvező társadalmi hatással jár.			A rendeletnek költségvetési  hatása nincs	Nem ismert		a tervezetnek adminisztratív hatása nincs; az eljárási szabályok rögzítése egyértelműsíti az eljárás menetét, és gyorsítja a döntések meghozatalát		nincs
A rendeletalkotás szükségességének oka: A jogszabályban előírt rendeletalkotási kötelezettség elmaradásával mulasztásos törvénysértést követ el az önkormányzat. Gyakorlatban felmerült házszámozási problémákra vonatkozó szabályok kialakítása.
A rendelet megalkotásának elmaradása esetén várható következmények: Kollízió a magasabb szintű jogszabályokkal. A gyakorlati problémák megoldásának rendezetlensége nehezíti az egységes gyakorlat kialakulását.
A rendelet alkalmazásához szükséges feltételek:
személyi: A személyi feltételek – rendelkezésre állnak		szervezeti: szervezeti feltételek adottak			tárgyi: Rendelkezésre állnak		pénzügyi: Nincs pénzügyi  feltétele