Tisztelt Közgyűlés!
Az Érd Városáért Közalapítványt Érd Város Képviselő-testülete 1991-ben abból a célból hozta létre, hogy a város épített környezetének fejlesztése, építészeti értékeinek megóvása és javítása, továbbá művelődése, kulturális élete, oktatása, egészségügyi és szociális helyzete, valamint a tömegsport javítása érdekében a város költségvetésétől független pénzalap álljon rendelkezésre.
A „Város Nyugalmáért” Közalapítványt 1993-ban alapította a Képviselő-testület. Az alapítvány célja az 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott közbiztonság helyi feladatai ellátásának folyamatos biztosítása, védelme. Az alapító okirat szerint a vagyonfelhasználás elsősorban a közbiztonsági célok megvalósítása érdekében a rendőrség és polgárőrség támogatására történhet. Az alapító az alapítvány céljára 1 millió forint vagyont rendelt.
Mindkét alapítvány bevételei az elmúlt években olyannyira lecsökkentek, hogy az a működési költségeket (könyvelő, bankköltség) sem fedezte, mindamellett, hogy az alapítványok tisztségviselői tevékenységükért javadalmazásban nem részesültek. Az alapítványoknak az éves szinten néhány ezer forintot kitevő kamatbevételen kívül más bevételük nem volt, a szervezetek évek óta semmiféle támogatást nem kaptak. Az alapítványok az alapítványi céloknak megfelelő tevékenységet évek óta nem folytattak. Mindkét alapítvány vagyona évről-évre folyamatosan csökkent.
Mindkét alapítvány esetében elmondható, hogy a Kuratórium, illetve az Ellenőrző Bizottság, illetve a Felügyelő Bizottság összetételében gyakoriak voltak a személyi változások, mely szintén a szabályszerű működés ellenében hatott. (A Város Nyugalmáért Alapítvány működését fennállása során az ügyészség kétszer is vizsgálta, és mindkét esetben jelzéssel élt, hogy a szervezet nem működik szabályszerűen.)
Fentiekre való tekintettel a Közgyűlés 2012. december 13-án döntött az alapítványok megszüntetésének kezdeményezéséről, majd a Budapest Környéki Törvényszék kérelemnek helyt adó döntését követően a végelszámolás megindításáról és a végelszámoló megválasztásáról.
A végelszámolás kezdő napját megelőző nappal az alapítványok korábbi elnökei - a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 98. § (3) bekezdésének megfelelve - elkészíttették az alapítványok tevékenységét lezáró beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést. Mindkét esetben a beszámoló és a közhasznúsági jelentés a Budapest Környéki Törvényszéknek megküldésre került az alapítvány törlés iránti kérelmével együtt.
Az új Ptk. hatálybalépésével módosult az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény, továbbá a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, így lehetőség nyílott arra, hogy a törvényszék sajátos nemperes, egyszerűsített törlési eljárásban – végelszámolási eljárás lefolytatása nélkül – rendelkezzen a közalapítványok megszüntetéséről.
A fenti jogszabályi változásra figyelemmel a Budapest Környéki Törvényszék 2014. május 29-én, illetve június 11-én kelt végzéseivel – a végelszámolási eljárás mellőzésével - elrendelte az alapítványok megszüntetését és nyilvántartásból való törlését, tekintettel arra, hogy a közalapítványt a bíróság nemperes eljárásban akkor is megszünteti, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy a közfeladat ellátásának biztosítása más módon vagy más szervezeti keretben hatékonyabban megvalósítható.
Mindkét közalapítvány céljai a továbbiakban az alapító önkormányzat által kerülnek megvalósításra oly módon, hogy az alapítványok megmaradó vagyona a költségvetésben az alapítványok céljaival megegyező célokra képezett céltartalékokba kerül elhelyezésre, majd felhasználásra.
Kérem a T. Közgyűlést a tájékoztatás tudomásul vételére!
Érd, 2014. június 19.
|
T. Mészáros András |
Előkészítette: |
Jogi és Pályázati Iroda |