Tisztelt Közgyűlés!

A  „vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) módosításának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom: 

A 2015. július 8-ai viharos időjárás okozta káresemények miatt rövid idő alatt nagyszámú, eltérő élethelyzeteket tükröző támogatási igény érkezett a lakosság részéről. Mivel a kérelmek elbírálása során több olyan jogértelmezési kérdéssel szembesültünk, aminek feloldására a rendelet hatályos szabályai mellett nem volt lehetőség, a támogatások igazságosabb felosztása, és az egységes jogalkalmazás érdekében a Rendelet alábbi módosítását javaslom: 

I. A Rendelet a szociális rászorultság figyelembevételével állapítja meg a jogosultsági feltételeket, mely alapjául a család egy főre eső jövedelmét határozza meg. Ezzel szemben lakóingatlanként szolgáló kár esetén, a támogatás elbírálása során nem csak a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti család (kérelmező, annak házastársa, valamint kiskorú vagy tanulmányokat folytató gyermek), hanem az életvitelszerűen együtt élő valamennyi személy jövedelmi viszonyainak vizsgálata indokolt, ezért a család helyett a háztartás fogalmának bevezetését, valamint a jövedelmi jogosultság ennek megfelelő szabályozását javaslom. 

II. Támogatást jelenleg a károsult állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan után lehet igényelni. Javaslom, hogy ez az előírás egészüljön ki az életvitelszerű használat feltételével is, mivel indokolatlannak látom, hogy lakcímnyilvántartásba bejelentett, de nem életvitelszerűen használt ingatlan után lehessen támogatásban részesülni. 

III. Új helyzetként jelentkezett az osztatlan közös tulajdonban lévő, de természetben elkülönülő önálló lakásokat tartalmazó ingatlanokban bekövetkezett kárigény is. Mivel a rendelet nem kezeli ezt a fajta tulajdonviszonyt, javaslom, hogy az egyes tulajdonosok részére megállapítható támogatás mértéke a teljes kár egy lakásra jutó összege legyen. Ezen ingatlanok esetén a megállapított támogatás folyósítására pedig a kár helyreállítását igazoló számla alapján, az annak benyújtását követő 30 napon belül kerüljön sor. 

IV. Lényegesnek tartom, hogy a támogatás felső mértékének meghatározása során tegyünk különbséget a biztosítással rendelkező és nem rendelkező károsultak között a tudatos öngondoskodás erősítése érdekében. A tervezet ezért úgy szabályoz a támogatás megállapításánál a kár azon részét kell figyelembe venni, amely biztosító által nem térült meg, azzal, hogy biztosítás hiányában a támogatás legfeljebb a kármérték 35 %-a, biztosítás esetén pedig a biztosító által meg nem térített kár legfeljebb 70 %-a lehet. 

V. Pontosítást, illetve a szociális törvénynek történő megfeleltetést jelent a kérelem benyújtásához szükséges adatok és benyújtandó nyilatkozatok körének részletesebb meghatározása a rendeletben. 

VI. A „vis maior” támogatás jelenleg két elemből áll. Egyrészt 500.000,- Ft kárértékig vissza nem térítendő támogatás, az a feletti összeg - maximum ű0.000,- Ft - pedig visszatérítendő támogatás. Mivel ez eddig nem volt egyértelmű, javaslom a rendeletben annak világossá tételét, hogy a visszafizetés időtartamára jelzálogjogot bejegyeztetni - értelemszerűen - csak a visszatérítendő támogatások után kelljen. 

VII. A támogatás jogszerű felhasználásának igazolására javaslom, hogy a jövőben arra számla alapján, a támogatás nyújtásával kapcsolatosan eljáró hatóság (Humán Iroda) helyszíni szemléjén készült jegyzőkönyv figyelembevételével kerüljön sor. 

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak jelentősnek ítélt gazdasági, társadalmi hatása, illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap tartalmazza. A szabályozás elemeinek várható hatásai közt azzal számolunk, hogy megteremtődik az egységes joggyakorlat. 

A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós jog szempontjából indifferens szabályozást tartalmaz. 

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen! 

Érd, 2015. szeptember 2. 

 

T. Mészáros András

 

TERVEZET!

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE

 

__/2015. (__.__.)

önkormányzati rendelete

 a „vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 

1. § A„vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § -a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: 

„(3) E rendelet alkalmazásában háztartásnak minősül, az egy lakásban életvitelszerűen ott lakó személyek közössége.” 

2. § Rendelet 3. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) Támogatást a káreseményt követő 30 napos jogvesztő határidőn belül igényelhet az a károsult, akinek a lakcímnyilvántartás szerint állandó lakóhelyéül szolgáló és életvitelszerűen használt lakóháza, illetve a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott építménye

a)         rajta kívülálló elháríthatatlan ok miatt megsemmisült,

b)         életveszélyessé vált, valamint

c)         olyan mértékben károsodott, ami azonnali helyreállítást igényel. 

(2) Támogatást nem igényelhet az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj ötszörösét.” 

3. § Rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A támogatás megállapításánál a kár azon részét kell figyelembe venni, amely biztosító által nem térült meg, azzal, hogy a támogatás biztosítás hiányában legfeljebb a kármérték 35 %-áig, biztosítás esetén pedig a biztosító által meg nem térített kár legfeljebb 70 %-áig terjedhet.” 

4. § Rendelet 4. § -a az alábbi (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Társasházak, valamint az osztatlan közös tulajdonban lévő, de természetben elkülönülő lakásokból álló ingatlanok esetén, amennyiben a kár a teljes épületet érinti, a támogatás mértéke a kármérték egy lakásra jutó összege.” 

5. § Rendelet 6. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani, mely tartalmazza:

a) a támogatást igénylő személynek és a támogatás megállapítása során figyelembe vett személynek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. § a) pontjában szereplő adatait,

b) a támogatást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását, és

c) az igényelt támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. 

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal összefüggő valamennyi feladat- és hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza át.” 

6. § Rendelet 7. § -a helyébe a következő rendelkezés lép: 

„7. § (1) A visszatérítendő támogatás esetén külön megállapodásban rögzíteni kell:

a) a támogatás összegét,

b) a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit,

c) azt, hogy a károsult hozzájárulását adja ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom az önkormányzat javára bejegyzésre kerüljön,

d) azt, hogy céltól eltérő felhasználás esetén a támogatást azonnal, egy összegben a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni, és

e) azt, hogy a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a kérelmezőt terhelik. 

(2) A megállapított támogatásokat - a (3) bekezdés kivételével - a döntés jogerőre emelkedését, illetve a megállapodás megkötését követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája folyósítja. 

(3) A 4. § (4a) bekezdésében foglalt ingatlanok esetén a megállapított támogatás folyósítása a kár helyreállítását igazoló számla alapján, az annak benyújtását követő 30 napon belül történik.” 

7. § Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 

„(2)  A károsult köteles tűrni, hogy a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a Polgármesteri Hivatal rendszeresen ellenőrizze. A támogatási cél megvalósulását a támogatott által benyújtott számlával és az I. fokú hatóság helyszíni szemlén készített jegyzőkönyvével kell igazolni.” 

8. §  A Rendelet a következő 12. §-sal egészül ki: 

„12. § E rendeletnek a „vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló __/2015. (___) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 

9. § (1) Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba. 

(2) A 3. § 2015. november 01-én lép hatályba.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet

T. Mészáros András

jegyző

 polgármester