Tisztelt Közgyűlés!
A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) módosításának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:
A Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 2015. március 1. napjával átfogóan módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.) melynek keretében bevezette a települési támogatás jogintézményét. Az Szt. új 134/E. §-a alapján a települési önkormányzatok képviselő-testületeinek a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeleteiket 2015. február 28-áig kellett megalkotniuk. A jogszabálynak megfelelően került sor a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet megalkotására is, mely az azt megelőzően biztosított pénzbeli és természetbeni támogatások közül minden támogatási formát érintetlenül hagyott.
A rendelet alkalmazása során utólagos hatásvizsgálat keretén belül áttekintettük a jogszabály hatályosulását, és összevetettük a szabályozás megalkotásakor elvárt hatásokat a ténylegesen bekövetkezett hatásokkal. Mindezek ismeretében, valamint a támogatások igazságosabb felosztása és az egységes jogalkalmazás érdekében, bizonyos ellátások jogosultsági feltételeinek, illetve összegének megváltoztatására, valamint új támogatások bevezetésére teszek javaslatot az alábbiak szerint:
I. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló személyek részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jelenlegi szabályozás alapján egységesen került meghatározásra a háztartás jövedelmi jogosultsága. Az Szt. szellemiségével összhangban javaslom, hogy az egyedül élő személyek esetén a jövedelemhatár magasabb összegben kerüljön meghatározásra, tekintettel arra, hogy egy egyszemélyes háztartás számára nagy megterhelést jelenthet a lakásfenntartáshoz kapcsolódó mindennapi kiadások biztosítása. A támogatás egy év időtartamra kerül megállapításra, és annak érdekében, hogy a jogosultsági feltételek fennállása esetén a támogatás folyamatos legyen, javaslom, hogy az új kérelem benyújtására a korábbi jogosultság időtartama alatt is legyen lehetőség.
II. Tartósan gondozásra, ápolásra, szoruló közeli hozzátartozó otthoni ellátását végző nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás, a méltányos ápolási díj pótlására szolgál. Az ellátás fenntartását indokolta, hogy városunkban jelentős azon személyek száma, akik közeli hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem, vagy csak négy órában tudnak végezni. A 2015. február 28. napját megelőzően folyósított méltányos ápolási díjhoz viszonyítva viszont alapvető változás, hogy csak abban az esetben lehet a támogatást megállapítani, ha az ápolt gondozási szükséglete eléri a napi két órát. A gondozási szükséglet vizsgálatát a Szociális Gondozó Központ szakmai csoportja végzi el. Az elmúlt időszakban több esetben is szembesültünk azzal, hogy amennyiben az ápolt nem Érden tartózkodik, a településen házi segítségnyújtást biztosító szolgáltató nem végzi el a gondozási szükséglet vizsgálatot. Javaslom, hogy ebben az esetben a gondozási szükséglet igazolására a társhatóság környezettanulmánya is elfogadhatóvá váljon.
III. Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén a jogosultsági feltételek olyan enyhítésére teszek javaslatot, mely szerint az egyedül élők esetén a gyógyászati kiadások összege az egy főre jutó jövedelem jelenlegi 20%-áról csökkenjen 15%-ra, valamint a támogatási kör bővüljön ki a fogászati kezelésekhez nyújtott támogatással. Ezt az indokolja, hogy a Rendelet megalkotásakor elvégzett gazdasági hatásvizsgálathoz képest a támogatás iránti kérelmek száma és a támogatásra felhasznált összeg jelentős mértékben elmaradt egymástól.
IV. Az „Egészséges Magyarország 2014-2020” Egészségügyi Ágazati Stratégia kiemelt figyelmet fordít a népegészségügyi kérdésekre, különösen a gyermekegészségügy területén. E stratégiához csatlakozva, javasolom a gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás bevezetését. Ennek keretében a gyermekorvosokkal és a védőnőkkel történt egyeztetés alapján három védőoltás támogatására teszek javaslatot.
1. Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltást a gyermekek egy, illetve kettő éves kora között indokolt biztosítani. E fertőzés a levegőbe tüsszentett vagy köhögött, baktériumokat tartalmazó apró nyálcseppek belélegzésével terjed, és orvosi beavatkozás nélkül a halálozási aránya igen magas. Ennek megfelelően indokolt, hogy a támogatás a család jövedelem és vagyoni viszonyától függetlenül biztosításra kerüljön.
2. Bárányhimlő elleni védőoltás a közösségbe járó óvodaköteles gyermekek esetében javallott. A támogatás esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell azzal, hogy csak utólagosan, a gyógyszertári és a gyermekorvosi igazolás függvényében kerülhet megállapításra.
3. A humán papillomavírus elleni védőoltást 2014. évtől a hetedik osztályos, tizenkettedik életévüket betöltött lányok térítésmentesen kérhetik, azonban fontos megjegyezni, hogy ez a vírus férfiak esetében felelős több rosszindulatú megbetegedés kialakulásáért, mely Érden jelentős számban fordul elő. A támogatás esetén a szociális rászorultságot vizsgálni kell azzal, hogy csak utólagosan a gyógyszertári és a gyermekorvosi igazolás függvényében kerülhet megállapításra.
V. A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott támogatás esetén a jogosultsági feltételek vizsgálatával összefüggésben pontosításra került, hogy több szolgáltatónál fennálló tartozáskor mindegyik tartozásnak el kell érnie mind az összeghatárt, mind az időkorlátot. Ezen túlmenően a támogatásba bevont adósságtípusoknál különválasztásra került a víz és csatornahasználati díj, illetve bevonásra került a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja. A támogatás összegének pontosítása is szükségessé vált, ugyanis indokolatlan az a megkülönböztetés, mely szerint az 50.000,- Ft feletti tartozás esetén csak az összes tartozás bizonyos százalékát képezte a támogatási összeg. A módosítási javaslat azt tartalmazza, hogy 50.000,- Ft-ig a teljes összeg kerüljön kiegyenlítésre, és csak az e fölötti rész esetén kell figyelembe venni a százalékos csökkentést. A módosításnak ugyancsak az az indoka, hogy a Rendelet megalkotásakor elvégzett gazdasági hatásvizsgálathoz képest a támogatás iránti kérelmek száma és a támogatásra felhasznált összeg, jelentős mértékben elmaradt egymástól.
VI. Százévesek támogatása esetén a tervezet eljárásjogi pontosítást tartalmaz.
VII. A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem tekintetében a szükséges igazolások benyújtására vonatkozó előírás pontosítása vált szükségessé, tekintettel arra, hogy a régebben megépített csatornahálózat esetén az Érdi Csatornamű Társulat nem rendelkezik információval arra vonatkozóan, hogy az érdekeltségi hozzájárulás megfizetése megtörtént-e, így igazolás kiadására sincs lehetősége.
VIII. Javaslom, hogy új támogatási formaként kerüljön bevezetésre a hulladékgazdálkodási díjkedvezmény. Ennek szükségességét azon lakossági megkeresések jelzik, melyek szerint a magányosan, illetve házastársukkal élő időseknek nehézséget okoz, hogy a keletkezett hulladék mennyiségétől függetlenül mindig teljes összegben kell megfizetniük a közszolgáltatás díját, annak ellenére, hogy esetükben elenyésző mennyiségű hulladék képződik. Ugyanezt jelezte Érd Megyei Jogú Város Idősügyi Tanácsa is, ahol már több alkalommal felmerült ennek a támogatási formának a szükségessége. A fentiekre tekintettel javaslom, hogy az önkormányzat az egyedül, vagy kizárólag házastársukkal, élettársukkal együtt élő 90. életévüket betöltött közszolgáltatás fizetésére kötelezett személyek esetén jövedelmi és vagyoni viszonytól függetlenül, míg a 70 és 90 életév közötti személyek esetén a jövedelmi viszonytól függően vállalja át a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját.
IX. A 2015. július 8-ai viharos időjárás okozta káresemények miatt rövid idő alatt nagyszámú, de eltérő élethelyzeteket tükröző támogatási igény érkezett a lakosság részéről. Ezzel összefüggésben igényként merült fel, hogy az életveszélyessé vált ingatlan karbantartási munkálataihoz is nyújtson azonnali támogatást az önkormányzat. A fentiek alapján javaslom, hogy ezekben az esetekben a rendkívüli települési támogatás legyen biztosítható.
X. A sajátos nevelésű igényű gyermekek, illetve a korai fejlesztésben vagy fejlesztőnevelésben részesülő gyermekek számára az óvodai, iskolai ellátást nem minden esetben tudja a kötelező felvételt biztosító intézmény ellátni. A Szakértői Bizottság által kijelölt intézmény sok esetben vagy a városon belül nagyobb távolságban, vagy másik településen található. Mivel a szülők jelentős anyagi teher mellett tudják gyermekeik nevelését biztosítani, ezért javaslom, hogy ilyen esetekben az önkormányzat járuljon hozzá a gyermekekhez kapcsolódó kiadásokhoz.
XI. A rendelet-tervezet a rendkívüli települési támogatás összegének differenciálását is tartalmazza, mivel bizonyos váratlan élethelyzetek esetében a konkrét összegben meghatározott támogatás nem mindig tudott segítséget nyújtani a kérelmezők részére.
XII. A temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás, a tüzelő támogatás és a tanévkezdési támogatás esetén a hatósági eljáráshoz kapcsolódó pontosítások kerültek átvezetésre.
XIII. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2015. szeptember 1. napjától hatályba lépő változása következtében jelentősen kibővült az ingyenes étkezésben részesülő gyermekek köre. Ennek értelmében azon bölcsődei és óvodai ellátásban részesülő gyermekek is jogosulttá váltak az ingyenes étkezésre, akiknek családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett összegének 130 százalékát, azaz 2015. évben a 89.408 forintot. A törvényi szabályozással összhangban javaslom az önkormányzat által biztosított kedvezmény esetén a jövedelemhatár megemelését.
A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak jelentősnek ítélt gazdasági, társadalmi hatása, illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek.
Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény III. mellékletének 2. pontjában foglalt települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatására a központi költségvetés 245 464 970,- Ft támogatást biztosít, saját forrásból plusz forrást nem kell biztosítania önkormányzatunknak. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap tartalmazza.
A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban áll.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen!
Érd, 2015. október 1.
|
|
T. Mészáros András |
TERVEZET!
|
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS |
|
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE |
|
|
|
__/2015. (__.__.) |
|
önkormányzati rendelete |
a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontja, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában és a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Aszociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 7. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át, egyedülélő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.”
2. § Rendelet 8. § -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.”
3. § Rendelet 13. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben az ápolt nem rendelkezik érdi lakóhellyel, úgy a lakóhelye szerinti társhatóság által készített, gondozási szükségletre irányuló környezettanulmány is elfogadható a gondozási szükséglet időtartamának igazolására.”
4. § Rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez (továbbiakban együtt: gyógyászati kiadások) nyújtott települési támogatás nyújtható annak a rászorulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át, feltéve, hogy a gyógyászati kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 20 %-át, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet.
(2) Egyedülálló esetén, a havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át, feltéve, hogy a gyógyászati kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 15 %-át.”
5. § Rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez nyújtott települési támogatás évente egy alkalommal adható, és annak együttes összege nem haladhatja meg az ű.000,- Ft-ot.”
6. § Rendelet II. Fejezete a következő 7/A. alcímmel és 19/A. §-al egészül ki:
„7/A. Gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás
19/A. § (1) Az ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás a fertőző betegségek (járványos agyhártyagyulladás, bárányhimlő, humán papillomavírus) kialakulásának megelőzése érdekében nyújtott hozzájárulás.
(2) Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az 1 éves életkort betöltött gyermek 2 éves koráig, családja jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül.
(3) Bárányhimlő elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a 3. életévét betöltött gyermek 6 éves koráig amennyiben:
a) óvodába járási kötelezettségét teljesíti, és
b) a családjában az egy főre jutó jövedelem a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.
(4) Humán Papilloma vírus elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a hetedik osztályos – 12. életévét betöltött – fiúgyermek, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.
(5) A kérelemhez mellékelni kell a vakcina kiváltásáról szóló gyógyszertári igazolást, valamint a gyermekorvos igazolását a vakcina beadásáról.
(6) A támogatás összege megegyezik a szülő által a vakcináért fizetett térítési díj összegével.”
7. § Rendelet 21. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a harmincezer forintot,
b) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a két hónapot, vagy”
8. § Rendelet 22. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § Az önkormányzat a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásba bevont adósságtípusokat és összegük felső határát az alábbiak szerint állapítja meg:
|
a) |
vezetékes gázdíj-tartozás esetén: |
100.000,- Ft |
|
b) |
áramdíjtartozás esetén: |
100.000,- Ft |
|
c) |
távhőszolgáltatási díj tartozás esetén: |
100.000,- Ft |
|
d) |
vízhasználati díjtartozás esetén: |
100.000,- Ft |
|
e) |
csatornahasználati díjtartozás esetén: |
100.000,- Ft |
|
f) |
közös költség hátralék esetén: |
100.000,- Ft |
|
g) |
hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtartozás esetén: |
ű.000,- Ft” |
9. § Rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás mértéke:
a) 50.000,- Ft hátralék összegig megegyezik a hátralék összegével,
b) 50.000,- Ft hátralék feletti összeg esetén, az a) pontban foglalt összeg, valamint a támogatásba bevont adósság összegének és az a) pontban foglalt összeg különbözetének első alkalommal a 75%-a, második alkalommal a 50%-a, minden további alkalommal a 25%-a, de összege alkalmanként legfeljebb százezer forint.”
10. § Rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Jövedelemkiegészítő támogatás illeti meg a századik életévét elérő személyt.
(2) A támogatás mértéke havonta a mindenkori nyugdíjminimum 100 %-a.
(3) A támogatást annak az évnek az első napjától kell megállapítani, amelyben a támogatásra jogosult a századik életévét betölti.
(4) A Polgármester az (1) bekezdésben foglalt esetekben a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indítja meg az eljárást a jogosultság megállapítása iránt.”
11. § Rendelet 26. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„c) az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat által kiadott igazolást az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program során megvalósuló beruházások esetében, a korábban kiépített csatornára történő rákötés esetén a Polgármesteri Hivatal által kiadott igazolást.”
12. § Rendelet II. Fejezete a következő 10/A. alcímmel és 26/A.§-al egészül ki:
„10/A. A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény
26/A. § (1) Hulladékgazdálkodási díjkedvezményre jogosult az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fizetésére köteles egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 70. életévét betöltő személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a) egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 3ű %-át,
b) kétszemélyes háztartás esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át.
(2) Az egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 90. életévét betöltött jogosult támogatásának megállapításánál a háztartás jövedelmi viszonyait nem kell vizsgálni.
(3) A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a Kormányrendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, és
b) hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság által kiállított, a kérelmező nevére szóló igazolást, a hulladékszállítás díjának összegéről.
(4) A hulladékszállítási díjkedvezmény havi összege a mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja.
(5) A támogatás összegét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság részére kell átutalni az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.
(5) Társasházak esetében, amennyiben a közös költség magába foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját, úgy a támogatást a társasház közös képviselőjének igazolása alapján a társasház számlaszámára kell utalni.
(6) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat egy év időtartamra.”
13. § Rendelet 27.§ (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A rendkívüli települési támogatás az alábbi esetekben indokolt]
„g) elemi kár elhárítása érdekében, vagy életveszélyessé vált ingatlan karbantartási munkálataihoz,”
14. § (1) Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § (1) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás a (2), (2a) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, egyéb esetben a nyugdíjminimum 1ű %-át meghaladja.”
(2) A Rendelet 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben, amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy korai fejlesztésben, fejlesztő nevelésben részesül, évente két alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben, ha a családi jövedelemhatár nem haladja meg a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át.”
15. § (1) A Rendelet 29. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A rendkívüli települési támogatás összege:]
„a) a 27. § (2) bekezdés
aa) a), c) és g) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át,
ab) b) d) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 80%-át, (22.800,- Ft)
ac) f) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át, (28.500,- Ft)”
(2) A Rendelet 29. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A rendkívüli települési támogatás összege:]
„c) a 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben
ca) amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy fejlesztő nevelésben részesül, gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át,
cb) gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum ű%-át.”
16. § Rendelet 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.”
17. § Rendelet 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az adott fűtési idényre igényelt támogatás iránti kérelem, a fűtési idény kezdőidőpontját megelőző 30 nappal is benyújtható.”
18. § Rendelet 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatás összege gyermekenként nem haladhatja meg:
a) a nyugdíjminimum 20 %-át, kivéve a b) pontban foglalt esetet,
b) amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy bölcsődei, óvodai nevelésben vesz részt úgy a nyugdíjminimum 50%-át.”
19. § (1) A Rendelet 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A Gyvt. 151. § (5) bekezdésében biztosított normatív kedvezményen túl, a normatív kedvezmény érvényesítését követően fizetendő térítési díjból 50%-os étkezési díjkedvezményt kell biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át."
(2) Rendelet 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A támogatás igénybe vehető az önkormányzat által szervezett nyári napközis tábor keretén belül, valamint a Szociális Gondozó Központ által szervezett táborok esetében is."
20. § A Rendelet a következő 46. §-sal egészül ki:
„46. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló __/2015. (___) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
21. § Jelen rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet T. Mészáros
András jegyző polgármester