Tisztelt Közgyűlés!

 

A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 41/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet újraalkotásának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

A Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 2015. március 1. napjával átfogóan módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.) melynek keretében bevezette az ún. települési támogatás jogintézményét. Az Szt. új 134/E. §-a alapjána települési önkormányzat képviselő-testülete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig alkotja meg. 

A szociális alapú támogatási rendszer változásai az alábbiakban foglalhatóak össze: 

  • Az állami szabályozási hatáskörben nyújtott és az önkormányzat segélyezéssel kapcsolatos feladatai elválasztásra kerülnek és a szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. E körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság; 
  • A kötelező segélyek közül megszűnik a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás, de a módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, azzal, hogy 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás; 
  • Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik; 
  • A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról, azok típusairól és a jogosultsági feltételeikről az önkormányzat a jövőben szabadon dönthet, mivel a szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó ellátások tekintetében mindössze annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. Ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a továbbiakban nem tartalmazza. 

A fenti jogszabályoknak megfelelően kidolgozott új rendelet-tervezet, az eddig is biztosított pénzbeli és természetbeni támogatások közül minden támogatási formát meghagy, azonban bizonyos ellátások jogosultsági feltételeinek, illetve összegének megváltoztatását egyes esetekben indokoltak tartom. 

Az önkormányzat által biztosított települési támogatás keretében tehát az alábbi ellátások kialakítására teszek javaslatot: 

  • A lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás, a lakásfenntartási támogatáshoz hasonlóan egy év időtartamra kerül megállapításra. A támogatás összege két elemből tevődik össze. Az egyik, a havi 3.000,- Ft-os pénzbeli támogatás- melynek kifizetése a kérelmező által választott módon történik (vagy a szolgáltatóhoz utalással, vagy az ügyfél részére.), a másik a kérelmező által fizetendő hulladékszállítás díjának a szolgáltató részére történő átutalása.
  • Tartósan gondozásra, ápolásra, szoruló közeli hozzátartozó otthoni ellátását végző nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás, mely a méltányos ápolási díj pótlására szolgál. Az ellátás fenntartását indokolja, hogy városunkban jelentős azon személyek száma, akik közeli hozzátartozójuk ápolása miatt kereső tevékenységet nem tudnak végezni. A 2015. február 28. napját megelőzően folyósított méltányos ápolási díjhoz viszonyítva viszont alapvető változás, hogy csak abban az esetben lehet a támogatást megállapítani, ha az ápolt gondozási szükséglete eléri a napi két órát, valamint ha a támogatást kérő keresőtevékenységet nem végez. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján sok esetben a tartós betegségre hivatkozva meg kellett állapítani a támogatást, azonban az ápolt maga végezte ügyei intézését. Ezekben az esetben felmerült a valós gondozási szükséglet megalapozottsága. Az ellátás egy év időtartamra kerül megállapításra és a támogatás összege a jelenlegi 23.600,- Ft-ról 25.000 Ft-ra emelkedik. A jelenlegi szabályozással kizárásra kerülnek azok a személyek, akik keresőtevékenységet végeznek. A gondozási szükséglet vizsgálata szigorítást jelent átmenetileg azon személyek részére, akik 2015. február 28-án méltányos ápolási díjban részesülnek, de 2015. június 30 napjáig 23.600,- települési támogatásra válnak jogosulttá. A fenti átmeneti szabályozás lehetőséget teremt arra, hogy azon személyek, akik a továbbiakban nem lesznek jogosultak a támogatásra a Munkaügyi Központban regisztráltathassák magukat mint álláskeresők, így a három hónapos együttműködést teljesíteni tudják, mely az aktívkorúak ellátásának egyik alapfeltétele. 
  • A gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás, a jelenleg is biztosított gyógyszertámogatásnak felel meg, kedvezőbb jogosultsági feltételek meghatározásával. Ezáltal azon személyek is jogosulttá válnak, akik részére méltányos közgyógyellátást már megállapítani nem lehet. 
  • A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás magába foglalja az adósságkezelési szolgáltatást és a közüzemi hátralék esetén biztosított önkormányzati segélyt. A közüzemi hátralék átvállalása esetén együttműködési kötelezettséget kell teljesíteni a támogatottnak, ezáltal életvezetési tanácsadást biztosítanak a Családsegítő Központ munkatársai.
  • Új ellátásként kerül bevezetésre a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás. Ennek oka, hogy az érdi csatornázási projekt hivatalos befejezése után is akadnak még olyan feladatok, melyek elvégzése szükséges ahhoz, hogy a kiépült infrastruktúra előnyeit teljességében élvezni és használni tudja minden érdi lakos. Jelentős számban vannak azok a személyek, akik a belső bekötést szociális helyzetük, jövedelmi viszonyaik miatt nem tudják önerőből megoldani, ehhez kívánunk segítséget biztosítani, a szociális rászorultság vizsgálatát követően. 
  • A rendkívüli települési támogatás magába foglalja a 2015. február 28-a előtt hatályos önkormányzati segélyre való jogosultságokat, támogatási formákat. Egyes esetekben azonban pontosítások, kisebb módosítások kerültek meghatározásra. Ezzel összefüggésben - mivel az elmúlt évek során jelentősen megnőttek a temetkezési szolgáltatások költségei -, az erre vonatkozó támogatás mértékének 0,25%-os emelésére tesz javaslatot a rendelet-tervezet.
  • A természetbeni rendkívüli települési támogatások közül legjelentősebb módosítás a tüzelőtámogatás tekintetében jelentkezik. Az előző szabályozástól eltérően, nem kizáró a továbbiakban a lakásfenntartási támogatás, illetve a lakhatáshoz kapcsolódó települési támogatás, így azon személyek is részesülhetnek ezen támogatási formában, akik a lakásukkal kapcsolatos kiadásaihoz egyéb támogatásban is részesülnek. Egy fűtési idényben egy alkalommal lehet igénybe venni a támogatást, mely kérelemre indul, ezáltal várhatóan folyamatos lesz az igénylés.
  • A tanévkezdési támogatás kibővül azon gyermekekkel, akik bölcsődei, illetve óvodai nevelésben vesznek részt; 
  • A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény szintén új elemként jelenik meg. A támogatással a gyermekek étkeztetéséhez kíván segítséget nyújtani az önkormányzat. A támogatás összege a szülő, törvényes képviselő által fizetendő (normatív kedvezménnyel csökkentett) térítési díj 50 %-a. 

A szabályozás koherenciája és áttekinthetősége érdekében jogtechnikai okokból meglévő rendeletünk módosítása helyett annak hatályon kívül helyezésére és egy új rendelet megalkotására teszek javaslatot.

A Jat. 17. § alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak jelentősnek ítélt gazdasági, társadalmi, illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. A hatásvizsgálat eredményeit egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be. 

Kérem a T. Közgyűlést, hogy vitassa meg és fogadja el a rendelet-tervezetet, valamint a határozati javaslatot!  

Érd, 2015. február 9.

 

T. Mészáros András 

 

 

TERVEZET!

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE

 

__/2015. (__.__.)

önkormányzati rendelete

a szociális ellátások helyi szabályairól

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 132. § (4) bekezdés g) pontja, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában és a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

I. Fejezet 

Általános rendelkezések 

1. A rendelet célja 

1. § A rendelet célja, hogy helyben szabályozza az önkormányzat hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeli ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.  

2. A rendelet hatálya 

2. § A rendelet hatálya a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki. 

3. Eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában az Szt. 4. §-a, és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § a), p) és q) pontjában meghatározott fogalmak az irányadóak.  

(2) A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál lehet előterjeszteni, mely tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek és az ellátás megállapítása során az Szt. rendelkezései alapján figyelembe vett személynek az Szt. 18. § a) pontjában szereplő adatait,

b) az ellátást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását,

c) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.  

(3) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint az e rendeletben meghatározott személyek személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) szerinti jövedelemnyilatkozaton nyilatkozni és az ezekre vonatkozó bizonyítékokat csatolni.  

(4) A jövedelemszámításához felhasználható okiratok: 

a) havi rendszeres jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó összegéről kiállított igazolás. A külföldön munkát vállalók, illetve EGT állampolgároknak eltérni ettől csak akkor lehet, ha az igazolás beszerzése méltányolható ok vagy okok miatt hosszabb időt vesz igénybe, és a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett írásban nyilatkozik jövedelméről, 

b) a rendszeres pénzellátások esetében az azt megállapító határozat és kérelem benyújtását megelőző legutolsó havi igazolószelvény, 

c) vállalkozó esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemigazolás, az illetékes APEH igazolása a kérelem benyújtását megelőző év személyi jövedelemadó-alapjáról, valamint a nem lezárt adóérvre eső jövedelemről kiállított igazolás,

d) egyéb - nem havi rendszeres - jövedelmek esetében a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelemről szóló

da) munkaviszony esetén munkáltatói igazolás,

db) munkaviszonnyal nem rendelkezők esetén, büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat.

 

4. § (1)  Nem részesíthető az e rendeletben szabályozott ellátásokban – a rendkívüli települési támogatás kivételével létfenntartást veszélyeztető helyzetben – az, aki tőle elvárható módon nem tesz meg mindent anyagi és szociális helyzetének javításáért, így különösen: 

a) aki a felajánlott személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatásokat nem méltányolható okból visszautasítja,

b) akinek életvitele, lakás- és életkörülményei, vagyoni helyzete nem igazolja a jövedelem nyilatkozata alapján vélelmezhető szociális rászorultságát, 

c) azon kérelmező, aki önkormányzati lakásban jogcím nélkül tartózkodik.

 

(2) Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a fenntartási költségek kétszerese a figyelembe vehető vélelmezett jövedelem. 

(3) Jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésével kapcsolatosan az Szt. 17.§ -ban foglaltakat kell alkalmazni. 

(4) Jogosulatlan és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésének elrendelése esetén, a megtérítés összege, illetve pénzegyenértéke és a kamat összege - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti - méltányosságból, kérelemre:

a) elengedhető, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, vagy 

b) részletekben fizettethető meg.

 

(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal összefüggő valamennyi feladat- és hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza. 

(6) A hatósági ügyekben benyújtott fellebbezéseket a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményével együtt kell a Közgyűlés elé terjeszteni. A fellebbezések elbírálásánál csak három hónapnál nem régebbi környezettanulmány fogadható el. 

(7) A jogerős és végrehajtható határozattal megállapított támogatásokat a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája folyósítja rendszeres ellátások esetén utólag, minden hónap 5. napjáig, eseti ellátásoknál pedig a határozatban rögzített időpontokban.

 

II. Fejezet

 Pénzbeli ellátások

 4. A pénzbeli ellátások formái

 

5. § A rendelet értelmében a jogosult részére jövedelem-kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások nyújthatók: 

a) Lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

b) tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás,

c) a gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás,

d) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,

e) százévesek támogatása,

f) a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás,

g) a rendkívüli települési támogatás.

 

5. Lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás 

6. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez nyújtható az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak. 

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a Kormányrendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, és

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság által kiállított igazolást a hulladékszállítás díjának összegéről. 

7. § Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

8. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat. 

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás havi összege:

a) 3.000,- Ft, valamint a

b) a mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja. 

(3) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összegét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság részére kell átutalni a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. 

(4) Társasházak esetében, amennyiben a közös költség magába foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját, úgy a támogatást a társasház közös képviselőjének igazolása alapján a társasház számlaszámára kell utalni. 

(5) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani. 

9. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra való jogosultság egyéb feltétele, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó feltételeket teljesítse.

(2) A lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház, annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos területe, valamint az előtte található járda tisztán tartását, valamint az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosítását kell érteni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak teljesítésére a kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább ötnapos határidő tűzésével - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítani. Amennyiben a kérelmező vagy a jogosult a feltételeknek felszólítás ellenére sem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani, vagy a megállapított támogatást meg kell szüntetni. 

(4) Amennyiben a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelem az (1) bekezdés szerinti okból elutasításra kerül, vagy a megállapított lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást megszünteti, ugyanazon lakásra vonatkozóan a döntés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül új támogatás nem állapítható meg. 

10. § Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 

11. § A lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást, az okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni, ha: 

a) a hatóság illetékességét érintő lakcímváltozás történt,

b) a jogosult elhunyt, vagy

c) a jogosult a 24. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

 

6. Tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás

12. § (1) A tartósan gondozásra szoruló, 18 életévét betöltött személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont) részére az önkormányzat anyagi hozzájárulást biztosít, amennyiben az ápoló családjában egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át. 

(2)  Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel, és a gondozási szükséglete eléri a napi két órát. 

(3) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás egy hónapra jutó összege 25.000,- Ft.

(4) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a Kormányrendelet 5. melléklete szerinti igazolást és szakvéleményt.

13. § (1) Nem jogosult a 12. § (1) bekezdésében meghatározott települési támogatásra a hozzátartozó, ha 

a) az ápolt személy gondozási szükséglete nem éri el a napi két órát, 

b) az ápolt személy egy hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, 

c) rendszeres pénzellátásban részesül,

d) szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, vagy 

e) keresőtevékenységet folytat. 

(2) A gondozási szükséglet vizsgálatát a Szociális Gondozó Központ szakmai csoportja készíti el a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet alapján. 

(3) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatást meg kell szüntetni, ha:

a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, 

b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az ápolt személy meghal, 

d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy

e) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

14. §  Az ápolási kötelezettség teljesítését a Szociális Gondozó Központ felkérésre ellenőrzi.

15. § (1) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg egy év időtartamra. Az egy napra eső összeg a mindenkori segély havi összegének harmincad része.

(2) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás ismételt megállapításához a jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

(3) A támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani. 

16. § A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás folyósítását a megszűnésre okot adó körülmény hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni. 

17. § (1) Amennyiben felmerül, hogy az ápolást végző az ápolási kötelezettségét megszegi, a Polgármester megkeresi a Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központjának vezetőjét, hogy az ápolási kötelezettség teljesítését ellenőrizze. 

(2) A Szociális Gondozó Központ Időseket Ellátó Központ Vezetője a megkereséstől számított 10 munkanapon belül értesíti a Polgármestert az ellenőrzés eredményéről. Amennyiben az Időseket Ellátó Központ Vezetője megállapítja a 13. § (3) bekezdésében foglaltak valamelyikének fennállását, úgy a tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, illetve a támogatás folyósítását meg kell szüntetni. 

(3) Az ápolási kötelezettséget nem teljesíti az ápoló abban az esetben, ha 

a) három alkalommal, különböző napszakban végzett környezettanulmány során nem található a gondozás helyszínén,

b) három egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényeinek kielégítéséről,

c) ha a gyógyszerelés, az étkeztetés és a személyi higiéné ellátásában hiányosság tapasztalható,

d) ha az ápolt személy, illetve a lakókörnyezete elhanyagolt állapotban van, vagy

e) az ápoló az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik.

 

7.  Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás

 

18. § (1) Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás nyújtható annak a rászorulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 200%-át, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet, feltéve hogy az igazolt gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz költsége eléri az egy főre jutó jövedelem 20 %-át. 

(2) Egyedülálló esetén a havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át. 

(3) A kérelemhez mellékelni kell: 

a)  a gyógyszervásárlás igazolt költségét, 

b) gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez igényelt támogatás esetén a szakorvos egy hónapnál nem régebbi igazolását, valamint a forgalmazók által kiállított egy hónapnál nem régebbi igazolását a gyógyászati segédeszközről.

(4) Közgyógyellátásban részesülő személy részére csak abban az esetben állapítható meg a gyógyszertámogatás, ha igazolja, hogy a negyedéves gyógyszerkeretét kimerítette.

(5) Gyógyászati segédeszköz beszerzéséhez igényelt támogatás esetén csak a hatályos jogszabályokban meghatározott segédeszköz támogatható. 

19. § (1) A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás összege egy költségvetési évben nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át. 

(2) A gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás évente egy alkalommal adható, és annak összege nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot.

(3) Járványveszély megelőzése érdekében e betegségek kezelésére szolgáló gyógyszerek (pl. fejtetű, ótvar, rüh, stb.) esetén a 18. § (1)-(2) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.

8. Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás 

20. § (1)A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás iránti kérelmet a Családsegítő Központnál, az e célra rendszeresített kérelem-nyomtatványon folyamatosan lehet benyújtani.

(2) A tényállás tisztázása és a szociális rászorultság megállapítása érdekében a Családsegítő Központ környezettanulmányt készít, amelyből a család szociális körülményei megállapíthatóak. A Családsegítő Központ a kérelmet, a környezettanulmányt a szükséges mellékletekkel, valamint javaslatával ellátva a kérelem benyújtását követő tizenöt napon belül megküldi a Polgármesteri Hivatal Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoportja részére.

21. § (1) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásban évente egy alkalommal az részesülhet, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250%-át, és 

a) az adóssága meghaladja a harmincezer forintot,

b) az adóssága meghaladja a két hónapot, vagy

c) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták. 

(2) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 

(3) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás összegét az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani. 

22. § Az önkormányzat a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásba bevont adósságtípusokat és összegük felső határát az alábbiak szerint állapítja meg: 

a)

vezetékes gázdíj-tartozás esetén:

100.000,- Ft

b)

áramdíjtartozás esetén:

100.000,- Ft

c)

távhőszolgáltatási tartozás esetén:

100.000,- Ft

d)

víz- és csatornahasználati díjtartozás esetén:

100.000,- Ft

e)

lakbérhátralék esetén:

100.000,- Ft

 

23. § Alakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás mértéke:

a)      ű.000,- Ft hátralék összegig, megegyezik a hátralék összegével,

b)      ű.000,- Ft hátralék feletti összeg esetén

ba) első alkalommal a bevont adósság 75%-a ,

bb) második alkalommal a bevont adósság 50%-a,

bc) minden további alkalommal a bevont adósság 25%-a,

de összege alkalmanként legfeljebb százezer forint. 

24. § A támogatásban részesülő személy, amennyiben lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban is részesül, úgy annak időtartama alatt köteles a Szociális Gondozó Központon belül működő Családsegítő Szolgálattal együttműködni, a tanácsadáson személyesen részt venni.

 

9. Százévesek támogatása 

25. § (1) Jövedelemkiegészítő támogatás illeti meg a századik életévét elérő személyt. 

(2) A támogatás mértéke havonta a mindenkori nyugdíjminimum 100 %-a. 

(3) A támogatás annak az évnek a kezdetétől jár, amelyben a támogatásra jogosult a századik életévét betölti.

10. A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás

 26. § (1) A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az Érden lakóhellyel rendelkező, szennyvízelvezető hálózatra történő közműcsatlakozással érintett érdekeltségi egység tulajdonosa,

a) aki az érdekeltségi egységet életvitelszerűen használja, és

b) akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az

öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

egyedül élő esetében 250%-át. 

(2) A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon érdekeltségi egységre csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a tulajdonosok, illetve az ingatlanban élő személyek és háztartások számától. 

(3) Egy érdekeltségi egység után a házi szennyvízhálózat kiépítésének támogatására adható támogatás mértéke a bekerülési költség, de legfeljebb 100.000 Ft. 

(3) A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) Az akkreditált mérnök által készített tervdokumentációt,

b) az e rendelet 1. melléklete szerinti egyszerűsített költségvetést, valamint

c) az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat által kiadott igazolást. 

(5) A támogatott a támogatás felvételét követő hat hónapon belül köteles a célnak megfelelően felhasználni a juttatást, és annak felhasználását a műszaki átvételt igazoló nyilatkozattal igazolni. 

(6)Amennyiben a támogatott határidőn belül nem, vagy nem a célnak megfelelően használja fel a támogatást, úgy köteles azt egyösszegben, a jegybanki alapkamattal növelten visszafizetni.

(7) E szakasz alkalmazásában érdekeltségi egység a külön jogszabály szerinti egy helyrajzi számmal rendelkező ingatlan vagy önálló rendeltetési egység, amely egyben önálló szennyvízelvezetési hely. 

11. Rendkívüli települési támogatás

 27. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. 

(2) Az rendkívüli települési támogatás az alábbi esetekben indokolt: 

a) baleset, betörés esetén,

b) tartós, legalább két hónapot meghaladó akut betegség, vagy hosszas – két hetet meghaladó – kórházi kezelés esetén,

c) nyugdíjba vonulást követő időszakra az ellátás folyósításáig,

d) munkanélkülivé válás miatt átmenetileg létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben,

e) elhunyt személy eltemettetésének biztosítására,

f) hozzátartozó elhalálozása esetén,

g) elemi kár elhárítása érdekében,

h) a válsághelyzetben lévő várandós anya érdekében,

i) a gyermek fogadásának előkészítéséhez,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához,

k) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások biztosításához,

l) a gyermek neveléséhez, gondozásához kapcsolódó kiadások biztosításához.  

28. § (1) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, egyéb esetben a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja. 

(2) A 27. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás, ha a családi jövedelemhatár a nyugdíjminimum 300%-át meghaladja. 

(3) A döntésre jogosult az (1) bekezdésben szereplő jövedelmi korlátozásoktól a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleménye alapján indokolt, valamint különös méltánylást érdemlő esetben évente, rászorulónként legfeljebb két alkalommal eltekinthet.

(4) A sürgős intézkedéseket igénylő esetekben a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérése mellőzhető, de ebben az esetben a döntésre jogosult a (3) bekezdés szerinti döntéséről köteles a bizottságot annak soron következő ülésén tájékoztatni.

29. § (1) A rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként-, családonként a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a nyugdíjminimum 50%-a. 

(2) A rendkívüli települési támogatás összege:

a) a 27. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át, 

b) a 27. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt esetben, ha a temettető családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg:

ba) a nyugdíjminimum 100 %-át, akkor a támogatás alapjának a 1,75-szerese,

bb) a nyugdíjminimum 150 %-át, akkor a támogatás alapjának az 1,5-szöröse,

bc) a nyugdíjminimum 200 %-át, akkor a támogatás alapjának 1,25-szerese,

bd) a nyugdíjminimum 300 %-át, akkor a támogatás alapjával megegyező összeg, 

c) a 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50%-át. 

(3) A 27. § (1) bekezdésében foglalt váratlan élethelyzetet, illetve a létfenntartást veszélyeztető helyzetet hitelt érdemlően igazolni kell. 

30. § (1) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás nyújtható annak a kérelmezőnek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, és Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik. 

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított három hónapon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő. 

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás iránti kérelmet a temetés után, de kivételes esetben a temetés előtt is be lehet nyújtani. Ez utóbbi esetben az eltemettető köteles a temetési számlát legkésőbb a temetést követő 15 napon belül becsatolni. 

31. § Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás alapja a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek a 20 %-a, mely összeget száz forintra kerekítve kapják meg a jogosultak. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegét az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet határozza meg. 

32. § Nem állapítható meg a temettetés költségeihez való hozzájárulás az Szt.-ben meghatározott eseten kívül, ha korábban elhalt személy újratemetésének költségeihez kérik a támogatást. 

III. Fejezet 

Természetben nyújtott ellátások 

12. A természetben nyújtott ellátások formái

 

33. § (1) Az önkormányzat a rendelkezésére álló pénzforrásokból a jogosult részére jövedelmek kiegészítésére, pótlására az alábbi, szociális rászorultságtól függő természetben nyújtott ellátásokat biztosíthatja: 

a) köztemetés,

b) természetbeni rendkívüli települési támogatás,

c) gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény. 

(2) A jogosult a határozatból eredő igényét a természetbeni rendkívüli települési támogatásra való jogosultságról szóló értesítés közlésétől számított egy hónapon belül érvényesítheti, azt követően a jogosultságot meg kell szüntetni.

 

13. Köztemetés 

34. § (1) Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el. 

(2) Köztemetés helye: Érd, Ercsi úti köztemető. 

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól indokolt esetben kérelemre el lehet térni, de az ezzel járó többletköltségeket a kérelmező köteles viselni.

(4) Az Sztv-ben meghatározott köztemetéshez kapcsolódó valamennyi feladat és hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza.

 

14. Természetbeni rendkívüli települési támogatás  

35. § (1) Természetbeni rendkívüli települési támogatás állapítható meg különösen annak a rászorulónak, aki rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd. 

(2) A természetbeni rendkívüli települési támogatás formái: 

a)      élelmiszercsomag, élelmiszerutalvány,

b)     nyolcvan, kilencven és százévesek ajándékcsomagja,

c)      tüzelőtámogatás,

d)     tanulók helyi járatú autóbusz bérlet támogatása,

e)      tanévkezdési támogatás,

f)      újszülöttek támogatása. 

36. § Élelmiszercsomag vagy élelmiszerutalvány a szociálisan rászoruló személyek természetbeni támogatása, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlően igazolja, hogy váratlan élethelyzetbe került és

a) a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150 %-át,

b) egyedül élő személy esetén a havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át. 

37. § (1) Az Érden lakóhellyel rendelkező nyolcvan, kilencven és századik életévüket betöltő személyek jövedelmi, szociális helyzetüktől függetlenül ajándékcsomagra jogosultak. 

(2) A Polgármester az (1) bekezdésben foglalt esetekben a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indítja meg az eljárást a jogosultság megállapítása iránt.

38. § (1) A tüzelőtámogatás a szociálisan rászoruló személyek természetbeni támogatása, mely egy fűtési idényre csak egy alkalommal állapítható meg, amennyiben a kérelmező, háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a) egyedülélő személy esetén a nyugdíjminimum 250 %-át, vagy

b) kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, vagy

c) három és ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 150 %-át. 

(2) A tüzelőtámogatás összege nem haladhatja meg:

a) egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 130 %-át, vagy

b) kétszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 120 %-át, vagy

c) három és ennél többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 100 %-át. 

(3) Tüzelőtámogatás nyújtható tüzelő-utalvány formájában, tűzifa kiszállítással, vagy elszámolási kötelezettséggel, pénzbeli ellátásként.

(4)Tüzelőtámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. 

(5) A döntésre jogosult az (1) bekezdésben szereplő jövedelmi korlátozásoktól a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleménye alapján indokolt, valamint különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet. 

39. § (1) Természetbeni támogatásként, tanulók helyi járatú autóbusz-bérletére jogosult az iskolabusz járat megszüntetését követően, aki a II. Lajos Általános Iskolával megszűnésének időpontjában tanulói jogviszonyban állt, és azóta a Bolyai János Általános Iskolával, vagy az Érdligeti Általános Iskola Túr utcai telephelyével, vagy a Batthyány Általános Iskola és Sportiskolával áll nappali tagozaton tanulói jogviszonyban.

(2) A támogatásra való jogosultság a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, - legkorábban a tanév első hónapjától -, az adott tanév végéig tart. 

(3) A kérelem benyújtásának határideje a tanév első hónapjának harmincadik napja, mely határidő elmulasztása jogvesztő. 

40. § (1) Tanévkezdési támogatás nyújtható annak a kérelmezőnek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a nyugdíjminimum 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő, illetve a súlyos fogyatékos vagy tartós beteg gyermeket nevelő család esetében a nyugdíjminimum 175 %-át nem haladja meg.

(2) A támogatás összege gyermekenként nem haladhatja meg: 

a) a nyugdíjminimum 15 %-át, kivéve a b) pontban foglalt esetet, 

b) amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy bölcsődei, óvodai nevelésben vesz részt úgy a nyugdíjminimum 40%-át. 

(3) A kérelem benyújtásának határideje tárgyév szeptember 30., mely határidő elmulasztása jogvesztő. 

(4) A támogatást elsősorban utalvány formájában kell biztosítani. Amennyiben nem áll rendelkezésre utalvány, úgy a támogatás összegével a kérelmezőnek a pénz felvételét követő 30 napon belül ÁFA-s számlával el kell számolnia. 

41. § (1) Gyermekenként 25.000,- Ft értékű ajándékutalványban vagy ajándékcsomagban, és emléklapban részesül azon újszülött, aki 2006. december 31-e után született, és akinek – a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve- első létesített lakóhelye Érd. 

(2) A Polgármester a Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indít eljárást a jogosultság megállapítása iránt.

(3) A három hónapos korára érdi lakóhellyel rendelkező örökbefogadott gyermek is jogosult a támogatásra, mely esetben a törvényes képviselő jogosult az eljárás megindítására. 

(4) Az újszülöttek támogatásának megállapításánál a szülők jövedelmi viszonyait, szociális helyzetét nem kell vizsgálni. 

15. Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény 

42. § (1) A Gyvt. 151. § (5) bekezdésében biztosított normatív kedvezményen túl, a normatív kedvezmény érvényesítését követően fizetendő térítési díjból 50%-os étkezési díjkedvezményt kell biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, és a családnak vagyona nincs. 

(2) A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezményre való jogosultság kezdő időpontja - az (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő 15. nap.  A jogosultságot az adott nevelési év végéig kell megállapítani. 

(3) A gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt, annak lejártát megelőző hónapban is benyújtható. Amennyiben az eljárás a jogosultság lejárta előtt legalább 15 nappal korábban befejeződik, az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani. 

(4) A jogosultság megállapításáról szóló döntés egy példányát a közétkeztetést biztosító intézmény részére meg kell küldeni. 

(5) A támogatást utólag, - a gyermekétkeztetést biztosító intézmény igazolása alapján -, a ténylegesen igénybevett napok után kell a közétkeztetést biztosító intézmény részére átutalni. 

(6) A támogatás igénybevehető az önkormányzat által szervezett nyári napközis tábor keretén belül fizetendő étkeztetési térítési díj esetében is. 

(7) Ha a gyermek jogosulttá válik a 100%-os díjkedvezményre, a támogatást meg kell szüntetni. 

IV. Fejezet 

 Záró rendelkezések 

43. § Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. 

44. § (1) A 9. §-ban foglaltakat a 2015. január 1-ét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatások esetében is alkalmazni kell. 

(2) A lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelmet el kell utasítani, amennyiben a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élő személy 2014. december 31-ét megelőzően megállapított lakásfenntartási támogatásban részesül. 

(3) A 2015. március 1-jén folyamatban lévő méltányos ápolási díj megállapítására irányuló eljárások során e rendeletet előírásait kell alkalmazni. 

(4) 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal megállapított méltányos ápolási díjra való jogosultság esetén havi 23.600,- Ft települési támogatást kell folyósítani, - a méltányos ápolási díjra való jogosultság határozatban megállapított időtartamára -, az új kérelem benyújtásáig, de legfeljebb 2015. június 30. napjáig. Az egy napra eső összeg a mindenkori segély összegének harmincad része. 

45. § Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 41/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet

T. Mészáros András

jegyző

polgármester

 

1. számú melléklet a …/2015.(__) önkormányzati rendelethez 

 Egyszerűsített költségvetés a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatáshoz 

 

A

B

1.

Tervezés, akkreditált mérnök díja (maximum 15.000,- Ft)

 

2.

Anyagár, munkadíj (maximum 5.000,- Ft/fm)

 

3.

Egyéb

 

4.

Összesen

 

 

Hatásvizsgálati lap