Tisztelt Közgyűlés!
Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról szóló rendelet megalkotásának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §- ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2013. január 1-jén lépett hatályba. A jogszabály 2013. január 1. napjától hatályon kívül helyezte a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényt, amely a települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásra vonatkozó szabályozást addig meghatározta, továbbá egyidejűleg módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgt.) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló új fejezet beiktatásával. Az új jogszabály szerint az ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) köteles az ingatlanán keletkező, közüzemi csatornahálózatba vagy helyben való, engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvizet a jogszabályban meghatározott módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított közszolgáltatónak átadni. A települési önkormányzatnak kötelezően ellátandó közszolgáltatásként a közüzemi csatornahálózatba, vagy engedélyezett egyedi szennyvízkezelés után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz begyűjtésére továbbra is közszolgáltatást kell szerveznie és fenntartania, melynek részletes szabályait a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI.29.) Korm. rendelet határozza meg. A Vgt. ugyanakkor rögzíti a települési önkormányzatok rendeletalkotási kötelezettségét a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás tekintetében.
A jelenleg hatályban lévő, a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletünket az új szabályozásnak megfelelően felülvizsgáltuk.
Az új fogalomrendszer bevezetése és az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó felhatalmazást adó törvényi rendelkezések megváltozása miatt új rendelet elfogadása szükséges, melyben meg kell állapítani többek között az ingatlantulajdonost terhelő díjfizetési kötelezettséget, és az alkalmazható díj legmagasabb mértékét is, amellyel kapcsolatban az alábbiakra kell tekintettel lenni:
A Vgt. 44/D.§ (4)-(5) bekezdései alapján a közszolgáltatás díja egytényezős vagy kéttényezős lehet. Kötelező kéttényezős díjmegállapítást alkalmazni a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és - tisztítási Programban résztvevő önkormányzatok esetében. Mivel Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata is a programban részt vevő önkormányzatok közé tartozik és városunkban megépült a szennyvízelvezető csatorna-hálózat, valamint a szennyvíztisztító mű, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás tekintetében kötelező kéttényezős díjmegállapítást alkalmaznunk a jelenlegi egytényezős díj helyett.
A kéttényezős díj alapdíjból és ürítési díjból áll, melyből az alapdíj a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függetlenül felmerülő üzemeltetési költségeket, a számlázás és díjbeszedés költségeit, a környezetvédelmi kiadásokat és ráfordításokat, az amortizáció és a szükséges felújítás fedezetét tartalmazza. Az ürítési díj pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségétől függő költségeket, valamint a terület felhasználási egységtől függő költségeket tartalmazza.
A hatályos önkormányzati rendelet a rendszeres gyűjtés és elszállítás egységnyi díjtételeit a csatornahálózattal el nem látott, illetve a csatornahálózattal ellátott településrészek tekintetében szabályozza. A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: rezsitörvény) 1. § (1) bekezdésének rendelkezése értelmében a természetes személy ingatlantulajdonos részére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás tekintetében a Vgt. 44/D. § szerint megállapított számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) a 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90 %-át. E jogszabály végrehajtása érdekében a közszolgáltatónak a közszolgáltatás díját 10 %-kal csökkentenie kellett 2013. július 1. napjától.
A rezsitörvény rendelkezéseinek végrehajtása a szolgáltató (mint díjalkalmazó) feladata, így az annak megsértéséből eredő, a fogyasztóvédelemről szóló törvényben előírt jogkövetkezményeket is a szolgáltatónak kell viselnie.
A fentiekben ismertetettek figyelembe vételével javasolom a közszolgáltatási díj megállapításához a jelenlegi díjak összegének változatlanul hagyását (ürítési díj: Ft/m3), valamint a nem természetes személy ingatlantulajdonos által fizetendő alapdíj bevezetését.
A díj meghatározásánál ugyanakkor figyelembe kell venni azt a körülményt, hogy a közműves szennyvíz csatorna-hálózatra való rákötések számának növekedésével, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatást igénybe vevők száma folyamatosan csökken. A jelenlegi és a prognosztizálható rákötések számáról a szennyvíz csatorna-hálózat üzemeltetője, az ÉTCS Kft tájékoztatót készített, melyet csatolunk.
A szabályozás elemeinek várható hatásai közt azzal számolunk, hogy megteremtődik a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang.
A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról szóló új rendelet megalkotása megfelel hatályos felsőbb szintű jogi szabályozásnak. A gazdasági, társadalmi hatását érinti, hogy az érintett közszolgáltatás díjai ellenőrizhetőek, valamint biztosítják a közszolgáltatás további zavartalan, minőségi ellátását a lakosság, a közszolgáltatást igénybe vevők biztonsága érdekében. Az új rendeletnek a környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatása kedvező. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.
A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvét érintő szabályozást tartalmaz, az uniós joggal összhangban van.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megvitatására és a rendelet-tervezet elfogadására!
Érd, 2015. április 24.
Simó Károly
TERVEZET
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE
__/2015. (__.__.)
önkormányzati rendelete
a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése annak érdekében, hogy a települési környezet tisztaságával, a köztisztasággal, valamint a környezetvédelemmel és vízgazdálkodással kapcsolatos feladatait teljesítse és érvényesítse, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére helyi közszolgáltatást szervez és e tevékenységek ellátásáról helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.
(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos helyi közszolgáltatás kötelező igénybevételének célja a települési környezet tisztaságával, köztisztasággal vízgazdálkodással valamint a természeti környezet védelmével összefüggésben e tevékenységek kiszámítható, biztonságos és ellenőrizhető ellátása.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás Érd Megyei Jogú Város egész közigazgatási területére kiterjed.
(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelező közszolgáltatás a közműves ivóvíz ellátással rendelkező ingatlan tulajdonosánál, birtokosánál, vagyonkezelőjénél vagy egyéb jogcímen használójánál, tulajdonosi közösségénél (továbbiakban: ingatlantulajdonos) keletkező, közüzemi csatornahálózatba, vagy a helyben való engedélyezett módon történő tisztítás után befogadóba nem vezetett háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésére, szállítására és a kijelölt helyen ártalmatlanítás céljából történő átadására terjed ki.
(3) A város közigazgatási határán belül lévő, közüzemi ivóvízzel el nem látott ingatlanokon keletkező háztartási szennyvizet is az e rendeletben megjelölt, a szennyvíz átvételére köteles helyen, a Közszolgáltató szolgáltatásának igénybevételével kell elhelyezni.
(4) Érd Megyei Jogú Város egész közigazgatási területén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos helyi közszolgáltatás teljesítését kizárólagos joggal, a SZIPPANT-HAT Konzorcium képviseletében a FÜLÖP 2004 Csatornatisztító Kft. és a TO-NO Környezetvédelmi Szolgáltató Bt. (a továbbiakban: Közszolgáltató) látja el.
3. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: a közüzemi csatornahálózatba el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas ingatlanok szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, továbbá a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik,
2. Ártalmatlanító hely: jelen rendeletben meghatározott szennyvíztisztító telep fogadó műtárgya;
3. Közműpótló létesítmény: az ingatlanon keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására alkalmas, ingatlanon elhelyezett műtárgy, vagy akna;
4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatás: az ingatlantulajdonos ingatlanán keletkező, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére az Önkormányzat által szervezett és működtetett gyűjtési, szállítási, és ártalmatlanítási tevékenységek együttes megnevezése;
5. Közszolgáltatási díj: a rendelet hatálya alá tartozó közszolgáltatásért az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltatónak fizetendő, e rendeletben meghatározott díj.
6. Kiszállási költség: a Közszolgáltató által nem kezelhető szennyvíz elszállításának igénybevétele iránti bejelentés, illetve utóbb igénybe nem vett szolgáltatás iránti bejelentés miatt jelentkező többletköltség.
4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésével kapcsolatos kötelezettség
4. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet csak (2) bekezdés szerinti szennyvíztisztító telepen szabad elhelyezni, leereszteni és ártalmatlanítani.
(2) Ártalmatlanító hely: Fővárosi Csatornázási Művek által megjelölt Hunyadi János utcai leürítő hely, valamint az Érdi Szennyvíztisztító Telep (Érd, 26249 hrsz.).
5. Az Önkormányzat közszolgáltatással összefüggő kötelezettségei
5. § (1) Az Önkormányzat köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás megszervezésére és fenntartására.
(2) Az Önkormányzat feladata a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás tekintetében különösen:
a) a közszolgáltatás körébe tartozó háztartási szennyvíz rendszeres begyűjtésének, elszállításának, és ártalmatlanításának megszervezése,
b) a közszolgáltatás ellátására a mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályoknak megfelelően a Közszolgáltató kiválasztása, a Közszolgáltatóval a közszolgáltatási szerződés megkötése,
c) az ártalmatlanító helyek megállapítása,
d) a közszolgáltatás díjának és a díjfizetés rendjének megállapítása,
e) a Közszolgáltató által nyújtott közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a Közszolgáltató számára szükséges információk rendelkezésre bocsátása.
II. Fejezet
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás
6. A közszolgáltatási szerződés, a közszolgáltatás ellátásának rendje, módja
6. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló helyi közszolgáltatással kapcsolatosan az ingatlantulajdonos és a 2. § (4) bekezdése szerinti Közszolgáltató között a közszolgáltatás megrendelésével vagy igénybevételével szerződéses jogviszony jön létre (a továbbiakban: Közszolgáltatási szerződés).
(2) A Közszolgáltatási szerződésben meg kell határozni:
a) a szerződő felek megnevezését és azonosító adatait,
b) a szerződés tárgyát,
c) a Közszolgáltatással érintett ingatlan címét,
d) a Közszolgáltatás igénybevételének napját,
e) a felek jogait és kötelezettségeit,
f) a Közszolgáltatási díjat, számlázásának, a számla kiegyenlítésének módját, határidejét,
g) a szerződés módosításának, felmondásának feltételeit,
h) az irányadó jogszabályok meghatározását.
(3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni, vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni.
(4) A Közszolgáltató az ingatlantulajdonos bejelentése alapján, a vele egyeztetett időpontban köteles a közszolgáltatást nyújtani.
(5) A közszolgáltatás feltételeiben bekövetkezett változásokról a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost – a változás bekövetkezte előtt – írásban értesíteni köteles.
7. A közszolgáltatás kötelező igénybevétele, az ingatlantulajdonos jogai, kötelezettségei
7. § (1) Az ingatlantulajdonos a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatást köteles igénybe venni, ha ingatlanán háztartási szennyvíz keletkezik és gyűlik össze. Az ingatlantulajdonos köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és ártalommentes elhelyezésére irányuló igényét bejelenteni a Közszolgáltatónak.
(2) Az ingatlan tulajdonosa kizárólag e rendelet 2. § (4) bekezdésében kijelölt Közszolgáltató szolgáltatását veheti igénybe.
(3) Az ingatlantulajdonos köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizét a Közszolgáltatónak átadni, és részére a jelen rendelet szerinti közszolgáltatási díjat megfizetni.
8. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező, vagy onnan származó, az ideiglenes tárolásra szolgáló közműpótló létesítmények ürítéséből származó háztartási szennyvizet a környezetvédelmi és a közegészségügyi előírások, illetve a vízgazdálkodási hatósági előírások szerint gyűjteni, valamint átadni.
(2) Közműpótlóba csak háztartási vagy összetételében háztartási jellegű szennyvíz vezethető. Tilos a közműpótló létesítménybe mérgező-, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztetheti a begyűjtést, ürítést végző, vagy más személyek élet- és testi épségét, egészségét, valamint a szennyvíztisztító telep rendeltetésszerű működését és a műtárgyainak állagát.
(3) Az ingatlantulajdonos köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy az ideiglenesen tárolt háztartási szennyvíz mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a város természetes és épített környezetét ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közrendet és a közbiztonságot ne zavarja.
(4) Az ingatlantulajdonos köteles biztosítani az ingatlanon a gyűjtőhely megközelíthetőségét a szállítójármű számára oly módon, hogy az elláthassa feladatát.
9. § (1) A beépítetlen és a nem használt ingatlan tulajdonosa mentesül a közszolgáltatás igénybevételére vonatkozó kötelezettsége alól, ha ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz nem keletkezik, és - amennyiben az ingatlan közüzemi ivóvízzel ellátott - az előző évi éves vízfogyasztás a 3 m3-t nem érte el. Az ingatlantulajdonos a mentesülés alapjául szolgáló tényeket tárgyév január 31-ig írásban bejelenti a Közszolgáltatónak.
(2) Az üdülőingatlanok, valamint az időlegesen használt ingatlanok tulajdonosai a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatást igény szerint, de lagalább kétévente kötelesek igénybe venni.
(3) Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás végzésével kapcsolatos kifogás esetén panaszt tehet a Közszolgáltatónál, illetve amennyiben intézkedés nem történik, a Polgármesteri Hivatal illetékes irodáján.
8. A Közszolgáltató közszolgáltatással összefüggő jogai és kötelezettségei
10. § (1) A Közszolgáltató - munkaszüneti napra eső teljesítési határidő kivételével - mindenkor köteles a tulajdonos bejelentésétől számított 48 óránbelül a szolgáltatást elvégezni. Egybefüggő munkaszüneti napok esetén a Közszolgáltató köteles az egyedi megrendelést az első munkanapon teljesíteni.
(2) A Közszolgáltató a rendkívüli kárelhárítás körében munkaszüneti napon is köteles teljesíteni.
(3) A Közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elszállítását nem tagadhatja meg, kivéve:
a) ha abban veszélyes hulladéknak minősülő anyag található,
b) ha ismeretlen eredetű, összetételű a szennyvíz, annak veszélytelensége megállapításáig,
c) ha a szennyvíz a kijelölt ártalmatlanító helyen szennyvízelvezető törzshálózatban, vagy szennyvízelvezető műben nem helyezhető el.
11. § (1) A Közszolgáltató köteles az általa begyűjtött szennyvíz eredetét igazolni és az erre vonatkozó iratokat öt évig megőrizni.
(2) A Közszolgáltatónak a tevékenység ellátása során rendelkeznie kell a város közigazgatási területén működő, a közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges ügyfélszolgálati és ügyeleti feladatokat ellátó szervezettel, valamint a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó nyilvántartási rendszerrel.
(3) A gyűjtésre és szállításra használt eszközön az üzemeltető cégjelzését, illetve nevét és címét az alapszíntől eltérő színű, jól olvasható betűnagyságú felirattal fel kell tüntetni.
(4) A Közszolgáltató a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz elhelyezésével összefüggő nyilvántartást oly módon köteles kialakítani, hogy az ártalmatlanítóhelyen ténylegesen elhelyezett szennyvíz mennyisége, minősége és származási helye pontosan megállapítható legyen.
12. § (1) A szennyvíz elszállítása során a Közszolgáltató köteles gondossággal eljárni a tekintetben, hogy a szennyvíz a szállítójárműbe történő ürítésekor, illetőleg a szállítás folyamán ne okozzon szennyezést és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a terület szennyeződésmentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.
(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet csak a jelen rendelet szerinti ártalmatlanító helyen szabad leereszteni és ártalmatlanítani.
9. Adatszolgáltatási- és nyilvántartási kötelezettség
13. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltatónak nyolc napon belül bejelenteni személyes adatait (a közszolgáltatást igénybevevő neve, születési helye és ideje, anyja neve, lakcíme), ha tulajdonosváltozás, vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. A gazdálkodó szervezet köteles a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátani a közszolgáltatást igénybe vevő nevét, székhelyét, adószámát, a cégbírósági bejegyzés számát, továbbá a közszolgáltatás igénybevételének a helyét, valamint a számlázási címét.
(2) A Közszolgáltató az ingatlantulajdonos személyes adatainak kezelése során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni. A Közszolgáltató a nyílvántartott személyes adatokat kizárólag a Közszolgáltatás ellátása érdekében, azzal összefüggő jogai érvényesítésével kapcsolatban jogosult kezelni.
(3) Azon ingatlantulajdonosok esetében, akik a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizüket a Közszolgáltatónak adják át, a szennyvíz nyilvántartásáról külön jogszabályban meghatározottak szerint a Közszolgáltató gondoskodik.
10. Gazdálkodó szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések
14. § (1) Az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül, vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenysége során keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíztől elkülönítetten gyűjteni és arra a helyi közszolgáltatást igénybe venni.
(2) A gazdálkodó szervezet az ingatlanán keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozóan köteles a helyi közszolgáltatást igénybe venni.
(3) A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás teljesítésére a Közszolgáltatóval írásbeli szerződést köt. A gazdálkodó szervezet a szerződést írásban, 30 napos határidővel és csak abban az esetben mondhatja fel, ha megszűnt a város közigazgatási területén gazdasági tevékenysége, amellyel összefüggésben a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvize keletkezett.
11. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatás díja és megfizetésének rendje
15. § (1) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásért az ingatlan tulajdonosa közszolgáltatási díjat köteles fizetni.
(2) A közszolgáltatási díjat az Önkormányzat a hatályos jogszabályokban foglaltak szerint – kéttényezős díjmegállapítást alkalmazva – állapítja meg. A kéttényezős közszolgáltatási díj alapdíjból és ürítési díjból áll. Az alkalmazható közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A közszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján, legalább egyéves díjfizetési időszakra kell meghatározni.
(4) A közszolgáltatási díjat úgy kell meghatározni, hogy a Közszolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a begyűjtés költségei megtérülésének, valamint a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek és ráfordítások fedezetének biztosítására alkalmas legyen, és ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására.
(5) Ha a közszolgáltatás díját az Önkormányzat a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben meghatározott rendelkezések alapján számított díjnál alacsonyabb mértékben állapítja meg díjkedvezmény alkalmazásával, a különbséget díjkompenzáció formájában köteles a Közszolgáltatónak megtéríteni.
16. § (1) A közszolgáltatási alapdíjat a közműves szennyvízcsatorna hálózatra rácsatlakozással nem rendelkező nem természetes személy ingatlantulajdonosok a Közszolgáltató által havonta megküldött számla ellenében kötelesek díjbefizetési utalványon, vagy átutalással megfizetni, az abban feltüntetett határidőn belül. A közszolgáltatási ürítési díjról a Közszolgáltató vagy megbízottja vízfogyasztói kódot tartalmazó számlát állít ki, melyet a közszolgáltatást igénybe vevő lakosság (természetes személy ingatlantulajdonos) a közszolgáltatás teljesítését követően azonnal, gazdálkodó szervezet (nem természetes személy ingatlantulajdonos) tizenöt napon belül köteles kiegyenlíteni. Tizenöt napon túli kiegyenlítés esetén a Közszolgáltató a megfizetni elmulasztott összeg után a Polgári Törvénykönyv által meghatározott mértékű késedelmi kamatot számít fel.
(2) A kötelező közszolgáltatás díját tartalmazó számla szolgáltatással összefüggő adataival kapcsolatban a tulajdonos a Közszolgáltatónál, a számlázással kapcsolatban pedig a díj beszedőjénél (a Közszolgáltató megbízottjánál) írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs.
(3) Az írásban tett kifogásra a Közszolgáltató vagy megbízottja – egyet nem értése esetén is – a kézhezvételtől számított 30 napon belül, írásban válaszolni köteles.
(4) Ha a túlszámlázást megállapító kifogásnak a Közszolgáltató vagy megbízottja helyt ad, a többletösszeget és időarányos kamatait visszafizeti, vagy a tulajdonos kérésére az esedékes díjfizetési kötelességbe beszámítja.
(5) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási alapdíj megfizetését az a nem természetes személy ingatlantulajdonos, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felhívásban, vagy egyéb módon közzéteszi, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.
(6) A 10. § (3) bekezdésében foglalt esetekben a Közszolgáltatónak joga van az ingatlantulajdonos részére kiszállási díjat kiszámlázni, amit az ingatlantulajdonos a helyszínen a Közszolgáltató által kiállított számla ellenében köteles megfizetni.
(7) A szennyvízcsatornával el nem látott területeken a szennyvízcsatorna műszaki átadását követően további 3 hónapig az ingatlan tulajdonosa a csatornahálózattal el nem látott településrészekre meghatározott közszolgáltatási díjat jogosult fizetni.
17. § A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.
III. Fejezet
Jogkövetkezmények
18. § (1) A jelen rendeletben meghatározott Közszolgáltatási tevékenység a vizgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényben foglaltak alapján a vízügyi hatóságnak történő bejelentés és nyilvántartásba vétel után végezhető. A Közszolgáltató, amennyiben tevékenységét a jogszabálytól vagy a bejelentésben foglaltaktól eltérő módon végzi, a vízügyi hatóság által kiszabható közszolgáltatási bírságot köteles fizetni.
(2) Annak az ingatlantulajdonosnak, aki a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos tevékenységét jogszabálytól eltérő módon végzi, külön jogszabályban foglaltak szerint közszolgáltatási bírság szabható ki. A közszolgáltatási bírságot a vízügyi hatóság szabja ki.
(3) A jelen rendeletben foglalt előírások betartásának elmulasztása esetén az ingatlantulajdonosokkal szemben a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben közigazgatási bírság, illetve helyszíni bírság szabható ki.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
19. § (1) Ez a rendelet 2015. június 1-jén lép hatályba.
20. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
21. § (2) A közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 34/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet 5. § (1)-(2) bekezdésében a „települési folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet” szövegrész helyébe a „nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet” szöveg lép.
22. § Hatályát veszti az 1/2011. (I.28.) önkormányzati rendelet.
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet T. Mészáros András jegyző polgármester
1. melléklet a ../2015 (…) önkormányzati rendelethez
A NEM KÖZMűVEL ÖSSZEGYűJTÖTT HÁZTARTÁSI SZENNYVÍZ BEGYűJTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJA
I.
|
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás díja Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területének csatornahálózattal el nem látott településrészein | |
|
természetes személy ingatlantulajdonos esetén: |
Alapdíj (Ft/hó) 0 Ft. Ürítési díj: 1.811,- Ft/m3 + ÁFA |
|
nem természetes személy ingatlantulajdonos esetén: |
Alapdíj (Ft/hó) 1.541,- Ft/hó +ÁFA Ürítési díj: 2.779,- Ft/m3 +ÁFA |
II.
|
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás díja Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területének csatornahálózattal ellátott településrészein | |
|
természetes személy ingatlantulajdonos esetén: |
Alapdíj: (Ft/hó) 0 Ft. Ürítési díj: 2.779,- Ft/m3 + ÁFA |
|
nem természetes személy ingatlantulajdonos esetén: |
Alapdíj: (Ft/hó) 1.541,- Ft/hó +ÁFA Ürítési díj: 3.475,- Ft/m3 + ÁFA |