Tisztelt Közgyűlés!
A közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről szóló önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:
A közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos bekötés szabályainak tárgykörében a Közgyűlés eredeti jogalkotói hatáskörben 13/2010. (II.26.) számon alkotott rendelet, ami az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § (2) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében, azzal a fő céllal született, hogy a város területén zajló csatorna-beruházásokhoz kapcsolódóan a szerveződési formáktól függetlenül egységes szabályrendszer biztosítsa a közművek megvalósításához történő lakossági hozzájárulások teljesítésének rendjét, illetve a csatornahálózathoz való utólagos rákötés műszaki és eljárási feltételeit.
A rendelettel összefüggésben a Pest Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívást tett, melyben jelezte, hogy álláspontja szerint a rendelet megalkotására az önkormányzatnak nincs felhatalmazása, tekintettel arra, hogy egyrészt fizetési kötelezettség önkormányzati rendeletben történő előírására kizárólag törvény felhatalmazása alapján kerülhet sor, másrészt a szabályozott tárgykör már magasabb szintű jogszabályok által leszabályozott életviszonyt rendez. Mivel a hatályon kívül helyezésre vonatkozó törvényességi észrevételt a Közgyűlés 29/2016. (II.25.) határozatával elutasította, a Pest Megyei Kormányhivatal időközben a Kúriánál kezdeményezte a rendelet megsemmisítését.
A törvényességi felhívás kibocsátása óta eltelt időszakban azonban 2016. június 4-ei hatálybalépéssel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a a következő (12) bekezdéssel egészült ki:
„(12) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy - amennyiben a beruházás műszaki átadása már megtörtént - a víziközmű beruházással érintett területre kiterjedő hatállyal önkormányzati rendeletben állapítsa meg az utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeit, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékét. Az önkormányzati rendeletben fizetési kötelezettség nem írható elő abban az esetben, ha az érintett érdekeltségi egység után társulati érdekeltségi hozzájárulás már megállapításra került, de annak befizetése nem történt meg.”
A fenti jogszabályi felhatalmazás tehát már közvetlen lehetőséget ad az önkormányzatoknak arra, hogy a közműves csatornahálózathoz történő utólagos csatlakozás feltételrendszerét megállapítsák, ideértve az utólagos rákötésért fizetendő díj meghatározását is.
Ennek megfelelően új rendelet megalkotására teszek javaslatot, melyben a korábbi szabályozás előírásait alapul véve, sor kerül a gyakorlati alkalmazás tapasztalatainak finomítására, az előírások egyszerűsítésére, és az időközben megváltozott jogszabályi rendelkezéseknek történő megfeleltetésre is.
A korábbi szabályozáshoz képest a rákötési díj mértéke, illetve az utólagos rákötéshez kapcsolódó eljárás alapjaiban nem változik, azonban új elemként kerül kidolgozásra az utólagos csatlakozási díj csökkentésére lehetőséget adó szabály. Ennek szükségességét az esetleges lakossági önerő megjelenése, illetve a kedvezőbb műszaki, vagy környezetvédelmi szempontok érvényesítése indokolja. Ugyanakkor a csökkentés felső határát a rendelet-tervezet pontosan rögzíti. Emellett főszabállyá válik az egyösszegű megfizetés, de kérelemre legfeljebb 35 havi részletfizetés engedélyezhető.
Mivel a korábbi rendelettel létrehozott, a költségvetés elkülönített alszámláján kezelt, és a megépült szennyvízelvezető- hálózatra való csatlakozások elősegítését szolgáló Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alap beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ennek szabályain az új rendelet nem változtat.
A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak jelentősnek ítélt gazdasági, társadalmi hatása, illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.
A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban van, azzal ellentétes szabályozást nem alakít ki.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megvitatására és a rendelet-tervezet elfogadására!
Érd, 2016. szeptember 23.
T. Mészáros András
Előkészítette: Önkormányzati, Szervezési és Törvényességi Iroda
Kötelezettségvállalás: nincs
A döntés továbbításáért felelős szervezeti egység Önkormányzati, Szervezési és Törvényességi Iroda
Tervezet
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE
__/2016. (__.__.)
önkormányzati rendelete
a közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozás műszaki és pénzügyi feltételeiről, valamint az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás mértékéről
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 21. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 4. alcím tekintetében az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 31. § cikk (1) a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a helyi építési szabályzat és szabályozási terv szerinti beépítésre szánt területen kialakításra kerülő, illetve a beépített területen kialakult ingatlanok közműves szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos közműcsatlakozására.
(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya azon nem lakossági felhasználókra, akik a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény alapján víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelesek.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. társulat: az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat, és a Délbuda-Térségi Víziközmű Társulat,
2. szennyvízelvezetési hely: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet szerinti szennyvízelvezetési hely,
3. önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport, amelynek a szabadból vagy az épületen belül közlekedőből nyíló önálló bejárata van,
4. lakossági felhasználó: a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény szerinti lakossági felhasználó.
3. A közműves szennyvízelvezető-hálózathoz történő utólagos csatlakozás feltételei
3. § (1) A közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozásért a tulajdonos szennyvízelvezetési helyenként hozzájárulást köteles fizetni.
(2) Az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentes:
a) aki korábban még nem kötött rá a közműves szennyvízelvezető-hálózatra, de az adott szennyvízelvezetési hely vonatkozásában a hozzájárulás megfizetését igazolni tudja,
b) akinek részére társulati tagként érdekeltségi hozzájárulás került megállapításra, vagy
c) aki a jelen rendelet előírásai alapján az utólagos csatlakozási hozzájárulás megfizetése alól mentesítésre kerül.
(3) Az utólagos csatlakozási hozzájárulás összege szennyvízelvezetési helyenként 385.000 forint, amelyet egyösszegben kell megfizetni.
(4) A bekötés kezdeményezésével egyidejűleg tett, indoklással ellátott írásbeli kérelem alapján engedélyezhető az utólagos csatlakozási hozzájárulás összegének legkésőbb 35 hónap alatt, havonta egyenlő részletekben történő megfizetése.
(5) A hozzájárulás nem osztható meg, legalább egy szennyvízelvezetési hely számolandó.
(6) A bekötés kezdeményezésével egyidejűleg tett, indoklással ellátott írásbeli kérelem alapján az utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulás megfizetése alól mentesítés adható, vagy a hozzájárulás mértéke legfeljebb 75 %-os mértékben csökkenthető abban az esetben, ha:
a) a rákötéssel vagy átkötéssel érintett hálózati szakasz igazolt módon részben, vagy egészben a szennyvízelvezetési hely tulajdonosának beruházásában valósult meg, vagy
b) a később kiépített hálózati szakaszra történő átkötés műszaki, vagy környezetvédelmi szempontból előnyösebb.
(7) Az (6) bekezdés b) pontjában rögzített feltételek fennállásáról a Jegyző nyilatkozik.
(8) Az utólagos csatlakozási hozzájárulás összegét legkésőbb a rácsatlakozásig, hatósági határozatban kell megállapítani.
(9) Jelen rendelet alkalmazása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(10) A közműves szennyvízelvezető hálózathoz történő utólagos csatlakozásért fizetendő hozzájárulással kapcsolatos önkormányzati hatósági hatáskörének gyakorlását a Közgyűlés a polgármesterre ruházza át.
4. A Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alap
4. § (1) A Szennyvíz-hálózat Fejlesztési Alap (továbbiakban: Alap) az önkormányzat által létrehozott, a költségvetés elkülönített alszámláján kezelt pénzalap, amelynek elsődleges célja a megépült közműves szennyvízelvezető-hálózatra való csatlakozások elősegítése.
(2) Az Alap bevételei különösen:
a) a szennyvíz-hálózat fejlesztésére átadott pénzeszköz,
b) az önkormányzat részesedése a víziközmű-hálózatot üzemeltető társaság nyereségéből,
c) az Alap felhasználható pénzeszközeinek befektetéseiből származó kamat,
d) a közműves szennyvízelvezető hálózatra történő utólagos csatlakozási hozzájárulás összege.
(3) Az Alap terhére a következő kiadások teljesíthetők:
a) Az utólagos csatlakozási hozzájárulás, valamint víziközmű-társulati tagság esetén az érdekeltségi hozzájárulás megfizetéséhez, valamint a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott támogatások,
b) szennyvízelvezető-hálózat fejlesztés.
5. Záró rendelkezések
5. § Ez a rendelet 2016. november 1. napján lép hatályba.
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet T. Mészáros András
jegyző polgármester