Tisztelt Közgyűlés!
A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:
A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 2015. március 1. napjával átfogóan módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.), melynek keretében bevezette a települési támogatás jogintézményét. A módosításoknak megfelelően került sor a Rendelet megalkotására is, mely az azt megelőzően biztosított pénzbeli és természetbeni támogatások közül minden támogatási formát érintetlenül hagyott, de emellett új támogatási formákat is bevezetett.
A rendelet alkalmazása során utólagos hatásvizsgálat keretén belül áttekintettük a jogszabály hatályosulását, és összevetettük a szabályozás megalkotásakor elvárt hatásokat a ténylegesen bekövetkezett hatásokkal. Mindezek ismeretében, a támogatások igazságosabb felosztása érdekében bizonyos ellátások jogosultsági feltételeinek, illetve összegének megváltoztatását, valamint az egységes jogalkalmazás tekintetében egyéb módosítások elvégzését is javaslom az alábbiak szerint:
- Az eljárási rendelkezésekkeretén belül pontosításra kerülnek a jövedelemszámításhoz felhasználható okiratokra vonatkozó rendelkezések, valamint törlésre kerül a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletre történő merev hivatkozás, mivel e jogszabály nem tartalmaz valamennyi ellátási forma esetén egységesen alkalmazandó, általános jövedelemnyilatkozatot.
- A Rendelet 5. §-a nem sorolta fel teljes körűen az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokat, így annak kiegészítése vált szükségessé.
- - A tartósan gondozásra, ápolásra, szoruló közeli hozzátartozó otthoni ellátását végző nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás a méltányos ápolási díj pótlására szolgál. A Rendeletben a gondozási szükséglet vizsgálata tekintetében a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet alkalmazását írtuk elő. A vizsgálatot a Rendelet alapján a Szociális Gondozó Központ szakmai csoportja készíti el. Az SZMM rendelet 2015. december 3. napjától hatályba lépett módosítását követően a gondozási szükséglet igazolására szolgáló értékelő adatlap kitöltésében - az eddigiektől eltérően - a háziorvosnak is közre kell működnie. A Rendelet 12. § (4) bekezdése ugyanakkor előírja a támogatás iránti kérelemhez a Korm. rendelet szerinti igazolás és szakvélemény csatolását is, melyet az ápolt személy háziorvosa tölt ki. A fenti rendelkezések alapján így a háziorvosnak kétszer kell igazolást kiállítania ugyanazon eljárásban. Tekintettel arra, hogy az SZMM rendelet alkalmazását a támogatás megállapításánál csak a Rendeletünk teszi kötelezővé, és arra magasabb szintű jogszabályi kötelezettség nincs, javaslom az erre vonatkozó 13. § (1) a) pontját, valamint (2) és (2a) bekezdésének hatályon kívül helyezését.
- A 13. § (1) bekezdés d) pontjában a jogosultsági feltételek körében pontosításra kerül az intézményi meghatározás.
- Az Szt. alapján aktívkorúak ellátása annak a személynek jár, aki a részére megállapított ápolási díj megszűnése esetén a kérelem benyújtását megelőzően, az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább három hónapig együttműködött. Annak érdekében, hogy az ápolási díjban részesülők az ápolt személy halála esetén ne maradjanak azonnal ellátás nélkül, javaslom a Rendelet 16. §-ának kiegészítését azzal, hogy az ápolt halála miatti megszüntetés esetén a települési támogatás folyósítása csak a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával szűnjön meg.
- - A gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás jogosultságának vizsgálata esetén a negyedéves gyógyszerkeret kimerítésének igazolása jelenleg indokolatlanul nagy terhet jelent a gyógyszertárak részére, míg az orvos által felírt recepttel azonnal és egyértelműen igazolható lenne, hogy közgyógyellátásra felírható-e az adott készítmény. Ennek érdekében a Rendelet 18. § (4) bekezdésének megfelelő módosítása indokolt.
- Ugyan a gyógyászati segédeszközök tekintetében az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a kérelmek száma, azonban a támogatás felhasználásának igazolására nem volt a Rendeletben előírt kötelezettség. Ezt a hiányosságot pótolja a jogosult nevére kiállított számla csatolásának előírása, mely a 19. § kiegészítésével valósul meg.
- A gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás bevezetését követően az igénylők száma jelentősen elmaradt a tervezettől, ugyanis a támogatás bevezetése óta eltelt fél évben a kérelmezők száma nem érte el az öt főt sem. Ennek indoka egyrészt, hogy az igénylők az életkori jogosultsági feltételeknek azért nem felelnek meg, mert már fiatalabb korban szeretnének élni a lehetőséggel, másrészt a védőoltásokért fizetendő térítési díj vállalása (pl. agyhártyagyulladás elleni védőoltás 2090,- Ft), és a kérelemhez csatolandó jövedelemigazolások beszerzése aránytalan teherrel jár. Annak érdekében, hogy minél többen igénybe tudják venni a támogatást mind a járványos agyhártyagyulladás, mind a bárányhimlő elleni védőoltás tekintetében javaslom az életkori és a szülőkre vonatkozó jövedelmi korlát megszüntetését a 19/A. § (2) bekezdésének módosításával, és e szakasz (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésével.
- - A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott támogatás esetén az eljárás gyorsítását eredményezné, ha a támogatással összefüggő környezettanulmányt is a polgármesteri hivatal illetékes szakirodája végezné el, ezért a Családsegítő Központ részére ezt a feladatot megállapító 20. § törlését javaslom.
- A 21. § (1) bekezdésben javaslom egyértelművé tenni, hogy a támogatásban kizárólag a szolgáltatóval szerződésben álló személy részesülhet.
- A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény tekintetében azt a javaslatot teszem, hogy az egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő személyek esetén a háztartás jövedelmi viszonyainak mellőzését a jelenlegi 90. életév helyett már a 80. életévét betöltött személyekre is terjesszük ki.
- - A rendkívüli települési támogatások esetén pontosítani szükséges az indokoltsági feltételeket tartós betegség, illetve kórházi kezelés esetén, ami a Rendelet 27. § (2) b.) pontját érinti.
- A 27. § (2) h.) pontjának módosításával javaslom annak bevezetését, hogy a várandós anya legfeljebb évente csak két alkalommal részesülhessen támogatásban.
- Az Szt. 45. § (8) bekezdése alapján rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból is megállapítható. Ezen eljárások esetén aránytalan terhet jelent a jövedelemnyilatkozatok és a jövedelem igazolások beszerzése a szülők részéről, ezért a 28. § kiegészítésével javaslom annak rögzítését, hogy ha az eljárás a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kezdeményezésére indul, akkor ne kelljen a család jövedelmi viszonyait vizsgálni.
- A Természetbeni rendkívüli települési támogatás tekintetében a tüzelőtámogatás esetén pontosításokra, egyszerűsítésekre, illetve az egyedülálló személyek esetén a jövedelmi jogosultság enyhítésére teszek javaslatot. Ennek eredményeként az egyedülálló személy a jövőben akkor lesz jogosult a tüzelőtámogatásra, ha a jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 300%-át, azaz 85.500,- Ft-ot. A tüzelőtámogatás összegének egységesítését ugyanakkor az indokolja, hogy a támogatást elsősorban természetbeni támogatásként biztosítjuk, és a szolgáltató általi kiszállítás esetén nehézkesen alkalmazható a család jövedelmétől függő eltérő összegű támogatás.
- A Gyermekétkeztetési térítési díjkedvezmény esetén a 42. § (5) bekezdésben pontosítást jelent, hogy a támogatás nyújtása a jövőben nem a gyermekétkeztetést biztosító intézmény igazolása, hanem az általa kiállított számla alapján fog történni.
A Rendelet egyéb módosításai technikai jellegűek, melyeket az időközben megváltozott magasabb szintű jogszabályokra történő hivatkozások cseréje, a felesleges párhuzamos szabályok megszüntetése és a kiüresedett rendelkezések törlése tesz szükségessé.
A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak jelentősnek ítélt gazdasági, társadalmi hatása, illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai nincsenek. A hatásvizsgálat eredményét egyebekben az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap tartalmazza.
A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a T. Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban áll.
Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megvitatni és a rendelet-tervezetet elfogadni szíveskedjen!
Érd, 2016. június 10.
Simó Károly
TERVEZET!
|
ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS |
|
ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYűLÉSE |
|
|
|
__/2016. (__.__.) |
|
önkormányzati rendelete |
a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. és 8.a pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában és a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Aszociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
,,(3) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint az e rendeletben meghatározott személyek személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, valamint az ezekre vonatkozó bizonyítékokat csatolni.”
2. § (1) A Rendelet 3. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A jövedelemszámításához felhasználható okiratok:]
„b) a rendszeres pénzellátások esetében az azt megállapító határozat és kérelem benyújtását megelőző legutolsó havi igazolószelvény, vagy bankszámlakivonat, és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított igazolás az éves ellátás összegéről,”
(2) A Rendelet 3. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[ A jövedelemszámításához felhasználható okiratok:]
„e) gyermektartásdíj esetén a jogerős bírósági határozat vagy végzés mellett a ténylegesen fizetett tartásdíj utolsó havi összegét igazoló bankszámlakivonat, vagy postai feladóvevény, ezek hiányában a törvényes képviselő által tett nyilatkozat.”
3. § A Rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § A rendelet értelmében a jogosult részére jövedelem-kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások nyújthatók:
a) Lakhatáshoz kapcsolódó, rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás
b) tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás,
c) a gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez nyújtott települési támogatás,
d) gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás
e) lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
f) százévesek támogatása,
g) a házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás,
h) a hulladékgazdálkodási díjkedvezmény
i) a rendkívüli települési támogatás.”
4. § A Rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:]
„a) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, és”
5. § A Rendelet 13. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jogosult a 12. § (1) bekezdésében meghatározott települési támogatásra a hozzátartozó, ha]
„d) középfokú oktatási-nevelési intézmény, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos tanulója, hallgatója, vagy”
6. § A Rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A tartósan gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított települési támogatás folyósítását a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a megszűnésre okot adó körülmény hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.
(2) Amennyiben a települési támogatás megszüntetésére az ápolt halála miatt kerül sor, a támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.”
7. § A Rendelet 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Közgyógyellátásban részesülő személy részére csak abban az esetben állapítható meg a gyógyszertámogatás, ha igazolja, hogy az orvos által felírt gyógyszer közgyógyellátásra nem adható.”
8. § A Rendelet 19.§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A támogatás felhasználását a jogosult nevére kiállított számla benyújtásával kell igazolni.”
9. § A Rendelet 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A járványos agyhártyagyulladás, valamint a bárányhimlő elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a gyermek családja, jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül.”
10. § A Rendelet 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó, hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásban - évente egy alkalommal - az a szolgáltatóval szerződésben álló személy részesülhet, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetében a 250%-át, és
a) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a harmincezer forintot,
b) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a két hónapot, vagy
c) a közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták.”
11. § A Rendelet 10/A. alcíme helyébe a következő alcím lép:
,,10/A. A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény
26/A. § (1) Hulladékgazdálkodási díjkedvezményre jogosult az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fizetésére köteles egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 70. életévét betöltő személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:
a) egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 350 %-át,
b) kétszemélyes háztartás esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át.
(2) Az egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 80. életévét betöltött jogosult támogatásának megállapításánál a háztartás jövedelmi viszonyait nem kell vizsgálni.
(3) A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság által kiállított, a kérelmező nevére szóló igazolást a hulladékszállítás díjának összegéről.
(4) A hulladékszállítási díjkedvezmény havi összege a mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja.
(5) A támogatás összegét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság részére kell átutalni az (6) bekezdésben foglaltak kivételével.
(6) Társasházak esetében, amennyiben a közös költség magába foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját, úgy a támogatást a társasház közös képviselőjének igazolása alapján a társasház számlaszámára kell utalni.
(7) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat egy év időtartamra.”
12. § (1) A Rendelet 27. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A rendkívüli települési támogatás az alábbi esetekben indokolt:]
„b) tartós, legalább két hónapot meghaladó betegség, vagy kórházi kezelés esetén,”
(2) A Rendelet 27. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ A rendkívüli települési támogatás az alábbi esetekben indokolt:]
„h) a válsághelyzetben lévő várandós anya érdekében, mely egy évben legfeljebb két alkalommal adható,”
13. § A Rendelet 28. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) A (2a) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben az eljárás a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének kezdeményezésére indult, úgy a támogatás megállapításánál a család jövedelmi viszonyait nem kell vizsgálni.”
14. § A Rendelet 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § Nem állapítható meg a temettetés költségeihez való hozzájárulás, ha korábban elhalt személy újratemetésének költségeihez kérik a támogatást.”
15. § (1) A Rendelet 38. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tüzelőtámogatás a szociálisan rászoruló személyek természetbeni támogatása, mely egy fűtési idényben csak egy alkalommal állapítható meg, amennyiben a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg]
„a) egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 300 %-át, vagy”
(2) A Rendelet 38. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A tüzelőtámogatás összege nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 130 %-át.”
,,(3) Tüzelőtámogatás nyújtható tüzelő-utalvány formájában, tűzifa kiszállítással, a szolgáltató részére történő átutalással, vagy elszámolási kötelezettséggel, pénzbeli ellátásként.”
(3) A Rendelet 38. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A sürgős intézkedéseket igénylő esetekben a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményének kikérése mellőzhető, de ebben az esetben a döntésre jogosult az (5) bekezdés szerinti döntéséről köteles a bizottságot annak soron következő ülésén tájékoztatni.”
16. § (1) A Rendelet 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § (1) A Gyvt. 21/B. § (2) bekezdésben biztosított normatív kedvezményen túl, a normatív kedvezmény érvényesítését követően fizetendő térítési díjból 50%-os étkezési díjkedvezményt kell biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.”
(2) A Rendelet 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A támogatást utólag - a gyermekétkeztetést biztosító intézmény által kiállított számla alapján - a ténylegesen igénybevett napok után kell a közétkeztetést biztosító intézmény részére átutalni.”
17. § A Rendelet 15. § (1) bekezdésében és a 44. § (4) bekezdésében a „segély” szövegrész helyébe a „támogatás” szöveg lép.
18. § A Rendelet a következő 47. §-al egészül ki:
„47. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló __/2016. (___) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
19. § Hatályát veszti a Rendelet:
1. 13. § (1) bekezdés a) pontja,
2. 13. § (2) és (2a) bekezdése,
3. 19/A.§ (3) bekezdése,
4. 20. §-a,
5. 27. § (2) bekezdés i) pontja,
6. 35. § (2) bekezdés d) pontja, valamint
7. 39. §-a.
20. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet T. Mészáros
András jegyző polgármester