Önkormányzat vagyonáról szóló rendelet módosítása

Tisztelt Közgyűlés! 

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló

13/2012. (III.27.) önkormányzati rendelet módosításának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom: 

Jelenleg az önkormányzat, mint fenntartó, az ingatlan-nyilvántartás szerint tulajdonosa az intézményi ingatlanoknak, de az önkormányzat könyveiben az ingatlanok gazdálkodási szempontból eltérően vannak nyilvántartva.  Egyes esetekben ugyanis a felépítmény értéke az intézmény könyveiben, míg a földterület értéke az önkormányzatnál szerepel, illetve előfordul, hogy az önkormányzatnál van nyilvántartva a felépítmény és a földterület értéke is, annak ellenére, hogy az intézmény az évek során felújítást végzett el az ingatlanon, de ez mégsem a saját könyveiben jelenik meg, mivel a felújítás értéke nem került átadásra. 

Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdése szerint az éves költségvetési beszámoló mérlegében a tulajdonosi joggyakorló szervezet az olyan állami vagyont mutatja ki, amelyre nézve nem létesített államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot. A jogszabály ezen rendelkezése alapján, ha az intézményeknél tartós használatban levő önkormányzati vagyon tekintetében nem történik külön rendelkezés a vagyonrendeletben, akkor a vagyontárgyakat csak az önkormányzat könyveiben lehet szerepeltetni, és ekkor  a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök az intézményi könyvekben nem szerepelhetnek. 

A fentiek eredményeként tehát a költségvetési szerv könyveiben is szerepelhet ingatlan, ha az önkormányzat a vonatkozó rendeletében az intézményeket vagyonkezelőként nevesíti. Ebben az esetben az intézmény vagyonkezelésében lévő befektetett eszközök az önkormányzatnál csak a nullás számlaosztályban mutathatók ki. Ilyenkor az önkormányzatnak az általa alapított költségvetési szervek esetén nem kell vagyonkezelői szerződést kötnie. 

A fenti helyzet rendezése érdekében arra teszek javaslatot, hogy az intézmények hatályos alapító okiratában szereplő székhelyként és telephelyként megjelölt ingatlanok kerüljenek az intézmények vagyonkezelésébe. 

Az átadást a rendelet jelen módosítása fogja megalapozni. A számviteli elszámoláshoz tételes átadás-átvételi leltár és jegyzőkönyv szükséges, amely az eszközök azonosító adatait, mennyiségét, bruttó, nettó értékét és elszámolt értékcsökkenési leírását tartalmazza. A vagyon átadás-átvétele 2016. július 1-ei fordulónappal történne meg. 

A vagyonkezelésbe adott ingatlanok esetében önkormányzat a vagyontárgyai feletti rendelkezési jogot, a tulajdonosi jogokat továbbra is gyakorolja, a vagyonkataszterben és földhivatali bejegyzésekben is az önkormányzat szerepel tulajdonosként. 

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdése alapján a vagyonkezelő a vagyon felújításáról, pótlólagos beruházásáról legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. Ha a vagyonkezelő olyan közfeladatot lát el, amely után bevételének több mint fele az államháztartás valamely alrendszeréből származik, a helyi önkormányzat a vagyonkezelési szerződésben részletezett feltételekkel a bevételekben meg nem térülő elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összeg erejéig elengedheti a vagyonkezelőnek a helyi önkormányzattal szemben fennálló, a kezelt vagyonnal összefüggő hosszú lejáratú kötelezettségét. Ez esetben a vagyonkezelő e kötelezettsége a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegéig áll fenn. 

Ez esetben az önkormányzat a vagyonkezelő 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (6) bekezdésében foglalt kötelezettségétől eltekint, az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok felújításához szükséges forrás pedig az önkormányzat mindenkori költségvetési rendeletében kerül biztosításra.

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit és megállapítottuk, hogy a rendelet-módosításban foglaltaknak társadalmi, gazdasági hatása nincs, költségvetési illetve környezetre gyakorolt hatása, egészségügyi hatása, valamint azok végrehajtásának adminisztratív terheket befolyásoló hatásai sem jelentősek. 

A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be. 

Fentiek alapján kérem a Közgyűlést a rendelet-módosítás elfogadására! 

Érd, 2016. június 10.