Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint alapító az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja:

1.) Az alapító okirat IV. pontja az alábbiak szerint módosul:

IV A Társaság tevékenysége :

A társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI: törvény 26. § c) pontjába foglalt tevékenységek közül az alábbiakat végzi:

    • 1. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
      2. kulturális tevékenység,
      3. kulturális örökség megóvása,

A társaság közhasznú tevékenysége keretében továbbítja a város lakossága felé a település életének fontosabb eseményeit, kulturális örökségét. Tevékenységével elő kívánja segíteni a lakosság nevelését, oktatását.
Alapvető feladatként ellátja a városi kulturális események szervezését. A társaság nem zárja ki hogy tagján kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

A társaság cél szerinti közhasznú tevékenységi körei:

Főtevékenység: 59.11 Film-, video-, televízióműsor-gyártás"

Előadó-művészet
Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
Alkotóművészet
Művészeti létesítmények működtetése

m.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység

A társaság további tevékenységei:

Könyvkiadás
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
Egyéb kiadói tevékenység
Film-,videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
Film-, video-, televízióprogram terjesztése
Filmvetítés
Hangfelvétel-készítése, kiadása
Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása
Vezetékes távközlés
Vezeték nélküli távközlés
Műholdas távközlés
 Számítógépes programozás

Hírügynökségi tevékenység

PR, kommunikáció
Reklámügynöki tevékenység
Médiareklám
Fényképészet

M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése


A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei:

Egyéb sokszorosítás
Könyv-kiskereskedelem
Újság-, papíráru-kiskereskedelem
Zene-, videofelvétel kiskereskedelme

Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme
Rendezvényi étkeztetés
Egyéb vendéglátás
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Videókazetta, lemez kölcsönzése
Utazásszervezés
Egyéb foglalás

Üzletszerű gazdasági tevékenységet a társaság a közhasznú tevékenysége elősegítése és megvalósítása érdekében kiegészítő jelleggel folytat, e tevékenység a közhasznú célokat nem veszélyeztetheti.
A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

2.) Az alapító okirat IX. pontja az alábbiak szerint módosul:

IX. A társaság szervezete:

A társaságnál taggyűlés nem működik. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító dönt, amelyről köteles a vezető tisztségviselőt írásban értesíteni. A döntéshozatalt megelőzően az alapító köteles a felügyelő bizottságot, valamint az ügyvezetőt a döntés tárgyának közlésével, írásban megkeresni, és megfelelő határidő tűzésével – különös tekintettel a felügyelő bizottság működési rendjére –, írásbeli véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények nyilvánosak. Az alapító döntéseiről az ügyvezetőt írásban köteles értesíteni.
Az ügyvezető az alapító döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A döntéseket meghozatalukat követően haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának és hatályának világosan ki kell derülnie.

Az alapító döntései nyilvánosak. Amennyiben az alapító más személyeket is érintő döntést hoz a döntést az ügyvezető írásban közli az érintettekkel és haladéktalanul gondoskodik annak az Érdi Újságban és a város hivatalos honlapján (www.erd.hu) való közzétételéről.
A tag kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;
b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
c) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
d) a 2006. évi IV. törvény 37. §-ában foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
e) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
f) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása;
g) az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése;
h) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
i) az alapító okirat módosítása;
j) közhasznúsági jelentés elfogadása,
k) befektetési szabályzat elfogadása,

l) mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal az osztalékelőlegfizetésről szóló döntés kivételével.


A tag - a megválasztással, illetve kinevezéssel kapcsolatos ügyek kivételével - a hatáskörébe tartozó döntés meghozatalát megelőzően köteles a vezető tisztségviselők, valamint a Felügyelő Bizottság véleményét megismerni. A Felügyelő Bizottság fentiek szerinti véleményét bizottsági ülésen hozza, melyet a Felügyelő Bizottság elnöke köteles a bizottsági napirendi pontok közé felvenni, és a Bizottságot a döntéstervezet átvételét követő 8. napra összehívni. A vélemény beszerzése oly módon történik, hogy a tag döntési tervezetét írásban eljuttatja az érintettek részére (ügyvezető, Felügyelő Bizottság elnöke) véleményezésre. A véleményező fórumok kötelesek az átadott tervezetekről legkésőbb az átvételtől számított 15 napon belül véleményüket írásban eljuttatni a tag részére. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény vagy az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve annak kivonata nyilvános, azt az egyedüli tag határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A tag a véleményező fórumok részére döntését a döntés meghozatalától számított 3 napon belül köteles írásban megküldeni.
A vezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A tag köteles az Áht. értelmében szabályzatot alkotni a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, Felügyelő Bizottsági tagjai és más, a tag által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot legkésőbb jelen alapító okirat elfogadásától számított 30 napon belül kell elkészíteni és az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni.

3.) Az alapító okirat X. pontja az alábbiak szerint módosul:

X. Társaság ügyvezetője, cégjegyzés módja :

Társaság ügyvezetője: Bozsogi János István( an: Lukács Klarissza)

Lakcím: 2030 Érd, Nyírfa u. 60. 

Az ügyvezető a társaságot önállóan képviseli, megbízatása 2009. február 16-ától számított 5 évre, 2014. február 16-ig szól.

Az ügyvezető jogkörére, feladatára, megbízásának megszűnésére a 2006. évi IV. törvény 21. §-32. §-ában valamint a 149. §-151 .§-ában előírtak vonatkoznak.

Az ügyvezető jogosítványai és kötelezettségei:

Az ügyvezető
– jogosult a társaság képviseletére és ügyeinek intézésére;
– köteles a könyvvizsgálóval a polgári jog általános szabályai szerint szerződést kötni;
– köteles elkészíteni vagy elkészíttetni a társaság mérlegét, vagyonkimutatását;
– gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről;
– köteles a cégbíróságnak bejelenteni a társaság alapító okiratának módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint törvényben előírt más adatokat;
– köteles a társaság tagjairól nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni;
– köteles a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani;
– a Gt., és a társasági szerződés által előírt egyéb feladatokat ellátni;
– köteles a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként megőrizni.
– a munkáltatói jogok gyakorlója.
Az ügyvezetőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:

Nem lehet ügyvezető az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.

Nem lehet ügyvezető, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt.

Nem lehet ügyvezető, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a társaság.

Gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő három évig nem lehet a társaság ügyvezetője az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

Az ügyvezető – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul.

Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket.

Az ügyvezető és közeli hozzátartozója, valamint élettársa a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

Közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a társaság ügyvezetője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

Nem lehet más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított öt év.


Az ügyvezető felelőssége:

Az ügyvezető a társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal, a társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve az alapító által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségek felróható megszegésével a társaságnak okozott károkért a polgári jog általános szabályai szerint felel a társasággal szemben.

  •  

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:
- a megbízás időtartamának lejártával,
- visszahívással
- a törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,
- lemondással
- elhalálozással.

Az ügyvezetőt az alapító bármikor azonnali hatállyal visszahívhatja.

Az ügyvezető megbízatásáról bármikor lemondhat. Lemondását indokolnia nem kell.

Az alapító döntései az ügyvezetőre nézve kötelező érvényűek.

A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel, vagy kézzel előirt, előnyomott, illetve előnyomtatott cégnév alá az ügyvezető önállóan írja a teljes nevét olyan formában, ahogy azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat tartalmazza.

4.) Az alapító okirat XI. pontja az alábbiak szerint módosul:

"XI. A társaság Felügyelő Bizottsága


A társaság Felügyelő Bizottsága 3 tagból áll. A Felügyelő Bizottság tagjait a tag jogosult kijelölni határozott időre, de legfeljebb öt évre. A Felügyelő Bizottsági tagok újraválaszthatók és bármikor visszahívhatók.

Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján:
Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül.

Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit jogerős bírói ítélettel a vezető tisztség gyakorlásától eltiltottak, e tilalom hatálya alatt.

Nem lehet felügyelő bizottsági tag, akit valamely foglalkozástól eltiltottak, az ítélet hatálya alatt, ha az abban megjelölt tevékenységet főtevékenységként folytatja a társaság.

Nem lehet felügyelő bizottsági tag a gazdasági társaságnak megszüntetési eljárás során való törlését követő három évig az a személy, aki a törlést megelőző naptári évben e gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő volt.

A felügyelő bizottsági tag – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – nem szerezhet részesedést a társaságéval azonos tevékenységet főtevékenységként megjelölő más gazdálkodó szervezetben, továbbá nem lehet vezető tisztségviselő és felügyelő bizottsági tag a társaságéval azonos főtevékenységet végző más gazdasági társaságban, illetve szövetkezetben, kivéve, ha ehhez az alapító hozzájárul.

A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója, valamint élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket.

A felügyelő bizottsági tag és közeli hozzátartozója, valamint élettársa ügyvezetővé nem választható meg.
Nem lehet más gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja az a személy, akinek - mint a felszámolással megszűnt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének vagy legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tulajdonosának - felelősségét a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. A tilalom hatálya a vele szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelenségétől számított öt év.

Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján:

Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) a vezetőszerv (alapító) tagja,
b) a közhasznú társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) a közhasznú társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a társaság felügyelő bizottságának a tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A Felügyelő Bizottság feladatai:

A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a társaság működését, ügyvezetését. E tevékenység gyakorlása érdekében a társaság vezető tisztségviselőitől és vezető beosztású alkalmazottaitól jelentést, vagy felvilágosítást kérhet, a társaság könyveibe és irataiba betekinthet, azt megvizsgálhatja, illetve szakértőkkel megvizsgáltathatja.
A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a tag elé terjesztett valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a tag kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a tag csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, társasági szerződésbe, illetve az alapító határozatába ütközik, vagy egyébként sérti a társaság érdekeit, továbbá, ha a társaság működése során olyan jogszabálysértés vagy a társaság érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az alapító döntését teszi szükségessé rendkívüli ülést hív össze, és javaslatot tesz annak napirendjére.
Amennyiben az alapító a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedést nem teszi meg, köteles haladéktalanul értesíteni a cégbíróságot; illetve a közhasznú működést érintő kérdésben az ügyészséget.

A felügyelő bizottság működése:

A Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai sorából elnököt választ. A Felügyelő Bizottság határozatképességéhez 3 tag jelenléte szükséges. Határozatait szavazással állapítja meg, egyszerű szótöbbséggel.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségben a gazdasági társaság alapítója, illetve munkáltatója nem utasíthatja. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, melyet az alapító hagy jóvá.
Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, az ügyvezető a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az alapítót.
A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A Bizottság ülésének összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A Felügyelő Bizottság elnöke a társasági törvény és a társasági szerződés rendelkezései keretében:
a) összehívja és vezeti a Bizottság üléseit;
b) gondoskodik az ülés jegyzőkönyvének vezetéséről;
c) az alapítói ülésen előterjeszti a bizottság jelentését a társaság működéséről.

A társaság Felügyelő Bizottsága 2015. április 30. napjáig:

Név: Lehotka Gábor (anyja neve: Mrázik Magdolna, lakcíme: 2030 Érd, Aranyos u. 35.)
Név: Kiser Ilona (anyja neve: Pogacsics Ilona, lakcíme: 1221 Budapest, Tatárka u. 7.),
Név: Szentesi Zöldi László (anyja neve: Bíró Katalin, lakcíme: 2133 Sződliget, Rózsa u. 9.),

A Felügyelő Bizottság tagjai feladatukat ingyenesen látják el.

A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért."
Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma a társasági szerződésben meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, a gazdasági társaság ügyvezetése a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a társaság legfőbb szervének ülését.

5.) Az alapító okirat XII. pontja az alábbiak szerint módosul:

XII. Könyvvizsgáló kijelölése:

A társaság működésének ellenőrzését a könyvvizsgáló látja el. A társaság könyvvizsgálóját az alapító jelöli ki.

A könyvvizsgáló feladatköre:
A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
A társaság könyvvizsgálóját az alapítónak a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló az ülésen köteles részt venni.
Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak a Gt.-ben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles az alapító összehívását kezdeményezni. Ha az alapító összehívására nem kerül sor, illetve a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló erről a társaság törvényességi felügyeletét ellátó cégbíróságot értesíti.
A könyvvizsgáló a társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
A könyvvizsgáló a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok szerint felel.

Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján:

Nem lehet könyvvizsgáló a gazdasági társaság alapítója, illetve tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, valamint ezen személyek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa, továbbá a társaság munkavállalója, e jogviszonya, illetve minősége fennállta idején, valamint annak megszűnésétől számított három évig.
Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján:

Nem lehet könyvvizsgáló az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.


A társaság könyvvizsgálójának megbízatása a mai naptól számított 5 évre szól.


A társaság könyvvizsgálója: Szilágyi Könyvvizsgáló Iroda Kft.

székhely: 1144 Budapest, Vezér u. 59/C. fszt. 1.

cégjegyzékszám: 01-09-694748

kamarai nyilvántartási szám: 001874

A könyvvizsgálói feladatokat személyesen ellátó könyvvizsgáló:

Szilágyi Dezső (an: Magony Magdolna)

Lakcím:1165 Budapest, László u. 33.
kamarai tagsági ig. sz.: 004653


6.) Az alapító okirat XV. pontja az alábbiak szerint módosul:

XV. A működéssel kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintés rendje

A jelen alapító okiratban megjelölt – a működéssel kapcsolatban keletkezett – azon iratokat, melyek nyilvánosak, az érintettek a társaság székhelyén tekinthetik meg. A társaság éves mérlegét az érintettek a cégbíróságon is megtekinthetik.
Bárki kérésére a társaság ügyvezetője az iratot köteles megmutatni, abba betekintést engedni, valamint azokról a kérelmező költségére másolatot készíteni. A betekintési igényt az ügyvezető felé kell írásban kezdeményezni. Az ügyvezető illetve akadályoztatása esetén erre kijelölt munkavállaló köteles a kérésnek 8 napon belül eleget tenni. Az ügyvezető illetve akadályoztatása esetén erre kijelölt munkavállaló írásban értesíti a kérelmezőt a betekintési lehetőség időpontjáról.

7.) Az alapító okirat XVII. pontja az alábbiak szerint módosul:

XVII. Vegyes rendelkezések

Jelen közhasznú társaság gazdasági társaságnak nem lehet tagja, ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. A társaság tagja lehet más közhasznú szervezetnek, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak, és ilyenben nincs részesedése.
A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A jelen Alapító Okiratot alapító, mint akaratával mindenben megegyezőt írja alá.


3. Az Alapító Okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal maradnak hatályban.

4. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a módosított Alapító Okirat aláírására és a Pest Megyei Cégbíróság előtti eljárásra.


Határidő: a határozat továbbítására azonnal

Felelős: T. Mészáros András polgármester




dr. Szabolcs Mária

T. Mészáros András

jegyző

polgármester