1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint az Érdi Városi Televízió és Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű egyedüli tulajdonosa a Társaság alapító okirata (továbbiakban Alapító Okirat) bevezető rendelkezését az alábbiakra módosítja:
„amelynek tartalmát a megjelölt alapító az egyszemélyes korlátolt felelősségű
társaság létrehozásáról az alábbiak szerint állapítja meg:”
2. Az Alapító okirat IV. pontja az alábbiakra módosul:
„IV A Társaság tevékenysége :
1. A társaság közhasznú tevékenysége:
A társaság a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) 34. §-a értelmében közhasznú szervezet.
A társaság az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:
a) média szolgáltatásain keresztül továbbítja a város és környékének lakossága felé a település életének fontosabb eseményeit, kulturális örökségét,
b) Kulturális műsorai révén elősegíti a lakosság nevelését, oktatását,
c) Ellátja a városi kulturális események szervezését.
Ezen közhasznú tevékenységeket a Társaság a Civil tv. 2. §-a 19. és 20. pontja alapján közérdekből, haszonszerzési cél nélkül költséghatékony szervezeti felépítésben Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának a kulturális szolgáltatás nyújtása, előadó-művészeti szervezet támogatása és a helyi közművelődési tevékenység támogatása közfeladataihoz kapcsolódóan végzi. E közfeladatok teljesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 7. pontja írja elő.
A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból Egyedüli Tagján kívül más is részesülhet, a gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az alapító okiratban meghatározott alap cél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapító okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
2. Tevékenységi körök:
A társaság cél szerinti közhasznú tevékenységi körei:
Főtevékenység: 59.11 Film-, video-, televízióműsor-gyártás
Előadó-művészet
Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység
Alkotóművészet
Művészeti létesítmények működtetése
m.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység
A társaság további tevékenységei:
Könyvkiadás
Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
Egyéb kiadói tevékenység
Film-,videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
Film-, video-, televízióprogram terjesztése
Filmvetítés
Hangfelvétel-készítése, kiadása
Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása
Vezetékes távközlés
Vezeték nélküli távközlés
Műholdas távközlés
Számítógépes programozás
Hírügynökségi tevékenység
PR, kommunikáció
Reklámügynöki tevékenység
Médiareklám
Fényképészet
M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
A társaság üzletszerű gazdasági tevékenységei:
Egyéb sokszorosítás
Könyv-kiskereskedelem
Újság-, papíráru-kiskereskedelem
Zene-, videofelvétel kiskereskedelme
Egyéb m.n.s. áru kiskereskedelme
Rendezvényi étkeztetés
Egyéb vendéglátás
Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
Videókazetta, lemez kölcsönzése
Utazásszervezés
Egyéb foglalás”
3. Az Alapító Okirat IX. pontja az alábbiakra módosul:
„IX. A társaság szervezete:
1. A Tag döntése
A társaságnál taggyűlés nem működik. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben a Tag dönt, amelyről köteles a vezető tisztségviselőt írásban értesíteni.
Az ügyvezetők a Tag döntéseiről folyamatos nyilvántartást vezetnek (határozatok könyve). A döntéseket meghozatalukat követően haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának és hatályának világosan ki kell derülnie.
A Tag döntései nyilvánosak. Amennyiben a Tag más személyeket is érintő döntést hoz a döntést az ügyvezetők írásban, ajánlott küldeményként közli az érintettekkel és haladéktalanul gondoskodik annak az Érdi Újságban és a város hivatalos honlapján (www.erd.hu) való közzétételéről.
A Tag kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt.
b) a számviteli törvény szerinti beszámoló és közhasznúsági jelentés elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést;
c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
d) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
e) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
f) a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
g) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása, díjazásának megállapítása;
h) az ügyvezetők és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése;
i) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
j) az alapító okirat módosítása;
l) mindazon ügyek, amelyeket törvény a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
2. A Felügyelő Bizottság és az ügyvezetők véleményének beszerzése:
A Tag a döntéshozatalt megelőzően köteles - a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivéve - a felügyelő bizottság, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az írásos vélemények, illetve az ülésrőlkészültjegyzőkönyvek nyilvánosak.
A vélemény beszerzése oly módon történik, hogy a Tag döntési tervezetét írásban eljuttatja az érintettek részére (ügyvezető, Felügyelő Bizottság elnöke) véleményezésre. A Felügyelő Bizottság fentiek szerinti véleményét elsősorban bizottsági ülésen hozza, melyet a Felügyelő Bizottság elnöke köteles a bizottsági napirendi pontok közé felvenni, és a Bizottságot a döntéstervezet átvételét követő 8. napra levélben, faxon vagy e-mailban összehívni, a napirendi pontok írásos megküldésével. A Felügyelő Bizottság határozatképességéhez 3 tag jelenléte szükséges. A Felügyelő Bizottság véleményét nyilvános ülésen, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A véleményező fórumok kötelesek az átadott tervezetekről legkésőbb az átvételtől számított 15. napon belül véleményüket írásban eljuttatni a Tag részére. Halaszthatatlan döntés esetében a vélemény beszerzése rövid úton (pl. távbeszélő, fax, e-mail) is történhet, azonban az így véleményt nyilvánító személy nyolc napon belül köteles véleményét írásban is a döntést hozó rendelkezésére bocsátani. Az írásos vélemény vagy az ülésről készült jegyzőkönyv, illetve annak kivonata nyilvános, azt a Tag határozatával együtt - a döntés meghozatalától számított harminc napon belül - a cégbíróságon a cégiratok közé letétbe kell helyezni. A Tag a véleményező fórumok részére döntését a döntés meghozatalától számított 3 napon belül köteles írásban megküldeni.
3. Összeférhetetlenség a döntéshozatal során:
A döntéshozó határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A Tag köteles az Áht. értelmében szabályzatot alkotni a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselői, Felügyelő Bizottsági tagjai és más, a Tag által meghatározott vezető állású munkavállalói javadalmazása módjának, mértékének főbb elveiről, annak rendszeréről. A szabályzatot legkésőbb jelen alapító okirat elfogadásától számított 30 napon belül kell elkészíteni és az elfogadásától számított harminc napon belül a cégiratok közé letétbe kell helyezni.”
4. Az Alapító Okirat X. pontja az alábbiakra módosul:
„X. Társaság ügyvezetője, cégjegyzés módja :
1. Társaság ügyvezetői:
Bozsogi János István
Anyja neve: xxx
Született: xxx
Lakcím: xxx
Adóazonosító jel: xxxxxxxxxxx
Bozsogi János a társaságot a másik ügyvezetővel együttesen képviseli. Megbízatása 2014. február 17-től számított 1 évre, 2015. február 17-ig szól.
Baller László
Anyja neve: xxx
Született: xxx
Lakcím: xxx
Adóazonosító jel: xxxxxxxxxxx
Baller László a társaságot a másik ügyvezetővel együttesen képviseli. Megbízatása 2014. február 17-től számított 1 évre, 2015. február 17-ig szól. Gyakorolja mindazokat az egyéb munkáltatói jogokat a társaság munkavállalói felett, melyeket nem a tulajdonos nevében eljáró polgármester gyakorol.
A társaság munkavállalói felett a munkaviszony létesítése, módosítása, és megszüntetése tekintetében a munkáltatói jogokat a tulajdonos önkormányzat nevében a polgármester gyakorolja.
2. Az ügyvezetők jogosítványai és kötelezettségei:
Az ügyvezetők
a) együttesen jogosultak a társaság képviseletére és ügyeinek intézésére;
b) kötelesek a könyvvizsgálóval a polgári jog általános szabályai szerint szerződést kötni;
c) kötelesek elkészíteni vagy elkészíttetni a társaság mérlegét, vagyonkimutatását;
d) gondoskodnak a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről;
e) kötelesek a cégbíróságnak bejelenteni a társaság alapító okiratának módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint törvényben előírt más adatokat;
f) kötelesek a társaság tagjáról nyilvántartást, tagjegyzéket vezetni;
g) kötelesek a tagjegyzéket, illetve a tagjegyzékben feltüntetett adatok megváltozása esetén a hatályos tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani;
h) vezetik a határozatok könyvét;
i) a jogszabály és az alapító okirat által előírt egyéb feladatokat ellátni;
j) kötelesek a társaság ügyeiről szerzett értesüléseket üzleti titokként megőrizni;
k) a munkáltatói jogokat az erre kijelölt ügyvezető gyakorolja;
l) az tag döntései az ügyvezetőre nézve kötelező érvényűek.
3. Az ügyvezetőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok a Ptk. alapján:
a) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
b) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
c) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
d) A vezető tisztségviselő - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben vezető tisztségviselő. Ha a vezető tisztségviselő új vezető tisztségviselői megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelő bizottsági tag.
A vezető tisztségviselő és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
4. Az ügyvezetőre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok a Civil tv. alapján:
A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezetőtisztségviselője volt- annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig-,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
5. Megszűnik az ügyvezetői megbízás:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén feltétel bekövetkeztével,
c) visszahívással,
d) lemondással,
e) az ügyvezető halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
f) az ügyvezető cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
g) az ügyvezetővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
Az ügyvezetőt a Tag bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.
Az ügyvezető megbízatásáról a Taghoz intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
6. A társaság cégjegyzése
A társaság cégjegyzése akként történik, hogy a géppel, vagy kézzel előirt, előnyomott, illetve előnyomtatott cégnév alá az ügyvezetők együttesen írják a teljes nevüket olyan formában, ahogy azt a hiteles cégaláírási nyilatkozat tartalmazza.”
5. Az Alapító Okirat XI. pontja az alábbiakra módosul:
„XI. A társaság Felügyelő Bizottsága
1. A Felügyelő Bizottság létrehozása:
A társaság Felügyelő Bizottsága 3 tagból áll. A Felügyelő Bizottsági tag megbízatása öt évre szól. A Felügyelő Bizottsági tagjait a Tag jelöli ki és azok általa bármikor visszahívhatók vagy újraválaszthatók.
2. A Felügyelő Bizottság hatásköre, feladatai:
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozót vagy az ügyvezetőt tájékoztatni és annak intézkedését kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
A döntéshozót vagy az ügyvezetőt a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés megtételére kell felhívni. Ha az arra jogosult a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.
3. A Felügyelő Bizottság működése:
A Felügyelő Bizottság testületként jár el, tagjai sorából elnököt választ. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik. A Felügyelő Bizottság határozatképességéhez 3 tag jelenléte szükséges. Határozatait szavazással állapítja meg, egyszerű szótöbbséggel. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak. Az ülést és az arról készült jegyzőkönyvet az elnök vezeti.
A Felügyelő Bizottság tagjai az ügyvezetéstől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatók. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a Tag hagy jóvá.
Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, az ügyvezetés a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni a Tagot.
A Felügyelő Bizottság ülését az elnök hívja össze levélben, faxon vagy e-mailban a napirendi pontok megküldésével. A Bizottság ülésének összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a Tag maga jogosult az ülés összehívására.
4. Összeférhetetlenségi és kizáró szabályok a Ptk. alapján:
a) Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
b) Nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy felügyelő bizottsági tagja nem lehet.
c) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet felügyelő bizottsági tag az, akit eltiltottak a felügyelő bizottsági tagsági tevékenységtől.
d) A felügyelő bizottsági tag - a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénye kivételével - nem szerezhet társasági részesedést, és nem lehet felügyelő bizottsági tag olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a társaság, amelyben felügyelő bizottsági tag. Ha a felügyelő bizottsági tag új felügyelő bizottsági tagsági megbízást fogad el, a tisztség elfogadásától számított tizenöt napon belül köteles e tényről értesíteni azokat a társaságokat, ahol már vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag.
A felügyelő bizottsági tag és hozzátartozója - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet saját nevében vagy saját javára a gazdasági társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket.
5. Összeférhetetlenségi szabályok a Civil tv. alapján:
Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) a döntést hozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
6. A társaság Felügyelő Bizottsága 2015. április 30. napjáig:
Név: Dr. Fodróczy Géza
Név:Hudák Ágnes
Név: Dózsa György
A Felügyelő Bizottság tagjai feladatukat ingyenesen látják el.
A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
A Felügyelő Bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
A felügyelőbizottsági tagsági megbízás megszűnésére az ügyvezetői megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.”
6. Az Alapító Okirat XII. pontja az alábbiakra módosul:
„XII. Könyvvizsgáló kijelölése:
A társaság működésének ellenőrzését a könyvvizsgáló látja el. A társaság könyvvizsgálóját a Tag jelöli ki.
1. A könyvvizsgáló feladatköre:
A könyvvizsgáló feladata, hogy gondoskodjon a számviteli törvényben meghatározott könyvvizsgálat elvégzéséről, és ennek során mindenekelőtt annak megállapításáról, hogy a gazdasági társaság számviteli törvény szerinti beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá megbízható és valós képet ad-e a társaság vagyoni és pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről.
A társaság könyvvizsgálóját a Tagnak a társaság számviteli törvény szerinti beszámolóját tárgyaló ülésére meg kell hívni. A könyvvizsgáló az ülésen köteles részt venni, de távolmaradása az ülés megtartását nem akadályozza.
Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonának olyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogi személlyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyan körülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottsági tagok e minőségükben kifejtett tevékenységükért való felelősségét vonja maga után, késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél vagy a Tagnál kezdeményezni a szükséges intézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezet eredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltárt körülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletét ellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.
A könyvvizsgáló a társaság üzleti ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
A könyvvizsgáló a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok szerint felel.
2. Összeférhetetlenségi a Ptk. alapján:
a) Nem lehet állandó könyvvizsgáló a gazdasági társaság tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és e személyek hozzátartozója. Nem lehet állandó könyvvizsgáló a társaság munkavállalója e jogviszonya fennállása idején, és annak megszűnése után három évig.
b) Az állandó könyvvizsgáló nem nyújthat a gazdasági társaság részére olyan szolgáltatást és nem alakíthat ki olyan együttműködést az ügyvezetéssel, amely könyvvizsgálói feladatának független és tárgyilagos ellátását veszélyezteti.
3. Összeférhetetlenségi szabályok a közhasznú szervezetekről szóló törvény alapján:
Nem lehet a társaság könyvvizsgálója az a személy, aki
a) a döntést hozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja,
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, illetve
e) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.
4. A társaság könyvvizsgálója
A társaság könyvvizsgálójának megbízatása 2014. február 17-től számított 5 évre, 2019. február 17-ig szól.
A társaság könyvvizsgálója: Szilágyi Könyvvizsgáló Iroda Kft.
székhely: 1144 Budapest, Vezér u. 59/C. fszt. 1.
cégjegyzékszám: 01-09-694748
kamarai nyilvántartási szám: 001874
A könyvvizsgálói feladatokat személyesen ellátó könyvvizsgáló:
Szilágyi Dezső
Lakcím: xxxx
kamarai tagsági ig. sz.: 004653”
7. Az Alapító Okirat XIV. pontja az alábbiakra módosul:
„XIV. Beszámolási szabályok, közhasznúsági melléklet
A társaság köteles közhasznú tevékenységének és gazdálkodásának beszámolóját Érd Megyei Jogú VárosÖnkormányzat Közgyűlésének minden évben május 31-ig bezárólag benyújtani.
A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.
A beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadása a Tag kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet, illetve az ügyvezetők gondoskodnak az Érdi Újságban és a város hivatalos honlapján (www.erd.hu) azok közzétételéről”
8. Az Alapító Okirat XVII. pontja az alábbiakra módosul:
„XVII. Vegyes rendelkezések
Egyedüli Tag rögzíti, hogy a határozatai nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti.
A Társaság működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt a jelen alapító okiratban szabályozott irat betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben e szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy a Társaság vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben, saját honlapján megjelentetett közleményben közzéteszi az adatokat.
Jelen közhasznú társaság más gazdasági társaságnak nem lehet tagja, ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. A társaság tagja lehet más közhasznú szervezetnek, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak, és ilyenben nincs részesedése.
A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
9. Az Alapító Okirat egyéb rendelkezései változatlan tartalommal maradnak hatályban.
10. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a módosított alapító okirat aláírására és a Cégbíróság előtti eljárásra.
Határidő: a határozat továbbítására – 30 nap
Felelős: T. Mészáros András polgármester
|
Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet |
T. Mészáros András |
|
jegyző |
polgármester |