T. Mészáros András: A napirend aktualitását Dr. Csőzik László képviselő előző ülésen tett javaslata indokolja, mely szerint az ÁSZ vizsgálatról, illetve az abban foglaltakról és a város pénzügyi helyzetéről tartsanak vitanapot. Az előterjesztésben és a határozati javaslatban szereplő számok 2015-ig mutatják be a vállalt kötelezettségeiket, és hogy miből származnak. Az ÁSZ vizsgálat önmagában elég egyértelműen megfogalmazza, hogy az elmúlt időszak fejlesztési politikája milyen gyakorlati és pénzügyi eredménnyel, illetve milyen köztelezettséggel jár. Elmondja, hogy szerinte az ÁSZ vizsgálat eredménye pozitív. A vizsgálat megállapításai az eddigi fejlesztési politikát támasztja alá. Az valóságos probléma, hogy a működési költségek bizonyos tekintetben magasabbak voltak, mint szabad lett volna. Egyértelműen látható, hogy ezek a működési költségek milyen okokból növekedtek meg – bizonyos tekintetben azt is lehetne mondani, hogy – aránytalanul. Ha megnézik az ÁSZ vizsgálat első néhány oldalán található elemzéseket, amely egyrészt a megyei jogú városok önkormányzatainak helyzetét vizsgálja, akkor kiderül, hogy nem sokban különbözik Érd a többi megyei jogú várostól, 1-2 kiemelt adóssággal rendelkező megyei jogú város önkormányzatánál sokkal jobb helyzetben van. Vannak olyan önkormányzatok is, amelyeknél rosszabb helyzetben van Érd. Az intézmények forrásösszetételének változásával magyarázza az üzemeltetési költségek növekedését. 2007-ben az önkormányzat által biztosított forrás az intézményi körben még nem érte el az 50%-ot – átlagosan 42% volt, addig 2010-ben az önkormányzati támogatás 56%-ra emelkedett. Ennek egyértelmű okai voltak. Az intézményi saját bevétel maradt 6%-on, tehát az állami hozzájárulás radikális csökkenése. Amíg 2007-ben az állami hozzájárulás 52% volt, addig ez 2010-ben már csak 38% – ami 14%-os csökkenést jelent – ezt önkormányzati forrásból kellett pótolni. Ez az egyik magyarázat arra, hogy miért borult az önkormányzat költségvetése. Két választásuk volt: az egyik, hogy hagyják az arányokat konstansan és nem támogatják azokat az intézményeket, ahol az állami normatíva radikálisan csökkent és így ezen intézmények szolgáltatási színvonala csökkent volna, a másik pedig, hogy melléteszik az önkormányzati forrásból a hiányzó támogatást. Úgy döntöttek, hogy a kieső állami forrásokat pótolni fogják. A döntés helyességéről lehet vitatkozni. Meggyőződése, hogy a Közgyűlés 2007 és 2010 közötti politikája az intézményi finanszírozás tekintetében helyes volt. A másik vitatható kérdés, hogy vajon a fejlesztési politika megfelelő volt-e, szükségesek voltak-e a megvalósult fejlesztések. Az ÁSZ vizsgálat tanúsága szerint 9,5 milliárd Ft értékű fejlesztés volt a városban 3 év alatt, ez tételesen fel van sorolva a jelentésben. Kiemeli a Gárdonyi Géza Általános Iskola és Gimnázium, a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény felújítását, a városközpont kialakítását és a Rávna területén a vízelvezetési projektet. A térfigyelő rendszer is kiépült a városban (kb. 100 millió Ft), Fibi ház felújítása, ahol a Zenei könyvtár működik (25 millió Ft), az Ercsi úti temető felújítása (19 millió Ft), új szelektív hulladékgyűjtő és szállító jármű pályázaton való megnyerése, valamint a csatorna pályázat előkészítése (750 millió Ft). A csatornaépítési projekt már 2007 előtt is szerepelt a tervekben, de sajnos mindegyik eredmény nélkül zárult (ISPA pályázat, fővárosi pályázat). A lakók 250.000,- Ft érdekeltségi hozzájárulást fizetnek telkenként, melyhez az önkormányzat is ad támogatást. Ezen túlmenően az előkészítésre, támogatásra stb. 156 millió Ft eljárási költség is kifizetésre fog kerülni. A kivitelezés a tavalyi évben már elkezdődött. A kérdés, hogy helyes volt-e a fejlesztési tervek végrehajtására kötvényt kibocsátani. Sokat gondolkozott ezen, főleg a pénzügyi válság okozta árfolyam-ingadozás miatt. Amennyiben fejleszteni akarnak, akkor el kell dönteni, hogy a fejlesztéseket 20-25 év alatt a saját bevételi forrásokból, vagy pedig külső források bevonásával, rövidebb idő alatt valósítják meg a fejlesztéseket. A külső forrás igénybevételére két lehetőség volt, a forint alapú hitel, vagy pedig a deviza alapú kötvénykibocsátás. A Közgyűlés a svájci frank alapú kötvénykibocsátás mellett döntött. Akkor ez nagyon kedvezőnek tűnt, a kamatoldalon a forint alapú kötvény nagyobb veszteséggel járt volna. Amíg a svájci frank 228 Ft volt, addig jobban járt az önkormányzat, mint a forint alapú kötvénynél. A kötvények birtokosaival folynak a tárgyalások a veszteség csökkentésére, a kötvényeket még nem vásárolták vissza, tehát eddig árfolyam veszteség nem érvényesült. Ez eddig elméleti síkon jelent meg. Ha a moratórium kitolásával, vagy a forint megerősödésével más helyzet áll elő a következő 20 évben, akkor az árfolyamveszteség a későbbiekben csökkeni fog. Hasonló helyzetben hasonlóan cselekedne ma is, ugyanezt javasolná a Közgyűlésnek. Fontos, hogy azok a fejlesztések, amik egymást generálják, és amelyekből további fejlesztések következnek, azok megvalósuljanak. Ezekből talán a legfontosabb a csatornafejlesztés. Amikor 2008-at követően a befektetési és beruházási kedv megállt, akkor is tapasztalták, hogy vannak érdeklődők, akik munkahelyeket szeretnének teremteni, akik szeretnék idehozni a termelő, kereskedelmi vagy logisztikai telephelyüket. Jó példa erre a DM, amely a logisztikai parkját telepítette Érdre. A csatornahálózat mielőbbi megvalósítása, a szennyvíztisztító-telep megépítése további lehetőségeket fog nyitni a város előtt, mert eddig minden befektetőnek azt kellett mondani, hogy a szennyvíz-elvezetés megoldatlansága miatt csak később tud Érden fejleszteni. 2012-ben egyetlen beruházót sem kell emiatt elküldeni. Azon kell gondolkodni és ez a vita tárgya, hogy a jövőben a pénzügyi problémákat hogyan lehet kezelni. Erre is nagyon egyértelmű útmutatás van az ÁSZ jelentés 21. oldalán: „A kialakult pénzügyi helyzet pozitív nettó működési jövedelmet eredményező gazdálkodás mellett teszi elkerülhetővé a további külső források bevonását és az eladósodás növekedését.” A költségvetési tervezetben – mely a közgyűlés előtt van – látható, hogy komolyan vették az intelmeket. Ezt a törvények is megkövetelik – a stabilitási törvény, az államháztartási törvény, az alaptörvény és az önkormányzati törvény is. A törvények azonnali végrehajtásával csak az a probléma, mintha a törvényalkotó úgy gondolkozna, hogy egyetlen önkormányzatnak sincs előélete. Azt tapasztalják, hogy a 3184 önkormányzatnak van, ráadásul elég hosszú előélete, mindazokkal a problémákkal, amiket korábban is felsorolt (állami normatíva csökkenése, intézmények működésének saját erőből történő pótlása, stb.). Ebbe beletartozik az is, hogy 2010. december végéig az ún. önként vállalt feladatok, illetve kötelező jellegű feladatok erőteljes megkülönböztetése sok helyen nem történt meg. Érd erre 2010 nyarától különböző vizsgálatokat végeztetett, hogy hogyan és miként tudnák a kötelező és önként vállalt feladatok elkülönített megfogalmazását bemutatni egyrészt a választóknak, másrészt pedig a Közgyűlés tagjainak. A kötelező feladatok kárára semmiképpen nem önként vállalt feladatokat finanszírozni. Szeretnék folytatni a megkezdett fejlesztési politikát. Nem is tehetnek mást, hiszen 2014. január 1-jétől 3 éves kortól kötelezővé válik az óvodai ellátás biztosítása. A statisztikák alapján Érd egy nagyon fiatal város, 600-700 gyermek van egy-egy évfolyamban, ami a mostani, 5 éves kortól kötelező ellátáshoz képest kb. 1.200-1.400 óvodai férőhely szükségességét vetíti előre. Pénzügyileg még nem látható, hogy ezt hogyan lehet biztosítani. Most is van vagy 300-500 férőhelyes óvodai hiány, ha ehhez hozzáteszik az 1.200-1.400 férőhely pluszt, akkor közel 2.000 férőhely hiányáról lesz szó. Egy óvodai férőhely kialakítása átlagosan 3,2 millió Ft-ba kerül. Az újonnan épült 85 férőhelyes Holló utcai óvoda létrehozása 1,3 milliárd Ft-ba került. A januári Közgyűlésen határoztak arról, hogy 2 óvoda bővítésére pályázik az önkormányzat (3-3 csoport bővítésére kerülne sor sikeres pályázat esetén). Nem szeretnék a jövőben sem csak a bevételekre számítva gazdasági politikát folytatni. A hitelekkel, a kötvénykibocsátással, illetve ezeknek a lehetőségeknek a kordában tartásával mindenféleképpen előre kell lépni a jövőben is. A 2012-es évet, illetve a 2013-as év első felét a csatorna beruházás fejlesztése fémjelzi. A 2013-as év második felében, illetve 2014-ben újra végig kell gondolni, hogy hogyan és miképpen tudnak útépítésekkel továbblépni, a felszíni víz elvezetésre koncentrálni. Meggyőződése, hogy a város lakóival közösen, illetve pályázatokkal el lehet érni, hogy urbánus körülmények között létező település alakuljon ki Érden, és ennek ellenére mégis megmaradjon a kertvárosi jelleg. Fontos, hogy a kertvárosra jellemző életminőség is megmaradjon, de a városiasodás előnyeit is élvezni tudják az itt élők. Már 2006-ban is az volt már a cél, hogy Érd virágzó kertváros maradjon.
Dr. Csőzik László: Sajnálatát fejezi ki, hogy az önkormányzat könyvvizsgálójának Pécsett van elfoglaltsága a mai napon. Szerinte jó lett volna elérni, hogy Szebellédi úr részt vegyen az ülésen. Tegnap a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ülésén derült ki, hogy sajnos a mai Közgyűlésen nem tud részt venni. Egyébként külön kérte a polgármestertől és a jegyzőtől is, hogy a könyvvizsgáló részvételét biztosítsák a mai ülésen. A tegnap Szebellédi úr ígéretet tett, hogy valaki képviselni fogja az könyvvizsgálói irodát a Közgyűlésen. Szerinte ő az önkormányzat könyvvizsgálója, hasznos és üdvös lenne, ha az ilyen fontos napirendi pontok tárgyalásánál itt lenne. Ezzel nem a könyvvizsgálót támadja, csak felhívja a figyelmet arra a jelenségre, hogy egy olyan könyvvizsgáló céget választottak partnerül, amely egyébként az ország egyik legnagyobb városának és egy nagy fővárosi kerületnek a könyvvizsgálatát is ellátja párhuzamosan. Ennek viszont szerinte a hátulütője Érden csapódik le, hiszen ha az egyes közgyűlések között kollízió van, akkor nyilvánvalóan a könyvvizsgáló is a nagyobb önkormányzatot választja. Nemtetszését fejezi ki, és kéri a polgármestert, hogy egyeztessen annak érdekében, hogy a költségvetési tárgyalás következő fordulóján a könyvvizsgáló jelen legyen az ülésen.
T. Mészáros András: Elmondja, hogy nem minden önkormányzat tárgyalja két fordulóban a költségvetést. Ismeretei szerint Pécs egy fordulóban tárgyalja a költségvetést és ezért van ott a könyvvizsgáló, hiszen ott most döntés születik. Ragaszkodni fog ahhoz, hogy a költségvetés második fordulós tárgyalásán a könyvvizsgáló jelen legyen az ülésen. Ez nem a település nagyságának, hanem a szakszerűségnek a kérdése. Szerinte a most tárgyalt napirendhez nem szükséges a könyvvizsgáló jelenléte. Ez egy politikai napirend, hogy a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke megtudhassa, hogyan állnak a város kötvényei, megismerje, a város pénzügyi helyzetét és megtudja, hogy ezzel kapcsolatban mi is lesz az elkövetkező évek politikája. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke részéről ez az érdeklődés dicséretes. Ezért is adtak helyt a vitának, hogy ne csak a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke szerezzen tudomást mindezekről, hanem hogy a képviselők és a nagy nyilvánosság számára is egyértelművé és nyilvánvalóvá tegyék, hogyan és miképp áll jelen pillanatban a város. Ez a napirend – akár itt van a könyvvizsgáló, akár nincs – akkor is arról a fajta politikai tájékoztatásról szól, amit az elmúlt közgyűlésen Dr. Csőzik László javasolt.
Dr. Csőzik László: Nem teljesen ért egyet. A tegnapi Pénzügyi bizottsági ülésen a könyvvizsgáló számos hasznos gondolattal gazdagította az eszmecserét. Attól tart, hogy más nincs a teremben, aki érdemben meg tudná válaszolni a feltett kérdéseket. Sajnálja, hogy az ellenzék soraiból ketten is hiányoznak. Az egész felvetést az a véletlen szülte, hogy a legutóbbi Közgyűlés első napirendje, az ÁSZ jelentés megtárgyalása volt, és egyetlen képviselő nem szólt hozzá a témához. Ezért kérte, hogy kerüljön ismét a Közgyűlés elé. Megköszöni a polgármesternek, hogy ezt lehetővé tette, a hozzászólásából azonban hiányolja az önkritikus hangot. A Közgyűlés pénzügyileg gyakorlatilag gúzsba kötötte az elkövetkező 10-15 év közgyűléseit. Olyan komoly tőketörlesztési kötelezettségek állnak fent már 2013-től kezdődően, amelyek ebben a rendkívül hátrányosan megváltozott gazdasági viszonyrendszerben szinte teljes egészében elejét veszik annak, hogy saját forrásból fejlesztéseket valósítsanak meg. Arra, hogy Érdre nagy beruházók jöjjenek nagyon csekély az esély. A hivatal nem mert a helyi adóbevételek tekintetében az elkövetkező három évre emelkedést prognosztizálni. A következő 10-15 évnek az önkormányzat összes szabadon felhasználható forrásait, amit fejlesztésre költhetett volna, lényegében előre hozták. Ebben saját felelőssége is van, mert az elmúlt ciklusban a döntések jó részéhez adta a támogató szavazatát. A következő 3-4 ciklus önkormányzatának a fejlesztési lehetőségeit azonban ezáltal elvették. Az ÁSZ vizsgálat megállapította, hogy kilenc és félszeresére nőtt a 2006. december 31-éhez képest fennálló kötelezettségvállalás halmaz. Lehet arról vitatkozni, hogy az ide vezető lépések hol voltak pazarlóak, meggondolatlanok. Hol volt olyan jellegű beruházás, amelynek nem kellett volna megtörténnie? A Gárdonyi Tanuszoda esetében a beruházás kisebb hányadát fedezte csak az uniós támogatás. Erre az évre 350 millió Ft önként vállalt feladata van az Önkormányzatnak, melyben többek között ennek az uszodának az üzemeltetése is benne van közel 200 millió Ft-tal. Az ÁSZ jelentés is tartalmazza, hogy nagyon kevés az olyan beruházás, amely önfenntartó, vagy nem terheli meg a város költségvetését. Évről évre rengeteg pluszt vállalt magára az önkormányzat a működtetés tekintetében. A vita egyik iránya, hogy mi az ami hasznos volt a beruházásokból, mi az ami rossz színvonalon valósult meg. A másik irány – ami véleménye szerint fontosabb –, hogy hogyan lehet úrrá lenni ezen a negatív adósságspirálon. Tegnap a bizottsági ülésen feltett egy kérdést a könyvvizsgálónak, miszerint Érd Város Önkormányzata adósságspirálban van-e? Erre Szebellédi úr azt válaszolta, hogy igen, ebben az évben még egészen biztosan fennáll. Az ÁSZ-nak a kulcsjavaslata arról szól, hogy szufficites költségvetéseket kell produkálni az elkövetkező években, hogy a racionalizálásból megtermelt többletekből tudják az adósságszolgálatot finanszírozni. Ennek nem igazán látja a realitását. Kérdése a polgármesterhez, hogy mit lehet tudni a feladatok és hatáskörök átcsoportosításáról az állam és önkormányzat között. Várható-e olyan pozitív fordulat, hogy azok a források, amit az önkormányzat rendelt hozzá az intézmények működtetéséhez megmaradnak-e az önkormányzatnál. A másik kérdése azzal kapcsolatos, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester feszegeti az árfolyamveszteség megosztásával kapcsolatos problémát. A miniszterelnök azt mondta, hogy még egyszer nem kíván a bankok irányába nyitni. Ezt azt jelenti, hogy a FIDESZ-es önkormányzati front magára marad ezzel a törekvéssel? Ez most azt jelenti, hogy itt marad a 3 milliárd Ft-os árfolyamveszteség, amit az önkormányzatnak kell menedzselnie? Van-e arról információ, hogy várható-e a Kormány részéről olyan fajta segítségnyújtás, mint a megyei önkormányzatok 180 milliárdos adósságállományának az átvállalása? Végezetül arról is beszélni kell, hogy milyen áron lehet azt a 600 millió Ft-ot előteremteni, amit 2013-tól kezdődően ki kell fizetnie a városnak. Van-e lehetőség beruházók Érdre csalogatásával bevételeket növelni? Kéri az alázatot a városvezetés részéről.
T. Mészáros András: Nagyon nehéz jóslatokba bocsátkozni. Az biztos, hogy ugyanaz nem fog megtörténni, ami a megyei önkormányzatoknál, hogy mind az adósság, mind az intézményhálózat átkerül a magyar államhoz. Az a fajta akarat és szándék, hogy szeptember 1-jétől az oktatási intézmények mindenképpen kormányzati fenntartásba kerüljenek, az finanszírozási szempontból egyfajta lehetőséget megnyit az önkormányzat számára. Elég hosszú távon keresztül kb. 700 millió Ft-os éves előrehozott fejlesztési kiadás keletkezik a kötvények, hitelek adósság szolgálatából. Ezt az önkormányzat és a bankok közötti viszony befolyásolni tudja. Érd, közepesen nehéz helyzetben lévő önkormányzat lévén, abban érdekelt, hogy a bankokkal egyezzen meg. Minden egyes bankkal, amellyel kapcsolatban van az önkormányzat, jó a viszony, mindkét fél megértő a másik irányában. Előkészítik azokat a tárgyalásokat, amelyeket reméli, hogy már március 8-án döntésre a Közgyűlés elé lehet terjeszteni. Ez lehetővé tenné, hogy az elkövetkező 5-10 esztendőben ne legyen probléma. 1990-2002-ig az volt az önkormányzat politikája, hogy nem szeretne hitelből fejleszteni. 2002. és 2006 között is csak egy pályázatot nyert az önkormányzat és nem próbált meg fejleszteni. Ennek ellenére is volt egy-két olyan probléma, amit ez a Közgyűlés megörökölt. Pl. egy olyan városi rendezvénycsarnokot, ami most ott áll a Velencei úton. Olyan megoldás kialakítására törekednek, ami a banknak is és az önkormányzatnak is elfogadható. Ez az üzemeltetési, működési költségeket 100 milliókkal fogja növelni egy évben. A Közgyűlés korábban meghozta a döntést, hogy lelép arról az útról, ami az „alvóváros” pályáján tartotta Érdet, akkor el kell indítani a fejlesztéseket. Véleménye szerint minden olyan év, ami stagnálással telik el, az visszafejlődés. 2007-től 2010-ig voltak azok a pályázati források nyitva, amire Érdnek pályázni kellett. Azt, hogy előre hozták húsz évnek a fejlesztését ebbe a három-négy-öt évbe, meg kellett tenni, mert egyébként csak saját forrásból lehetett volna húsz év alatt eljutni oda, ahová 2011-ig sikerült. Úgy érzi, hogy ez a politika ebben a tekintetben is hasznos volt. 1990-től 2006-ig senki nem kötötte gúzsba egyik önkormányzat kezét sem. Olyan kritikák hangzottak el, hogy nem történik semmi. A megújult Szakorvosi Rendelőintézet 364.000 beteggel foglalkozott az átadása óta. Ez kb. 1,5 milliárd Ft volt. Ha a 9,5 milliárd Ft-os fejlesztésből leveszik ezt a 1,5 milliárd Ft-ot, akkor csak 8 milliárd Ft-os fejlesztés valósult meg, de akkor ez az 1 millió beavatkozás nem Érden történik. Kérdés, hogy vajon kellett-e ez a beruházás? A jövő abból épül fel, hogy minden évben lépnek előre. Ha megvárják, hogy együtt legyen a pénz, és csak akkor kezdenek építeni, akkor semmi nem fog sikerülni. Úgy gondolja, hogy ez az út járható, és a továbbiakban is ebben az irányban szeretnének tovább menni.
Dr. Csőzik László: Abban nincs vita, hogy az uniós pályázatok kiaknázása közös cél volt. A pályázatok benyújtására akkor volt lehetőség, ezért mindenképpen lépni kellett. Véleménye szerint ez egy legitim alapja volt a jövő generációk terhére való fejlesztések előrehozásának. Azzal kapcsolatban vitatkozik, hogy vajon kellő figyelmet fordított-e a polgármester a működési kiadások racionalizálását célzó lépésekre. Tulajdonképpen csak akkor kezdett a város visszavenni a szolgáltatásokból, a pazarlást megállítani, amikor már késő volt. Jó pár olyan év elment, amikor meg lehetett volna takarítani több százmillió forintot. Azzal nem ért egyet, hogy a 2002-2006-os időszak vezetése nem akart volna fejleszteni. Minden pályázaton indultak, de abban az időszakban egyszerűen nem voltak lehetőségek. Az a ciklus a magántőkével való eredményes együttműködésről szólt. Nem igaz az, hogy az akkori városvezetés nem pályázott és nem akart fejleszteni. Ezt teljesen komolytalan állításnak tartja, és visszautasítja. Arról kell beszélni, hogy működési oldalon volt-e hiba, illetve a jövőre nézve a polgármester mit lát még muníció gyanánt.
T. Mészáros András: Maximum részben igaz, hogy nem kellően takarékosan és nem kellően óvatosan működtették az intézményeket. Az ÁSZ jelentés szerint az önkormányzat bevételei 2007-hez képest az időszak egészét tekintve összességében nem csökkentek, ennek ellenére az önkormányzat folytatta az előző években elkezdett kiadási megtakarítást és bevétel növekedést eredményező intézkedéseit. Ezen intézkedések 354 millió Ft bevételi többletet, valamint 1,4 milliárd Ft kiadási megtakarítást eredményeztek. Véleménye szerint az 1,4 milliárd Ft megtakarítás nem nevezhető pénzszórásnak. Amit az elmúlt időszakban tettek, az nem a város ellenére, hanem annak érdekében történt.
Dr. Csőzik László: Az előző ciklusban együttműködtek és a pénzügyi intézkedések java részét a szavazatával támogatta. Most már kialakult egy olyan rendszer, amely az egyensúlyt sokkal jobban szem előtt tartja, mint korábban. Az önkormányzati törvény szabályai szerint nem lehet működési hiánya az önkormányzatnak. Azt nem látja, hogyan lesz úgy visszafizetve az adósság, hogy ne kelljen hozzá nagy árat fizetnie a következő ciklusok közgyűléseinek.
T. Mészáros András: Dr. Veres Juditnak és Kéri Mihálynak még megadja a szót, után a vitát lezárja. Dr. Csőzik László az elmúlt ciklusokban nagyrészt megszavazta a fejlesztéseket, most pedig ellenzéki politikusként megkérdezi, hogy miből fogják visszafizetni az adósságot. A Közgyűlés politikai összegétele most elég határozott. Ha a FIDESZ közgyűlési tagjai valami mellé leteszik a voksot, akkor az meg fog valósulni. Ebben a tekintetben nem kell kompromisszumot kötni. Ez az idő alkalmas arra, hogy mind a fejlesztési politikát, mind az adósságszolgálattal kapcsolatos kötelezettségeiket normálisan hosszú távon végezni tudják.
Dr. Veres Judit: Elmondja, hogy a Szociális és Egészségügyi Bizottság ülésén szintén hosszú vita folyt, de a jelenlévők megmaradtak a mindennapok szintjén. Arról vitatkoztak, hogy milyen a város lakosságának közérzete, egészségi állapota, és arra jutottak, hogy siralmas. Gondol a csatornák, utak állapotára, mely miatt nagyon sok a légúti megbetegedés, valamint az asztmások száma. Erről most készítenek egy összefoglalót, ezt a Közgyűlés elé is be fogja terjeszteni. Elmondja, hogy az egészségügyért tényleg sokat tett a város, hiszen megújult a Szakorvosi Rendelőintézet, valamint 24 órás orvosi ügyelet működik, továbbá több háziorvosi rendelő is megújult, viszont ebben a költségvetésben nem lát fedezetet arra, hogy a többi rendelő is megújulhasson. A bizottság tudomásul vette, hogy a megjelölt összegekre szükség van, és reménykednek abban, hogy találnak megfelelő pályázatot, melyben az elavult rendelőket is felújíthatják, kiemelve a parkvárosi városrészt. Ez a költségvetés nem tartalmaz fedezetet arra, hogy az egészségügyi alapellátás keretében – ami kötelező önkormányzati feladat – a rendelők megújulhassanak, és az emberek egészségéért tenne valamit. A költségvetés meghatározza, hogy milyen az emberek közérzete, a voksot a fejlesztések mellett kell letenniük, a pénzt pedig ehhez kell megteremteni. Ha látná a Pénzügyi Bizottság elnökének akaratát, hogy ebben partner, tetszene a hozzászólása, de így nem tudja támogatni. A költségvetéssel kapcsolatban, ha a polgármester úr garanciát vállal arra, hogy az alapellátásra nagyobb figyelmet és több támogatást fordítanak, akkor támogatható az előterjesztés.
T. Mészáros András: A költségvetést érintő napirendi pontnál fog válaszolni a felvetettekre.
Kéri Mihály: Érd speciális helyzetben lévő város, történelmileg olyan elmaradott infrastruktúrával rendelkezik, főleg a többi megyei jogú városhoz, mely önmagában indokolta azt a fokozott ütemű fejlesztést, mely megtörtént a városban. Megvalósították azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, melyek akár az intézményi rendszerben, akár az önkormányzat kötelező feladatellátásában, annak a minőségi javításában megjelentek. Az igaz, hogy nem minden egyes ráfordítás hozta meg az elvárt eredményt, például a tanuszoda működéséről is úgy gondolták hatékonyabb lesz, de talán ez javítható lenne, hiszen a bevételek és kiadások aránya nem feltétlenül kedvező. Úgy látja, hogy a város elért arra a pontra, hogy jelentősen csökkenti a kiadásokat, pedig véleménye szerint a város fő problémája, hogy a bevételek szűkösebbek, főleg más megyei jogú városokhoz képest. Úgy gondolja, hogy az lenne a helyes stratégia, hogy ne a kiadások drasztikus csökkentésével teremtsék meg a forrásokat, hanem a bevételek növelését kellene célként kitűzni. A közoktatás központosításával kapcsolatban elhangzott, hogy ezen nyerhet kicsit a város. Mindenesetre szakértői szinten ezt nem cáfolta senki, de úgy látja, hogy a teljes finanszírozást központosítani fogja a közoktatási intézmények államosításával az állam, tehát az eddigi ráfordításokat is központosítani fogják. Az óvodák tekintetében soha nem volt olyan, hogy kötelezővé tennék 3 éves kortól a köznevelésben a részvételt. Úgy gondolja, hogy ebben a kérdésben a feltételek megteremtése állami feladatként jelentkezik, tehát az óvodabővítéssel kapcsolatos célokat jelenleg óvatosan kellene kezelni, hiszen majdnem biztos, hogy ez a fejlesztés állami kötelezettség lesz
Pulai Edina: Szeretné hozzátenni, hogy az elhibázott döntések kapcsán ne felejtsék el, hogy a Kőrösi Általános Iskola tornaterme 1,5 méterrel kisebbre épült, ezzel lehetetlenné téve a nemzetközi versenyek, mérkőzések megtartását, és 70 millió forintot kellett visszafizetnie a jelenlegi városvezetésnek.
Dr. Csőzik László: Sajnálja, hogy képviselő társai közül többen nincsenek jelen, akiktől azt remélte, hogy hozzászólnak a vitához, valamint azt is, hogy a könyvvizsgáló sem lehetett jelen, így a vita számára nem volt nagyon eredményes, de örül, hogy megtárgyalták az elhangzottakat. A jelenleg fennálló 12 milliárd forintos teher komoly felelősséget ró mindenkire, ezért kéri, hogy több alázattal viseltessenek a felelősséggel szemben, mert ha nem történik változás a külső körülményekben, akkor csak nehezen lehet ebből a helyzetből kilábalni, az elkövetkező években reális esélyt nem lát arra, hogy a bevételt növelni tudnák. A költségvetés kiadási oldalát még átláthatóbban jelenítsék meg, és még felelősségteljesebben tekintsék át, hiszen nincs más esély az egyensúly biztosítására.
T. Mészáros András: Úgy véli, csak egy út járható az közgyűlés számára, az, hogy az itt élő 65 ezer embernek megpróbálnak jobb életkörülményeket biztosítani, erre kell a legjobb módszert megtalálni. Kéri a közgyűlést, hogy a vita alapján fogadja el az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetéről szóló tájékoztatást.
Dr. Csőzik László: Az előterjesztést elfogadja, de a vitára nemmel szavazna, ha lehetne. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság is támogatta a javaslatot, mivel ez egy ténymegállapító, technikai jellegű határozati javaslat, de a folyamatokhoz kapcsolódó viszonyulást ez nem érinti.
T. Mészáros András: Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 15 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:
34/2012. (II.9.)
h a t á r o z a t a
az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetéről szóló tájékoztatás elfogadásáról
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése az önkormányzat pénzügyi-gazdasági helyzetéről szóló tájékoztatást elfogadja.