4. NAPIRENDI PONT

Szabó Béla: A Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság egyhangúlag javasolja a rendelet tervezet elfogadását.

Jakab Béla: Kérdezi, hogy a mellékelt hatásvizsgálati lapot hogyan, és ki készíti. Sok megjegyzés szerepel rajta, amivel nem ért egyet. Például, hogy a vagyonrendelet társadalmi-gazdasági hatására azt írták, hogy nincs jelentős hatása, pedig van. Ha a haszonélvezeti jogot felértékelik, azt szakemberek készítik és a rendeletben számos utalás van erre.

Dr. Ferencz Dóra: A hatásvizsgálati lapot a hivatali előkészítő tölti ki. A vagyonrendelet előkészítése közel egy éve tart, január elsejétől hatályba lépett a vagyon törvény változása. Ehhez hozzáigazították az előkészített rendelet tervezetet is. Ebben a munkában a hivatal több szervezeti egysége – a Közgazdasági Iroda Vagyongazdálkodási Csoportja, előzőleg a Jogi Iroda Vagyongazdálkodási Csoportja vett részt, a mostani előkészítést pedig a vezető jogtanácsos fogta össze. Ebből következően az ő munkaköri kötelessége volt a hatásvizsgálati lap elkészítése, kitöltése. Ennél az előterjesztésnél Dr. Csupor Endre készítette a hatásvizsgálati lapot. Azért került a hatásvizsgálati lapra, mert nem látható a rendelet társadalmi-gazdasági hatása.

T. Mészáros András: A vagyonnal való gazdálkodás módját szabályozza a rendeletet. A szabályok nagy része egyébként törvények által előírt.

Dr. Csőzik László: A vagyonrendelet 10. szakasz első bekezdésnek b, pontja vonatkozásában a várható forgalmi érték meghatározása neki megfoghatatlannak tűnik. Itt az 1 és 5 millió Ft közötti ingatlanokról van szó. 5 millió Ft felett értékbecslést kell hozzárendelni, 1 millió Ft alatt pedig elég a vagyonkataszterben kimutatott érték hozzárendelése. Nem tudja, hogy a gyakorlatban mit jelent a várható forgalmi érték. Neki ez szubjektívnak tűnik. Kérdezi, hogy lehetne-e ezt jobban cizellálni és kérdezi, hogy kezeli a hivatal ezt a fajta fogalomrendszert.

Dr. Ferencz Dóra: Van egy vagyonkataszter és az tartalmazza a vagyonnak a hivatalos értékét. Ez a hivatalos érték egy olyan mérték, amiből a hivatal el tud indulni. Amikor az érték közel van az 5 millió Ft-hoz, akkor nyilvánvaló, hogy értékbecslést készíttetnek.

Jakab Béla: A mai napon tárgyalni fogják a Szirt-Invest Kft.-vel kapcsolatos előterjesztést, ahol szerepel az önkormányzat javára bejegyezve 50 éves haszonélvezeti jog. Kérdezi, hogy az fel van-e értékelve és a vagyonkataszterben szerepel-e.

Dr. Ferencz Dóra: A rendelet hatályba lépése a kihirdetést követő napon történik. A jelenlegi előterjesztések – mint például a Szirt Invest Kft.-vel kapcsolatos is a jelenleg hatályban lévő rendeletek alapján készültek így a kérdezett haszonélvezeti jogot nem tartalmazza a vagyonkataszter. Amikor a földhivatal által hitelesen bejegyzésre kerül – a földhivatali nyilvántartás a közhiteles nyilvántartás –, akkor kerül sor a vagyonkataszterben való átvezetésre.

Dr. Csőzik László: A szöveg szerit vagy a várható forgalmi értéken, vagy pedig a vagyonkataszterben szereplő értéken – ezt a bizottság, mint ügydöntő szerepet betöltő szerv dönti el – lehet értékesíteni, vagy felkínálni. A vagylagosság miatt kérdezi, hogy a várható forgalmi értékhez nem kellene-e esetleg pontosabb megfogalmazást rendelni, vagy kizárni és azt mondani, hogy legyen irányadó a vagyonkataszter értéke. Neki ez túl diszkrecionálisnak tűnik. Nyilván nem az 1 és 5 millió forint közötti ingatlanok lesznek a legneuralgikusabb pontjai a vagyongazdálkodásnak. Nem mindegy, hogy mi alapján, milyen változók szerint milyen iránymutatásoknak megfelelően hozza döntését a bizottság. Nincs fogódzó, túl ködös és megfoghatatlan a várható forgalmi érték. Kérdezi, hogy miből fog kiindulni a bizottság ezekben az esetekben.

Dr. Ferencz Dóra: A kiindulópont a hivatal által készített vagyonkataszter. A vagylagosság ez esetben az jelenti, hogy a vagylagos lehetőséget fogja az előkészítő mindig az adott döntéshozó elé tárni. A döntéshozó eldöntheti, hogy az alternatívák közül melyiket veszi figyelembe. Felhívja a képviselő figyelmét, hogy a rendelethez írásbeli módosító indítványt lehet benyújtani.

Jakab Béla: Az elmondottakkal végül is őt igazolta a jegyző: a rendeletnek jelentős gazdasági és költségvetési hatása is van. Nagy hiba, ha – pontosan nem emlékszik, hogy mikor kötötték a Szirt Invest Kft.-vel a szerződést – a haszonélvezeti jog nincs bejegyezve a vagyonkataszterbe. Szerinte sokkal komolyabban meg kell gondolni, hogy milyen hatásai vannak egy-egy rendeletnek. Az önkormányzatnak számos esetben van haszonélvezeti joga. A vagyonrendeletnek mind a költségvetési, mind a gazdasági hatása jelentős.

T. Mészáros András: A haszonélvezeti jog bejegyzésére két okból nem volt lehetőség. Először is az épület, amire be lehetne jegyezni, még nem készült el, másodszor pedig a szerződés megkötésekor a haszonélvezet még nem merült fel, ez most egy extra biztosíték arra, hogy a késedelmes beruházás befejeződjék. A kötbér megjelenése is extra biztosíték.

Jakab Béla: Biztos abban, hogy Érden az önkormányzat javára bejegyzett haszonélvezeti jogok nincsenek felértékelve a vagyonkataszterben. Erre mondta, hogy ez egy nagyon súlyos hiba és ezt pótolni kell mielőbb. A hatásvizsgálati lap is hibás.

T. Mészáros András: Először meg kell alkotni a rendeletet, majd azzal a szigorúsággal, amit Jakab Béla képviselő elvár, tartsák is be.

Pulai Edina: Kérdezi, hogy a tavalyi döntés értelmében, amikor az oktatási intézmények alapfeladatához nem szükséges vagyontárgyakat kivonták, illetve külön helyrajzi számon helyezték el, akkor ezek a vagyontárgyak a vagyonkataszterben milyen címszó alatt szerepelnek majd.

T. Mészáros András: Ezek átvezetés alatt vannak és a város tulajdonában fognak maradni. Felteszi szavazásra a rendeletet.

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett megalkotta a 13/2012. (III.27.)önkormányzati rendeletét Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról.  (A rendelet a jegyzőkönyv melléklete.)

Fenti napirendről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: