1. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: Elmondja, hogy az előterjesztés a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően készült el. A különböző bizottságok benyújtott javaslatai a II. fordulóra válnak kezelhetővé. Az adósságkonszolidációs eljárás még folyamatban van és nem mindegy, hogy a kormány erről milyen döntést fog erről hozni február 28-ig. Eddig a konszolidációs tárgyalásokon 70%-os adósságkonszolidációról volt szó és ez beépítésre került a költségvetési tervezetbe is, de ha ezen változtatni fognak, akkor a költségvetést is át kell dolgozni. A költségvetés főösszege kb. 17 milliárd Ft, a működési kiadások biztosítottak. A felhalmozási kiadásoknál van hiány, aminek a pótlása egyrészt ingatlanértékesítésből, másrészt pedig a pénzmaradvány felhasználásából megoldható lesz. Felkéri Péterfia Krisztinát, a Közgazdasági Iroda irodavezetőjét, hogy részletezze a költségvetés tartalmát. 

Péterfia Krisztina Közgazdasági Iroda irodavezető: A költségvetés szerkezeti felépítési rendjéről elmondja, hogy külön került feltüntetésre az önkormányzat, a polgármesteri hivatal és az intézmények költségvetése a következő tagolásban, az önként vállalt, a kötelező és az államigazgatási feladatok szerint. Először idén kellett ezt így bemutatni a feladatok tekintetében. Az SZMSZ függeléke alapján készült el az önként vállalt és kötelező feladtok besorolása. A normatíva tekintetében a költségvetési törvény nagy volumenű átstrukturálást hajtott végre, az önkormányzati normatíva 2,3 milliárd Ft-tal csökkent, ennek fő részei: a gépjárműadó 60%-os elvonása, a jövedelemdifferenciálás teljes mértékű elvonása és a személyi jövedelemadó 8%-ának teljes mértékű elvonása. Az önkormányzatnál maradt intézmények normatív támogatása nagy részben növekedett, jobban figyelembe véve az intézmények feladatellátását és jelenlegi struktúráját. Egy részletes táblázatban bemutatásra került a tavalyi évhez képest az önkormányzatnál maradt intézmények normatív támogatása, ami 400 millió Ft-tal növekedett. Az adósságszolgálat tekintetében a tárgyalások folyamatban vannak, a jogszabályok által az önkormányzat 70%-ra jogosult, ezt vették figyelembe a költségvetés tervezésekor. Jelenleg 1,8 milliárd Ft lenne 100%-ban a tőke-, és kamatfizetési kötelezettsége az önkormányzatnak, ennek 70%-a a bevételi oldalra került. 

T. Mészáros András polgármester: Felkéri a bizottsági elnököket, hogy ismertessék a bizottságok véleményét.

Fülöp Sándorné Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke: A Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 5 igen szavazattal elfogadásra javasolja az első fordulós költségvetési tervezetet.

Szabó Béla Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság elnöke: A Városfejlesztési, Üzemeltetési és Vagyongazdálkodási Bizottság első fordulóban 5 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül elfogadásra javasolja a költségvetést.

Kéri Mihály, az Oktatási és Művelődési Bizottság elnöke: Az Oktatási és Művelődési Bizottság 5 igen szavazattal, a következő módosításokkal javasolja elfogadni első fordulóban a költségvetést: a civil szervezetek támogatására szolgáló Civil Alap 10 millió Ft keretösszeggel jelenjen meg a költségvetésben, mert szükség van a városban működő nagyszámú civil közösség támogatására. Az önként vállalt feladatok utolsó során feltüntetett összeg egy részéből javasolja a bizottság átcsoportosítani az összeget. Az Érdi Művésztelep megrendezésére 4 millió Ft önkormányzati támogatás kerüljön tervezésre az önkormányzat költségvetésébe az önként vállalt feladatok közé. Az elmúlt évben ez a Szepes Gyula Művelődési Központ költségvetésébe volt tervezve, de jobb lenne, külön szerepeltetni. Az indok az, hogy tavaly ezt a feladatot nem teljes mértékben látta el az intézmény, csak részben fordította erre a feladatra a tervezett összeget, más területen költött el belőle 1,5 millió Ft-ot, nem adott ki egy katalógust. A költségvetési rendelet tárgyalásának II. fordulójáig vizsgálja felül a Közgyűlés annak törvényes lehetőségét, hogy a Szepes Gyula Művelődési Központ önként vállalt feladatoknál tervezett közösségi rendezvényeinek költségei átsorolásra kerüljenek a kötelezően ellátandó feladatok körébe. Az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. önkormányzati támogatása 28 millió Ft-ra csökkent, ami kb. 8 millió Ft-tal kevesebb a tavalyinál. Az üzleti tervében ezért ennek arányában megnövelte a bevételi kötelezettségét a Kft, de ennek a teljesítése nagyon bizonytalan. A második félévben a bevételi kötelezettségek teljesítésének arányában vizsgálja meg a Közgyűlés az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. működését, és ha a most meghatározott bevételeket nem tudja előteremteni, akkor vizsgálják felül a döntést. A Magyar Földrajzi Múzeumnál nem vették figyelembe a költségvetés tervezésekor, hogy bővült a Múzeum területe, ezt szintén vizsgálják majd felül a második félévben.

Dr. Csőzik László a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke megérkezett a Közgyűlésre.

Dr. Veres Judit, a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság 3 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 1 tartózkodás mellett elfogadásra javasolja az első fordulós költségvetést. Jónak tartja, hogy az önkormányzat felvállalja évente egy háziorvosi rendelő felújítását. Az egészségügyi alapellátás az önkormányzat kötelező feladata. 2013-ban az Arany János utcai rendelő helyzetének a megoldását vállalta fel az önkormányzat. Felhívja a figyelmet, hogy a mozgáskorlátozottak számára kijelölt parkolónak lennie kell a rendelőknél. Az ÁNTSZ vetette fel, hogy legyen a rendelők mellett dohányzásra kijelölt hely. A Topoly utcai szociális intézmény épülete amortizálódik, mindenképpen felújításra szorul. A Parkvárosi Településrészi Önkormányzat ülésén felmerült, hogy Parkváros hátrányos helyzetben van a városon belül, például a közbiztonság tekintetében. A csatornázási munkálatokat az egész város megszenvedte. Az utak helyreállítása remélhetőleg hamarosan megindul. A sok csapadék még jobban tönkre tette az utakat. A csapadékvíz elvezetés változatlanul kardinális kérdés a választókerületében – pl. a Somogyvári utcában. Örül annak, hogy a költségvetésben tervezésre került 5-5 millió Ft választókerületi alap. Jelzi, hogy a Szivárvány utcai óvoda előtt nincs közvilágítás, a Tetőfedő utcában szintén nincs. A parkvárosi buszmegállók helyzete rettenetes – igen forgalmasak, nincs esővédő, néhol még járda se vezet oda. Az egész városban kérdés a gyalogos koncepció. A kerékpár utak építésére szintén szükség lenne. A gyalogátkelőhelyek (főleg a Törökbálinti út – Folyondár utca – Szövő utca kereszteződésénél) rossz állapotban vannak. Az InterSpar, illetve a LIDL is vett telkeket Parkvárosban, de nem látni semmi jelét annak, hogy építkeznének. Tudja, hogy a megoldás kulcspontja az autópálya lehajtó megépülése, de nem lehet mindent erre fogni.

Mórás Zsolt, a Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottság elnöke: A Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottság 4 igen szavazattal, az alábbi módosításokkal javasolja elfogadni a tervezetet: a 7. sz. melléklet 5/2. sor Sportegyesületek támogatása 10 millió Ft és az 5/6. sor ÉVSE támogatása 20 millió Ft összeg cseréje a sportegyesületi támogatás javára. Illetve ha a szerződéssel rendelkező önként vállalt feladatok felülvizsgálata során megtakarítás keletkezik, akkor a költségvetés civil keret pályázat során jelenjen meg 10 millió Ft.

Jakab Béla képviselő: Nagyon jó kezdeményezésnek tartotta a Párbeszéd Érd jövőjéért tartott megbeszélést, érthető a kommunikációs célzat. A város vezetése részéről a jelenlévők rengeteg információt kaptak, ráadásul olyan információkat, amiket máshol nem szerezhettek volna meg. Egyetért Kéri Mihály képviselővel, hogy a civil szervezetek támogatására szolgáló Civil Alap 10 millió Ft keretösszeggel jelenjen meg a költségvetésben. Ez már hosszú évek óta gyakorlat a városban, nem kellene megszakítani. Látható, hogy a szociális kiadások közel 100 millió Ft-tal csökkentek. Kérdezi, hogy a jövőben a pályázatokhoz az önrészt miből fogják biztosítani. Szerinte a városnak komoly adóssága van az Érdligeti Közösségi Házzal kapcsolatban, a város ingatlana volt és határozatban vállalta, hogy újat épít, vagy vásárol – ez hiányzik a költségvetésből.

T. Mészáros András polgármester: A Civil Alapot – ami először 2007-ben jelent meg a költségvetésben – szintén fontosnak tartja,. Az érdi művésztelep megrendezése is nagyon fontos – a Városi Galéria helyet is tud adni a kiállításoknak –, egyetért az Oktatási és Művelődési Bizottság javaslatával. A kötelező feladatokat a törvények szerint le kell ellenőrizni, és ami kötelező feladat, azt oda kell besorolni. A Magyar Földrajzi Múzeum, illetve az Érdi Városi Televízió és Kulturális Nonprofit Kft. működési költségeinek második féléves felülvizsgálatával szintén egyetért. A Sport, Ifjúsági és Közrendvédelmi Bizottság sportegyesületi támogatás cseréjét nem támogatja. A sportegyesületek támogatása tavaly 15 millió Ft volt, ezt csökkentenék most 10 millió Ft-ra, a bizottság pedig ezt 20 millió Ft-ra növelné, miközben az ÉVSE támogatását a felére csökkentenék. Szerinte ez biztosan nem lesz elegendő az egész éves működésre, és évközben kellene a többletet biztosítani. A sportegyesületek támogatására megvizsgálják a 10 millió Ft-ot, de az ÉVSE támogatását csak abban az esetben lehet csökkenteni, ha látható, hogy később honnan teremtik elő a szükséges forrást. Megköszöni a Szociális és Egészségügyi Bizottság véleményét. 2007-ig lényegében egyetlen orvosi rendelő sem újult meg, azóta minden évben egy körzetnek az orvosi rendelőintézetét rendbe tették, felújították. Megvalósult a Kutyavári úti rendelő, Riminyáki úti rendelő, a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény felújítása, megoldódik a Bajcsy-Zsilinszky úti rendelő helyzete. Amennyiben idén sikerülne megoldani az Arany János utcai rendelő helyzetét, akkor már csak 2 orvosi rendelő lenne hátra, a Bölömbika utcai, illetve az ófalusi. Jogosak a parkvárosi panaszok, de ezek közül sok lényegében az M7-es lejáró átépítésétől függ, ami állami feladat. Emiatt nehéz előbbre jutni az InterSpar-ral, illetve a LIDL-lel is. A buszmegállók helyzetét valamilyen módon meg kell oldani, hogy legalább kulturáltan lehessen várakozni. A Törökbálinti úti gyalogátkelőhely mindig probléma volt, de a Törökbálinti út nem az önkormányzat fenntartásában van. A közútkezelő figyelmét rendszeresen felhívják erre a problémára, de eddig nem sikerült elérni, hogy komolyan vegyék a Törökbálinti út – Folyondár utca – Szövő utca találkozásánál lévő gyalogátkelőhely problémáját. A Budafoki úton el tudták érni gyalogátkelőhely létesítését, igaz ez is évekbe tellett, ezért reménykednek. A Somogyvári utcai felszíni vízelvezetés közvetlen összefüggésben áll az M7-es lehajtó kialakításával. A csatornázással, az utak állapotával kapcsolatban elmondja, hogy 40 éve nem volt ennyire csapadékos a január – a napközbeni 1-2 fok, illetve az éjszakai fagy lehetetlenné teszi a csapadék elszivárgását, ami így sarat képez. A következő 2 hétben, ahogy az időjárás engedi, elkezdődik az utak helyreállítása. Reméli, hogy a kivitelezőkkel meg tudnak állapodni, hogy minél gyorsabban végezzék a helyreállítást. A csatornázási munka nagy része elkészült, a 250 km csatornahálózatból 200 km a földben van. Így szinte biztos, hogy a projekt elindításakor vállalt ütemezést tudják tartani. 2013 késő őszéig az utak helyreállítási munkálatai zajlanak, 2014 tavaszán lesznek olyan utak, amiket meg fognak tudni építeni, majd jön az elszámolás. Mostanában készítik elő a közvilágítási közbeszerzési eljárást, aminek műszaki tartalmát tekintve komplex dolgot kell kialakítani, hiszen a városban majdnem 9.000 db lámpa világít, aminek évente 100-150-nel nőnie kellene, hogy az igényeknek megfeleljen. A pályázatot úgy szeretnék kiírni, hogy a különböző energiatakarékos pályázatok igénybevételével lehetőség legyen a hálózat fizikai bővítésére. A légvezetékek csúfítják a környezetet, ezt nem lehet egyszerre a föld alá elhelyezni, de szeretnék ezt a folyamatot elindítani. Ez az ELMű szándéka is. Ha ez megtörténik, akkor nem lesznek közvilágítási oszlopok sem. A közbeszerzési pályázatba és a finanszírozásba is be kell építeni, hogy a közvilágítási oszlopok az önkormányzat tulajdonát képezik. A Tetőfedő utca a város legszélső utcája, a törökbálinti mezőgazdasági terület mellett van – a költségek akadályozták eddig, hogy ott is legyen közvilágítás. A város lakosságának növekedése pozitívum, de ezzel olyan igények is keletkeznek, ami miatt prioritásokat kell megfogalmazni.  

Kopor Tihamér képviselő: Az idei év egy átalakulás kezdete, sok dolgot újra kell gondolni. Ide tartozik, hogy a városhoz kerülnek egyes közszolgáltatási tevékenységek, és Érd járási központ lett. Az elmúlt években a helyi vállalkozók részéről gyakran érte kritika az önkormányzatot, hogy kimaradnak a dolgokból, a város kevéssé foglalkoztatja őket, pedig a helyi vállalkozók szívesen részt vennének olyan programok kialakításában, lebonyolításában, amiből hasznuk származna. Szerinte félre kellene tenni azokat a sérelmeket, amelyek az elmúlt években felhalmozódtak mind a két részről, és újra kellene indítani a közös gondolkodást. Ki kellene dolgozni egy tematikát, hogy a városban élők érdekeltek legyenek abban, hogy a jövedelmük minél nagyobb részét itt költsék el. Erre alkalmas lehetne akár egy speciális, erre kitalált városkártya, amiből mindenkinek haszna lehetne. Fontos lenne mind a városlakóknak, mind a járási településeknek az információkat minél gyorsabban, hatékonyabban eljuttatni. Rendelkezésre állnak azok a médiumok, amiken keresztül ezt meg tudnák tenni: írott sajtó, TV, rádió. Ezekre idén kb. 53 millió Ft-ot költenek. Szerinte ezt az összeget sokkal hatékonyabban és célirányosabban lehetne használni, ha ezt egy egységes szervezeten belül oldanák meg. Tudja, hogy ezt a meglévő szerződések nehézzé teszik. Meg kellene vizsgálni, hogyan lehetne egy speciális média-holdingot létrehozni, ami a reklámbevételek tekintetében hatékonyabb lehetne, illetve igénybe venni arra, hogy a kommunikációs feladatokat ellássa. Érd az ellentmondások városa, hatalmas gazdasági hátránnyal küzd – ami több évtizedes probléma. Hiányzik a patrióta szellemiség, ami egy hagyományos városban megvan, ezt Érden még meg kell teremteni. A közlekedési struktúra (autóutak, vasút, vízi út) olyan előnyöket biztosíthat, amivel nagyon kevés település rendelkezik az országban. Nagyon jól lehetne hasznosítani a város kulturális kincseit – Szigetvár például komoly pénzekhez jut a török miniszterelnökkel történt megállapodás alapján. Török emlékek itt is vannak, ezt is ki lehetne használni, az egyéb ófalusi lehetőségekkel együtt. Ehhez azonban olyan városmarketingre lenne szükség, ami összehangolja a feladatokat, kialakítja azokat a lehetőségeket, amiket a városban élők javára lehet fordítani.

Mészáros Mihály képviselő: Felhívja a figyelmet két beruházásra, ami a választókerületét érinti. Tavaly elkezdődött a Fácán közi óvoda telekalakítási folyamata, ennek megfelelően a kerítés átépítésre kerülne, ennek az összegét biztosítani kellene az idei költségvetésben. A másik a Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény előtti járdaszakasz vízelvezetése. Évek óta probléma, hogy megáll a bejárat előtt a víz, és a betegek nem tudnak bejutni a rendelőbe, ennek megoldására is kell forrást tervezni az idei költségvetésben. Nemcsak csatornázás folyik a városban, hanem a vasút átépítési munkálatok is. Ez egy 31 milliárd Ft-os projekt, aminek 1-e érinti Érdet, és ez jelentős iparűzési adó növekményt jelenthet a városnak. Kéri a jegyzőt, mint az adóhatóság vezetőjét, hogy a nyertes kivitelezővel vegye fel a kapcsolatot, hogy hogyan tudják teljesíteni a rájuk kirótt adókötelezettséget.

Dr. Csőzik László, a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke: Már évek óta hangoztatja, hogy az önkormányzatokat csak egy kormányzati beavatkozás fogja kihúzni a rájuk nehezedő terhek alól. Az elmúlt ciklusban is többször prognosztizálta, hogy ez várhatóan be fog következni Magyarországon tömegesen mennek csődbe azok az önkormányzatok, amelyek az önkormányzati választások után vállalták az eladósodás terheit. Már akkor is érdekelte, hogy honnan ez a bátorság a jövőt illetően – gyanította, hogy a mostani politikai vezetés biztosította a polgármestereket, hogy az állam segíteni fog nekik, ahogy a 90-es években az adott kormányzat megsegítette a bankokat, úgy fog bekövetkezni Magyarországon az önkormányzati konszolidáció. Ezt nem elsősorban negatívumként mondja, hiszen így Érd adósságának 70%-a is átvállalásra kerülhet. Eszébe jut ilyenkor az is, hogy az a polgármester, aki komolyan vette a felelősséget, és nem vett fel hitelt, az most bánhatja ezt. A jövőre nézve ennek az az üzenete, hogy az élet nem mindig a felelősségteljes gondolkodást díjazza. Annak örül, hogy egy kicsit fellélegezhet a város a rá nehezedő terhek alól, de látva az önkormányzati reform alakulását eszébe jut az a mondás, hogy „a Jóisten mentsen meg engem a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is”. Ez egy felemás dolog – hiszen egyik részről megszabadulnak a terhektől, másrészről viszont az önkormányzati reform a feladatfinanszírozás elvére épülve egy olyan megoldással él, hogy az állam elvonja a személyi jövedelemadó helyben maradó részét, a gépjárműadó 60%-át, és egy kemény finanszírozási rendszert vezet be, amiben nem képesek a források felszabadulni. Nem egy új időszámítás veszi kezdetét, csak a „torta” alakul át úgy, hogy a fejlesztések szempontjából ugyanolyan kicsi rész marad meg. Persze nincsenek csodák és köztudott, hogy milyen helyzetben van az ország, a magyar költségvetés. Januárban mintegy 100 milliárd Ft-os visszaesés következett be a korábbi évhez képest, tehát nincs jó állapotban sem az állami büdzsé, sem az önkormányzatok büdzséje. Összességében azt lehet mondani, hogy amit egyik ágon kapnak, azt a másik ágon az állam visszaveszi. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság ülésén sem láttak tisztán abból a szempontból, hogy a folyamatba lévő reformhalmaz mit jelent majd Érd szempontjából. Kéri, hogyha lehetséges, akkor a képviselők számára készüljön egy rövid összefoglaló, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatokból, a már ismert jogszabályi változásokból, és az ismert tervezetekből mi következhet a város számára közép-, illetve hosszútávon. Milyen költségvetési kondíciók mentén tudnak majd dolgozni a következő években. Nemcsak neki, hanem másoknak sem világos teljesen, hogy mit hozott a reform. Erről szeretne kapni egy prognózist. Nehéz tisztán látni, nemcsak a járási hivatalok létrehozása, nemcsak a feladatfinanszírozási rendszer bevezetése, nemcsak az adóági módosítások kapcsán, hanem mert sokkal több járulékos kérdés van. Egy új korszak indul abból a szempontból, hogy önkormányzati finanszírozási rezsimben fognak működni. Örül annak, hogy nőttek a helyi iparűzési adóbevételek. Az azonban nyilvánvaló, hogyha nem ez a trend érvényesül, akkor év végén hiány realizálódhat. Nem biztos, hogy ennyire optimisták lehetnek ebben a tekintetben. Továbbra is problémásnak tartja a sportcsarnokkal kapcsolatos koncepciót, amit a Közgyűlés elfogadott. A sportcsarnok működtetésében is lát veszélyességi potenciált, ami növelni fogja a jövőben a kiadási oldalt. Megkeresték, mint a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökét, az önkormányzat és a Budai Téglagyár Zrt. közötti perrel kapcsolatban. Igaz, hogy az álláspontok közelednek, ennek eredménye a Közgyűlés decemberi határozata, ami a volt érdi téglagyár területének és közvetlen környezetének hosszú távú rendezését célzó építészeti és településrendezési, területhasznosítási és beépítési javaslatok készítésére vonatkozik, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Építőművészeti Doktori Iskola doktorandusz hallgatóinak közreműködésével. Ettől még tény, hogy első fokon lassan a végéhez közeledik a per. Ha jól tudja, akkor a kártérítési alap összege fél milliárd Ft körüli. A vezető jogtanácsos arról tájékoztatta a bizottságot, hogy a per vége még messze van. Érdeklődik ezzel kapcsolatban bármilyen plusz információ iránt, mert ha megítélik a kártérítést, akkor az komoly összeg lesz. Az Európai Uniós pályázatok jövője felől érdeklődik és kéri a polgármestert, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a város pozíciója minél jobb legyen ebben a tekintetben. Ha ehhez politikai konfliktust kell felvállalni, akkor vállalja fel. Fejlesztési források híján van a város. A város ipartelepítési politikája felől érdeklődik. Kopor Tihamér hangzatos gondolatokkal állt elő, ami mind fontos, de a valóságban csak kis mértékben tudna segíteni. Továbbra is szeretné, ha a városnak lenne egy komoly, befektetőbarát, befektetéseket vonzó gazdaságpolitikája, ami nemcsak hangzatos, hanem eredmények elérésére is alkalmas. A főváros tövében a meglévő, rendelkezésre álló területekkel jól kell gazdálkodni, hogy további nagy beruházások jöhessenek idei. Szerinte a következő 4 évben a költségvetés pozíciói nagyjából ezen fognak múlni, hiszen a helyi iparűzési adóbevételi ág a legjelentősebb. Ha az elkövetkező években sikerülne 3-4, a DM-hez hasonló mértékű beruházást idevonzani, akkor az a költségvetés bevételi oldalát jelentősen megnövelné. Tehát a két prioritás az Európai Uniós pénzek, illetve a komolyabb befektetők idevonzása. Számára a kerékpáros koncepcióval kapcsolatos fejlesztések megvalósítása is nagyon fontos. Az elmúlt ciklusban elfogadtak egy komoly koncepciót, intézkedési terv is született. Egy-két kisebb eredmény már felmutatható, de valamilyen oknál fogva ez a dolog 2-3 éve elakadni látszik. Kéri, hogy a költségvetés második fordulás tárgyalására egy megfelelő, kezelhető mértékű kisebb összeg álljon újból rendelkezésre kerékpáros jellegű fejlesztések végrehajtására. Ebben az Érd Körbe egyesület segítségére számíthatnak. Azt nem mondhatja, hogy a városvezetés, a hivatal részéről elutasításba, akadályokba ütköztek volna az elmúlt években, de mégsem sikerült egyről a kettőre jutni. Jó volna, ha 2013-ban tovább haladhatnának a megkezdett úton, ami kerékpár-tárolók, kerékpárutak fejlesztését jelentheti. Tudja, hogy maximum 1-2 millió Ft-ról lehet szó, tehát nem új kerékpárút építésére gondol.

Antunovits Antal: Megköszöni, hogy a költségvetésben idén ismét terveztek képviselői keretet, így a képviselők 5 millió forintot fordíthatnak a választókerületükben a legfontosabb feladatokra. Kéri, hogy a költségvetésben vegyék figyelembe az Ófaluban lévő műemlékek megóvását, úgymint a kápolna, a gazdatiszti ház és az ófalusi pincerendszer, hiszen nagy szükség lenne ezen épületek állagmegóvására, amíg még van mit megóvni. Külön köszönetet mond azért, hogy az ófalusi templom felújítására 36 millió forintot fordítottak, mely szintén az utolsó pillanatban történt.

Jakab Béla: A Közösségi Házzal kapcsolatos kérdésére nem kapott választ, pedig a város az ingatlanért 83 millió forintot kapott, melynek felhasználását határozatban rögzítette. Fontosnak tartja kimondani, hogy Érdligeten várható-e Közösségi Ház építése vagy sem. Az önkormányzattól a Lidl 83 millió forintért vásárolta meg az ingatlant, úgy tudja, hogy most a Lidl mindkét telkét el kívánja adni, valószínű, hogy ezzel a fejlesztéssel kapcsolatban közösségi ház nem jöhet létre, tehát az önkormányzatnak kell valamilyen megoldást találnia ezzel kapcsolatban.

Kéri Mihály: A parkvárosi közösségi ház a jövőben esetleg telephelye lehet a Csuka Zoltán Városi Könyvtárnak, megjegyezi, hogy az épület nagyon rossz állapotban van, nehéz elképzelni benne civilizált módon bármilyen közösségi tevékenységet, ezért javasolja, hogy az épület karbantartását a költségvetésbe tervezzék be.

T. Mészáros András polgármester: A költségvetés szerkezetének alakulását Péterfia Krisztina irodavezető bemutatta. A főösszegekkel kapcsolatban elmondja, hogy jelenleg ennyi forrás áll rendelkezésre. Több pályázati fejlesztés van folyamatban, a Svájci alap keretén belül a teljes vízhálózat rekonstrukciója, valamint két óvoda bővítése is. A fejlesztést nem hagyják abba, azonban a rendelkezésre álló adatok alapján, valamint a 2014. január 1-jétől életbe lépő kötelező óvodai ellátás korhatárának a két éves csökkentéséből következik, hogy az óvodák bővítése élvez minden prioritást. 2012. decemberi KSH adatok szerint Érden 2036 fő 3 és 5 év közötti gyerek él, valószínűleg ezek a számok a következő években sem változnak, ezért mintegy 2000 óvodai férőhelyre lenne szükség egyik napról a másikra. Férőhelyenként 3 millió forinttal számolva 5-6 milliárd forintra lenne szükség, hogy ennek a törvényi kötelezettségnek eleget tegyenek. Kopor Tihamér képviselő által felvetettekre válaszként elmondja, nem látják egyformán a városmarketing jelenlegi helyzetét, véleménye szerint az jónak mondható. Az általuk megfogalmazott Batthyány terv hosszú távú fejlesztési lehetőségeket takar, a megvalósítás nem az időtől, hanem a meglévő pénzmennyiségtől függ. Az „érdiség-tudat” növekedése attól függ, hogy mennyi idő alatt hány munkahelyet tudnak létrehozni a városban, hogy a közösségi tér is megjelenhessen a családok számára. Fontos, amit dr. Csőzik László elmondott, hogy milyen szinten tudják az iparfejlesztését véghezvinni. Mészáros Mihálynak a Fácán közi óvoda kerítésére vonatkozóan elmondja, hogy meg kell várni a telekalakítás befejezését. A szakrendelő előtti járdával kapcsolatban elmondja, hogy sajnos a parkoló és a szakorvosi rendelő felújításakor a projektből kimaradt a járda és annak vízelvezetése. Úgy tűnik, hogy ezt az idei évben az önkormányzatnak kell pótolnia. A 2007-től eltelt időszakban pályázatok tekintetében Érd nagyon jól szerepelt, melyet statisztikák is alátámasztanak. A brüsszeli tárgyalások eredményeképpen a magyar emberek részére átlagosan 712 ezer forint/fős EU-s összeg áll rendelkezésre, ami a Közép-Magyarországi régióban 102 ezer forint/fő. Mivel Budapest és Pest Megye fejlett régió, valószínűleg a pályázatokhoz szükséges önerő összege is megváltozik. Bízik abban, hogy valamilyen szinten kompenzációra is sor fog kerülni. A tervezett helyi adóbevétel 1.450 millió forint, ami pontosan van megbecsülve, de Mészáros Mihály felvetését a vasút fejlesztéssel kapcsolatban érdemes megvizsgálni az adóbevétel tekintetében. Jakab Béla Közösségi Házra vonatkozó javaslatát jogosnak tartja, még 2009-ben közvetlenül az eladás előtt végiggondolták, hogy ezt abban a Kutyavári utcai épületben tervezték megoldani, melyet most a nagycsaládosok használnak közösségi célokra, tehát ennek a továbbfejlesztésére szánnák a 83 millió forintot, azonban az idei évben erre biztosan nem lesz lehetőség. Dr. Csőzik László felvetésére elmondja, hogy a téglagyár tulajdonosával folyamatban lévő pernek az alapja 2006 előtti időszakban keletkezett, amikor még Csőzik László volt az alpolgármester, hiszen a 2005-ös HÉSZ módosítás az alapja ennek a követelésnek, mely szerint a téglagyár területén csak téglagyárat lehet építeni, az akkori főépítész javaslatára. Emiatt 542.620 ezer forintra, illetve ennek járulékaira perli az önkormányzatot a téglagyár területének tulajdonosa. Ágó Mátyás főépítész vezetésével folyamatosan tárgyalnak a téglagyár képviselőivel, próbálnak velük megegyezni, az ehhez szükséges, HÉSZ-t érintő változtatásokat, illetve a jogi megállapodásokat a Közgyűlés elé fogják hozni, hiszen a követelt összeg nem áll a város rendelkezésére. A sportcsarnok a másik hasonló jellegű probléma, ahol folyik egy 11 millió eurós per, melyet szintén az előző városvezetéstől örököltek, akik olyan beruházást készítettek elő, melynek nem volt meg a működési alapja, sőt az is kiderült, hogy az egész ügylet jogsértő volt, hiszen az összes szerződés semmissé vált a Független Magyar Bíróság jogerős döntése alapján. Természetesen megegyezésre törekszenek ebben az ügyben is. Az 1,3 milliárd forint megfizetését úgy tervezik, hogy az Érdi Sport Kft. jogot kapott arra, hogy az 1.078 millió forintos TAO-s támogatásból a vételár 2/3 részét finanszírozza. A Közgyűlés úgy döntött, hogy a szükséges önerőt tagi kölcsönként biztosítja a Sport Kft-nek. Ha nem élnek ezzel a lehetőséggel, folyamatban marad a per, és megmarad a kockázat, hogy esetleg elveszítik. Korábban 2006-ra ígérték az M6-os érdi szakaszának az átadását, mely sajnos nem valósult meg. Mindenki arra számított, hogy az autópálya megjelenése a gazdaságfejlesztésre alkalmas területek mellett generálni fogja a vállalkozások Érdre települését, hiszen logisztikailag nagyon kedvező feltételekkel rendelkezik a város. Amikor 2008 augusztusában átadásra került az M6 érdi szakasza, szeptembertől pedig jött a válság, a beruházások és befektetések visszaestek, szüneteltek. Úgy gondolja, hogy Érd e tekintetben jól szerepelt ebben az időszakban, hiszen a nagy cégek, mint a Lidl, Aldi, a DM és a Prettl is a válság idején költözött ide. A Prettl nagyon komoly munkahelyteremtő beruházást hajtott végre. A négy cég sikeres működése azt igazolja, hogy ebbe az irányba kell elmozdulni. Az elmúlt időszakban Ófalu műemlékeiről példamutatóan próbáltak meg gondoskodni. Jelenleg is folyik egy tárgyalás a török nagykövetséggel az országban lévő 3 minaret felújítása érdekében, erről bővebben a főépítésztől érdeklődhetnek. A Szent Mihály templom felújításának költségeit a fenntartó Székesfehérvári Egyházmegyével közösen állták. Meg kell vizsgálni, hogy a megfogalmazott célokra, melyet támogathatónak tart, tudják-e legalább a minimális feltételeket biztosítani. Reméli, hogy lesz még olyan időszak, amikor az önkormányzat több pénzt tud fordítani a műemlékekre is. Elmondja, hogy kapott egy levelet, melyben a városközpont revitalizációját kifogásolták. A városközpont revitalizációnak csak kis része volt a sétáló utca kialakítása, a nagyobb része a Városi Galéria felújítása, illetve a Földrajzi Múzeum bővítése volt. Az önkormányzatok adósságainak kezelésével kapcsolatban elmondja, hogy ha nem bocsátanak ki kötvényt, és nem törekszenek a fejlesztések megvalósítására, akkor le kellett volna mondani a Szakrendelő felújításáról, a Batthyány sportcsarnokról, a bölcsőde fejlesztéséről, a városközpontról, a csatornázásról stb. A városfejlesztés azon pontján vannak, amikor a legszükségesebb az infrastruktúra fejlesztése, akár konfliktusok felvállalásával is. Jelen volt az adósság konszolidációs eljárás alapjavaslatainak bejelentésénél, ahol elhangzott az is, hogy további adósságkonszolidációra nem lehet számítani, tehát önállóan kell a feladatokat továbbvinni.

Jakab Béla: A téglagyárral kapcsolatban elmondja, hogy akkoriban a Képviselő-testület egységesen úgy döntött, ahogy Lantos Péter főépítész javasolta, ennek a Fidesz frakció is része volt. Nem tartja igazságosnak egyértelműen arra a városvezetésre fogni a probléma keletkezését. A sportcsarnok beruházás indítása valóban elhibázott döntés volt az MSZP-SZDSZ részéről abban a ciklusban, a semmisségi döntés is ezt igazolta a bíróság részéről. Azonban a Fidesz is tett néhány nem helyes lépést ezzel kapcsolatban. Ha az önkormányzat tulajdonába kerül valamilyen módon a csarnok, ezt az intézményt a város biztosan nem tudja fenntartani. Megépítettek egy másik uszodát – melyet véleménye szerint nem kellett volna -, akkor, amikor biztosan tudták, hogy valamikor a megépült sportcsarnok működtetését be kell majd vállalni.

T. Mészáros András polgármester: Véleménye szerint a vezetői felelősség nem delegálható. Tudomásul kell venni, hogy 2002-2006-ig dr. Döcsakovszky Béla volt a polgármester és az előterjesztések nagy része az ő nevét viselte, mint ahogy 2006. októbere óta a legtöbb előterjesztés az ő nevét viseli, és ezért őt lehet „felelőssé” tenni, vagy felelőtlennek nevezni.

Jakab Béla: Valóban dr. Döcsakovszky Béla volt a polgármester, dr. Csőzik László pedig az alpolgármester, aki az elmúlt ciklusban a jelenlegi polgármester mellett is alpolgármester volt, ezért nem volt helytálló őt ilyen módon elmarasztalni.

Dr. Csőzik László: A 2005-ös vita a téglagyárral véleménye szerint érthető volt, akkor az tűnt a lehető legjobb megoldásnak, melyet alkalmaztak. Úgy gondolja, hogy túl nagy hibát nem követtek el vele. Nem tudja, hogy az egyezkedések hogyan folytak, de abban az adott helyzetben legitim döntést hoztak. A sportcsarnokkal kapcsolatban az ekkori döntést támogatta, noha vonakodott megszavazni, azonban nem lehet tudni, hogy mi történt volna, ha 2006-ban visszalép és dr. Döcsakovszky Béla megnyeri a polgármester választást, mit kezdett volna a sportcsarnok helyzetével, valószínűleg más útra lépett volna, melyről nem mondja, hogy az jobb vagy rosszabb, de biztos, hogy lett volna alternatív megoldás. Ez azonban már nem fog kiderülni. A sportcsarnokkal kapcsolatos felvetése arra vonatkozott, hogy a 200 millió forintra becsült működési költséget alultervezettnek tartja. Figyelemfelhívásnak szánta,  hogy a működtetés oldalán magasabb költségekkel kell számolni, és vannak egyéb költségvetési kihatások is.

T. Mészáros András polgármester: Javasolja, hogy a módosítások figyelembevételével és pontosításával, illetve az elhangzottakkal bocsássák második fordulós tárgyalásra a költségvetés tervezetét, melyet feltesz szavazásra. 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

36/2013. (II.14.)

h a t á r o z a t

Érd Megyei Jogú Város 2013. évi költségvetésének I. fordulós tárgyalásáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a város 2013. évi költségvetésére vonatkozó I. fordulós rendeletalkotási javaslatot az elhangzott módosító javaslatok figyelembe vételével elfogadta.

Határidő: A költségvetés II. fordulós tárgyalására - a közgyűlés 2013. március 7-i ülése

Felelős: T. Mészáros András polgármester

A határozat elfogadásáról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott: