T. Mészáros András polgármester: Köszönti a megjelent vendégeket, a képviselőket és a hivatal munkatársait, megállapítja, hogy a Közgyűlés határozatképes, megnyitja a közmeghallgatást. Kéri a hozzászólóktól, hogy a jegyzőkönyvben történő rögzítés miatt mutatkozzanak be és ismertessék lakcímüket, hogy amennyiben szükséges, írásban is tudjanak válaszolni felvetéseikre. Elmondja, hogy a 2015-ös év nagyon sikeres volt, elkezdődött az InterSpar építése, és az M7-es lehajtó átépítése is. Törökbálint és Érd között az M0-s és az M1-es-hez való kapcsolódás munkálatai megkezdődtek, jövőre be is fejeződnek. Átadásra került szeptemberben a Német Nemzetiségi Óvoda. Elkészült a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat épülete. Július 3-án Érden járt Orbán Viktor miniszterelnök úr akivel a „Modern Városok Program” keretében megállapodást kötöttek a város fejlesztéséről, amire 40 milliárd Ft-ot biztosított (2015 és 2020 között). Érd a Közép-Magyarországi Régió második legnagyobb városa, Budapest után, ezért sincs mód és lehetőség Európai Uniós források pályázatára. A mai Közgyűlés határozott arról, hogy Érd Pest megye társadalmi-gazdasági fejlődése érdekében támogatja Pest megye önálló NUTS 2-es régióvá válását. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor a megyének megyeszékhelyre lesz szüksége, amire Érd fejlődése predesztinálja magát a megyeszékhelyre, ami további lehetőségeket nyit meg. Amennyiben ezt a feladatot szeretnék ellátni, ahhoz további fejlesztések szükségesek, melyeknek a forrásait meg kell teremteni. A félig kész városból kész várost csinálnak terv jó irányba halad.

Dr. Debreczeni Lórándné (Alsóerdősor u. 40.): Az aszfaltozott utakat hiányolja a városban. A környezetében sok a nem pormentesített, kátyús, sáros, rettenetes állapotban lévő utca. Az ilyen száraz nyáron, mint az idei volt, amikor sokat fújt a szél is, szennyezett volt a levegő. Kérdezi, hogy van-e Érdnek légszennyezettség mérője. A Bem térhez közel van egy digitális hőmérő, ami állandóan 13 fokot mutat. Hiányolja a kulturált fedett piacot, ahol az őstermelők árulhatnák portékájukat (friss gyümölcs, zöldség). A meglévő ófalusi piacot inkább zsibvásárnak nevezné, nem pedig kulturált bevásárlási körülményeket biztosító piachoz. Olyan piacra gondolt, ahol nem szednek pénzt a parkolásért. Nagyon hiányol a városban egy kulturális központot. A Szepes Gyula Művelődési Központ nagyon régi és minimum felújításra szorulna, de jobb lenne egy új egy koncert teremmel, esetleg mozival. Ófaluban ott a termálvíz, sokan hiányolnak egy nyitott strandot. A Gárdonyi Tanuszoda nyáron pont akkor zárt be, amikor a törökbálinti uszoda is, ezt lehetne egyeztetni. Százhalombattán részt vett a kézműves vásáron és irigykedett a sok virágra, a nagyon szépen rendben tartott utakra. Az utcájukba a zöldhulladék elszállítását november 21-re írták, de még mindig ott van a bezsákolt (amit a lakosok biztosítottak) zöldhulladék. Parkváros nagyon elhanyagolt területe a városnak. A Virágzó Kertváros szerinte a közterületek virágosságát is jelenti. A Diósdi úti körforgalomnál nem érti, hogyha valaki az aluljáróból jön a körforgalomhoz, akkor miért kell neki indexelnie, amikor előrefelé halad. Ez sokakat bosszant. Nem tudja, hogy Érd Megyei Jogú Városnak elsősorban járásbíróságra lenne-e szüksége. Az Érd Szépe választásra költött pénzt szerinte hasznosabban is el lehetne költeni.

Lukics István (Betonozó utca 33.): 12 éve él Érden és lassan 3 éve szenved attól, hogy a Betonozó utcában kamionok földet szállítanak. Nem ezért költözött ide annak idején. A Betonozó utca és a Fényező utca sarkán ismételten deponáló telepet létesítettek. Naponta kb. 50-100 kamion megy el a háza előtt. A csatornázás során széttörték a térkő burkolatot, amit csináltatott. Volt olyan nyár, amikor a gyerekét elköltöztette, mert olyan por volt a kamionok miatt. Nem kezelik az utakat, nincs semmilyen pormentesítés. Vasárnap reggel 7 órakor is kamiondübörgésre ébred. Nem érti, hogy miért egy ilyen családi házas környezetbe tettek egy ilyen deponáló telepet, ahol 6-8 méter magasra rakott homok, föld, murva, felmart aszfalt van. Az emberek többsége nem ezért költözött Érdre. Olyan büdös van, mintha Budapesten lakna. Javasolja, hogy minél előbb költöztessék el onnan a deponáló telepet, és a jövőben oda ne telepítsenek ilyet. Az ott lakók eleget vállaltak. Az utcát se hozták rendbe. A kapubejárója már kb. 5–6 cm-rel alacsonyabban van, mint az út. Esős időben a ráhordott mart aszfalt bezúdul a telkére, a szomszédjában pedig bokáig ér a víz. Javasolja, hogy a deponáló helyett játszóteret csináljanak ott, vagy szabadidőparkot.

Muhi Anikó (Kárpitos utca 11.): Az építkezések miatt Iparos utat egyirányúsították, ezért mindenki a Kárpitos utcát használja, ami nincs leaszfaltozva. A párhuzamos utca, a Kádár utca végig le van aszfaltozva (az Iparos úttól a Szövő utcáig). Nyáron a portól nem tudtak ablakot nyitni, szellőztetni, teregetni. Kérdezi, hogy ezt mikor fogják megoldani. A keresztutcák is rossz minőségű murvával lettek leszórva a csatornázás után. A murva az időjárás következtében széttöredezett és porzik. Kérdezi, hogy a Törökbálinti úton a Szövő utca utáni részen mikor lesz járda.

Szlávik Zsuzsanna (Napszámos utca 24.): Kérdezi, hogy tervezik-e autóbusz közlekedés bevezetését az Iparos utca és a Levendulás közti területen. Kérdezi, hogy tervezik-e azt, hogy azokon az utakon, ahol autóbusz közlekedik, ott legyen járda.

Korán Gábor (Kossuth Lajos utca 129.): A Csíz utcai közművek (víz, illetve közvilágítás) felől érdeklődik. A Bagoly utcai orvosi rendelő állapota, illetve a környék állapota (szelektív hulladékgyűjtő sziget) borzasztó.

Szendrei Mariann (Diósdi út 94.): Kérdezi, hogy mit terveznek az érdi termálvíz hasznosításával (nyílt strand, kerékpár kölcsönző, csónakkölcsönző, kalandpark). Kérdezi, hogy az építményadó csökkentését, illetve eltörlését tervezi-e az önkormányzat, ami Hévíz után az országban a második legmagasabb, miután a kormány kifizette a város tartozását. Kérdezi, hogy vannak-e már konkrét tervek a 40 milliárd Ft beruházására. Tágas parkokra, játszóterekre, járdákra és kerékpárutakra, illetve kórházra lenne szükség. Egy sokkal élhetőbb várost szeretnék az itt lakók.

T. Mészáros András polgármester: Érden kb. 350 km nem pormentesített út, illetve 150 km aszfaltos út van. A miniszterelnök úr látogatásakor az első felvetése az volt, hogy aszfaltozzák le a várost. A pénz elég is lett volna arra, de utána ezeket az utakat fenn is kell tartani, amire nem lenne megfelelő forrása a városnak. A legfontosabbnak egy 200 ha ipari park létesítését tartja. Az ipari park bevételének segítségével tudnák finanszírozni a város egyéb élhetőségének a megépítését, illetve a fenntartását. Az ófalusi termál hotel nem az önkormányzat tulajdona. A tulajdonos árulja az ingatlant, de túl drágán árulja (kb. 450 millió Ft). Amikor bezárt a hotel az önkormányzat az ott lévő kutakkal elkezdett foglalkozni. A hideg vizes kutat biztosan újra kell fúrni, a meleg vizes kútnál bizonyos korlátozásokkal lehetne biztosítani a további működést, de a felújításán el kell kezdeni gondolkodni. Az elmúlt 15 évben nem csináltak semmit a két kúttal. A városban évente háromszor szállítják el a zöldhulladékot (karácsonyfa elszállítása januárban, zöldjárat áprilisban, illetve novemberben). A körforgalom általában úgy működik, hogyha valaki az egyik elágazásban el szeretné hagyni a körforgalmat, akkor illik indexelni. Jelezve van, hogy ez egy körforgalom ahol a KRESZ szabályait betartani. A Sándor utcából nem lehetet balra kihajtani, azóta kulturáltan lehet közlekedni. Kulturális központra nem gondoltak költeni a 40 milliárd Ft-ból. A Duna parttal kapcsolatban készül a turisztikai és idegenforgalmi koncepció. A miniszterelnök úr kérésére került bele a kerékpárút fejlesztése a tervekbe, a Balatoni bringa úthoz csatlakozás, illetve az EuroVelo 6-hoz (Duna part). Levéltár, könyvtár, illetve művelődési központ építése szerepel a tervek között, de nem ebből a 40 milliárd Ft-ból, hanem arra majd külön fejlesztési pénzeket kell találni. Az Égerfa utcai lakosoknak tett ígéretét megismétli, gyerekjátszótér, felnőtt erősítőtér, illetve kosárlabdapálya fog épülni, készülnek a tervek. Ezt tudja ígérni a Betonozó utcának is. A város nincsen kész, nekik kell szép sorban megépíteni, amik elmaradtak. Ezt megfelelő forrásokból tudják majd elérni. Ahogy befejeződik az M7-es lehajtó megépítése a Betonozó utcában megszüntetik a deponálót. A telken pedig gyerekjátszótér, felnőtt erősítőtér, illetve ha igénylik, akkor kosárlabdapálya lesz kialakítva. A város nagyon gyors ütemben növekszik. Évente kb. 300 fővel nő a város lakossága, még a válság idején is. Nem tudják utolérni magukat. Az átlag építményadó a városban 36.000,- Ft, ami 800-900 millió Ft éves bevételt jelent a városnak. Ebből a pénzből fedezik az iskolák fenntartása (430 millió Ft), közvilágítás üzemeltetése (120-140 millió Ft), az ÉTH Kft. veszteségét (115-150 millió Ft). A városnak van útkoncepciója, van közösségi közlekedési koncepciója. 15 db közepes méretű, vagy inkább kisméretű buszt szeretnének vásárolni. A város M7-esen túli területén szeretnének egy általános iskolát, egy óvodát, illetve egy közösségi házat építeni (37.000 m2-es területen). Ennek az autóbusz közlekedését is meg kell majd oldani. az utak építésének az a feltétele, hogy utána azokat fenn is kell tartani. A városnak nincs akkora bevétele, ami lehetővé tenné, hogy a meglévő utakon felüli utakat fenntartsák. A város kb. 80%-a nem volt csatornázott, először a csatornázást kellett megoldani a városban, azután jöhet az utak építése.  A felszíni vízelvezetés problémája is megoldásra vár. Érd járási központ, ezért itt kellene a járási bíróságnak lennie. A 40 milliárd Ft-ot intézményfejlesztésre (általános iskola, középiskola), gazdaságfejlesztésre (turisztikai koncepció, záportározó megépítése – horgásztó stb., ipari park), szolgáltató szektor fejlesztésére fordítják majd. Kérdezi Horváth-Szulimán Tibort a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy mi az oka annak, hogy nem bazalt alapú zúzott követ tesznek le az utakra, ami nem porzik, illetve mi az akadálya annak, hogy a közlekedés inkább a Kádár utcára terelődjön. A Csíz utca és környéke mostanában kerül belterületbe. A jövő évre tervezik a városban a közvilágítás fejlesztését (LED-re cserélni). Kéri a Nóra utca, a Cinke utca és a Cankó utca környékére tervezzenek be lámpatesteket a közvilágításba.

Horváth-Szulimán Tibor Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodavezető: Elmondja, hogy az Iparos út egyirányúsítását feloldották, így sokkal kevesebb autó fog a Kárpitos utcában járni. Az utak felső réteggel való ellátásának problémáját meg fogják vizsgálni.

Zsirkai László Érdi Városfejlesztési Kft. ügyvezetője: A Gárdonyi Tanuszodában 10 hónapon keresztül óvodai, illetve iskolai úszásoktatás van és évente egyszer szükséges egy alaposabb felújítás. Sajnálja, hogy az időpont egybeesett a törökbálinti uszoda bezárásával. Ajánlja helyette az Érd Arénában található sportuszodát, ami nem ugyanabban az időben volt a felújítás.

Weisz Gábor (Cserje utca 5.): A Bem téri útfelújítások, forgalomkorlátozások napra kész tájékoztatása felől érdeklődik. Nem mindig az van, ahogy le van írva, illetve nem kellő időben szerez tudomást róla. A projekt kezdetén tartott lakossági fórumon az önkormányzat és a kivitelező is azt ígérte, hogy legalább két hetes időintervallumban megpróbálják a lakosokat tájékoztatni. Nem látja át a tájékoztatót. A honlapon júliusi térképet talált. Nem a munkálatokkal van baja, hanem a tájékoztatással, az információ hiányával. Csak utóközléssel találkozik. Új lakosként szembetűnő, hogy az egész településen olvashatatlan utcanév táblákkal találkozott. A Cserje utcában – lakóházas, családi házas övezetbe – is jár árufuvarozó, aminek nem nagyon örülnek az ott lakók. A Cseresznyefa utca és az Ürmös utca végre új aszfalt burkolatot kapott. Kéri, hogy súlykorlátozással szabályozzák a behajtást. Bízik abban, hogy folytatni fogják az aszfaltozást a Cseresznyefa utcától a Törökbálinti útig. Szemmel látható a különbség. Hetek, sőt hónapok telnek el a kátyúk kialakulása és a helyrehozatala között. Nem tudja, hogy a virágzó kertvárossal, illetve a lakóövezeti besorolással mennyire fér meg a zajos kisiparosi tevékenységek. Kérdezi, hogy ezek a tevékenységek a vállalkozói park létrehozásával szabályozva lesznek-e.

Dr. Nagy Anna (Mária utca 15.) : Kérdezi, hogy az Érd-Felső vasúti sínpár mellett várható-e zajvédő fal építése. A szelektív hulladékgyűjtésre egyetlen zsákot kapott. Elvárná, hogy a szemétszállítási díj csökkenjen, hogy szelektíven gyűjti a szemetet, hiszen a szolgáltató munkájának egy részét a lakosság végzi.

T. Mészáros András polgármester: A MÁV fejlesztésnél nem az önkormányzat a beruházó, de utána fog nézni a zajvédő falnak. A szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban szerinte sokkal jobb lenne, ha ömlesztve gyűjtenék össze a szemetet és azt egy válogatóban szétválogatnák. A szolgáltató a törvény által előírt módon vezette be a szelektív hulladékgyűjtést.

Pató Simon ÉTH Kft. cégvezetője: Érden jelenleg 40 szelektív hulladékgyűjtő sziget van. A jövő év elején a lakosság részére pályázaton nyert szelektív kukákat fognak kiosztani, a zsákos módszer meg fog szűnni. A lakosok részére két műanyag zsákot – egy kéket és egy sárgát biztosítottak, amit a posta kézbesített. Kb. 3-4.000 zsákot küldtek ki, és a gyűjtési napon 400-500 db-ot kaptak vissza. A zsákok gyártására 20 millió Ft-ot költött a Kft. Akitől elvitték a zsákot, annak egy üres zsákot dobtak be. Az elmúlt hétvégén 172 t zöldhulladékot gyűjtöttek. Szerinte lehetne önmérsékletet tanúsítani és nem minden falevelet kitenni zöldhulladéknak. A házi komposztálást kellene szorgalmazni. A Kft. a házhoz menő üveggyűjtést is szeretné bevezetni, ha sikerül a pályázaton nyerni.

Szendrei Mariann (Diósdi út 94.): Kérdezi, hogy Érd belvárosában lesz-e kerékpárút. Kérdezi, hogy felmerült-e a Termál Hotel megvásárlása befektetésként. Az építményadó nagyon magas Érden. Például a főváros XI. kerületében van, aki 0 Ft építményadót fizet. Kérdezi, hogy mérséklik-e az építményadót a városban. A kormány gesztusát, hogy kifizette a város adósságát, az önkormányzat is ehetne egy gesztust a lakosok felé, mégpedig azt, hogy a terheiken könnyít. Évekig azt propagálták, hogy a város hitelállománya miatt magas az építményadó mértéke. Kérdezi, hogy ezek után tervezi-e az önkormányzat az építményadó mérséklését.

T. Mészáros András polgármester: A Duna parti kerékpárúthoz a Duna parton, a Balatoni bringa úthoz pedig a városon keresztül szeretnének csatlakozni. A papi földektől Százhalombatta határáig készül Ófalu turisztikai koncepciója. A koncepciónak lesznek gyűjtőpontjai, ahova érdemes lesz odamenni, ezek a helyek pedig össze lesznek kötve a belső, fő kerékpárúttal kötve. Az emberek ne csak elmenjenek Érd mellett, hanem ide is jöjjenek. A Termál Hotel megvásárlása felmerült, de mint már elmondta, a tulajdonos magas árat kér érte, le kellene bontani és újat építeni helyette. Amennyiben racionális árat mond a tulajdonos, akkor hajlandó lenne a város megvásárolni. A főváros XI. kerületében több mint 1.000 Ft/m2 az építményadó. Az állandó lakosoknak tényleg 0 Ft, de az építményadó mértéke a duplája az érdinek. A lakosok már itt a közmeghallgatáson is több olyan problémát vetettek fel (pl. utak építése), ami pénzből valósítható meg. A városnak pénze nincs, az van, amit az állam ad (normatívák), illetve a városban élők adóként befizetnek. Ebből tud gazdálkodni a város. Nem tervezik az építményadó, a telekadó mértékének a csökkentését. 2010-ben állt át az önkormányzat a négyzetméter alapú adózásra. A kormány 12 milliárd Ft hitelállományt vállalt át Érd esetében. A hitelfelvételre azért volt szükség, mert a városnak nem volt meg az önereje, hogy a 40 milliárd Ft-nyi pályázati pénzhez az önerőt biztosítsa. (Pl: csatornázás, orvosi rendelő felépítése, RÁVNA felszíni víz elevezetése, iskolaépítés). Tudták, hogy európai uniós pénzek városba hozatalára 2014-ig lesz lehetőség, ezért volt szükség kötvénykibocsátásra, hitelfelvételre, hiszen egyébként pályázni se tudtak volna. 2010-es országgyűlési választások után a kormány szigorítást vezetett be, mégpedig azt, hogy 100 millió Ft felett hitelt fejlesztésre csak kormány engedéllyel lehet kapni, mert üzemeltetésre nem lehet hitelt felvenni. Ezért cserébe pedig a kormány vállalta, hogy azok a települések, akik ilyen-olyan okból hitelt vettek fel és magas hitelállománnyal rendelkeztek, azoknak a hitelét átvállalta. Érd hitelállományát a miniszterelnök helyettes úr vizsgálta meg és rendben lévőnek tartotta a hitelfelvételt. Nem tudnak és nem is akarnak hitelt felvenni, de próbálnak további fejlesztési pénzeket megszerezni. A helyi sajtó a kapott információkat tudja közölni. Megkéri Horváth-Szulimán Tibor Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodavezetőt, hogy a következő kooperációs tárgyaláson a beruházó figyelmét hívja fel, hogy minél hamarabb jelezze és minél pontosabban fogalmazza meg az információkat. Az utcanév táblák tényleg hagynak kívánnivalót maguk után. A mai Közgyűlés napirendjéről levette a „Javaslat a közterületi információs rendszer terveinek elfogadására és az ütemezett megvalósítás költségeinek biztosítására” előterjesztést. Vandálbiztos táblákat kell terveztetni, mert különben nagyon hamar tönkremennek. Az utcanév táblákat 6 évvel ezelőtt tették ki és nemcsak kifakultak, hanem nagyon hamar elkezdték összetörni őket. A vandálbiztos, jól megtervezett és esztétikus utcanév tábláknak az a hátránya, hogy nagyon drága. Jövő tavasszal elkezdik az utcanév táblákat felújítani. de azt még nem tudja, hogy milyen rendszerben. Nem tudja és nem is érti, hogy ilyen kis utcákba árufuvarozó kamion hogyan tud behajtani. Jelezni fogja a közútkezelőnek, illetve a közterület felügyeletnek. Cél, hogy a vállalkozói falu létrehozásával lehetővé tegyék a kisvállalkozóknak az odaköltözést. Számukra bérleti díj kedvezményt biztosítanának. Az Alsóerdősor utca felől a Törökbálinti út felé szeretnének eljutni, lefelé pedig a Tárnoki útig az útépítéssel. Most a Vincellér utcáig készült el. A Tárnoki utat Tárnok határától 100 méterre szeretnék jövőre, ami gyűjtőútként szerepelhetne. Az Otelló utcát, a Földmunkás utca, a Cseresznyefa utca, az Eperfa utca, a Diófa utcát a Vincelléri utcáig jó minőségben építették meg. Ezt szeretnék folytatni.

Horváth-Szulimán Tibor Városfejlesztési és Városüzemeltetési Irodavezető: Az M7 felújításra vonatkozó tájékoztatásra utalva elmondja, hogy a médiának a tájékoztató információkat minden esetben megküldik. Augusztus óta 12 cikk jelent meg ezzel kapcsolatban, a legfrissebb térkép szeptember 16-ai. 1 órája új hírt került fel, mégpedig az, hogy a Kárpitos utca és a Kádár utca közti szakaszon a teljes távszélességet meg fogják nyitni.

Bartucz Ilona (Gyűszűvirág utca 6.): Kérdezi, hogy a veszélyes hulladékot nem lehetne- e összegyűjteni. Sokat jár kirándulni és az erdőben sokszor talál tévét, autógumit stb.

Domak György (Alsó utca 22.): A Diósdi út vasút alatti gyalogos közlekedéssel kapcsolatban megjegyzi, hogy a liftek nem működnek. Az aluljárót sötétben életveszélyes használni. A székesfehérvári vasútvonal felújítása során majdnem mindenhol felújították az állomásokat, vagy újat építettek. Érd-Alsón megmaradt a régi épület és nem is újították fel. Kérdezi, hogy ezzel mi az elképzelése a MÁV-nak, mert gyalázatosan néz ki. A vízterhelési díj esetében jelenleg m3-ként 13 Ft-ot fizetnek, 3 évvel ezelőtt, amikor a szennyvíztisztító telep a kapacitásán felül kapott szennyvizet, akkor 1 Ft-ot fizettek. Kérdezi, hogy hogyan lehetséges az, hogy most több mint a tízszeresét fizetik. A víz, illetve csatornaszolgáltatásért az érdi lakosok az országos átlagnál 30%-kal többet fizetnek. A jogszabályok szerint már 2014-ben hatósági díjasnak kellett volna lennie a víz- és a csatornadíjnak. Kérdezi, hogy mikor akarják ténylegesen bevezetni a hatósági víz- és a csatornadíjat. Az energiahivatal már átadta (tavaly októberben) a javaslatait a minisztériumnak, amit a szolgáltatóktól kapott. Tavaly az Alsó utcában a csatornából feljöttek a patkányok. Először csak az ellenőrző aknában talált. Szerinte a szolgáltatónak kellene irtást végeznie, mert régen a szennyvíz Tárnokról és Újtelepről is ott folyt le a Katalin utcán és az Alsó utcán. Jelenleg a Felső utcában megépült csatornán folyik le. Ezen a szakaszon pedig lecsökkent a szennyvíz mennyisége és szerinte ezért is szaporodtak el a patkányok. A lakótelepen a tízemeletesek között van egy nyomásfokozó, ami kb. 1987-ig üzemelt, amikor is megvalósult a Duna alatti átvezetés, azóta nem működnek az ottani szivattyúk, a kerítést el is bontották már, a domb pedig még ott van. A tízemeleteseknél is kevés a pakolóhely. Szerinte már régen meg lehetett volna szüntetni a nyomáscsökkentőt és a területet lehetne parkolóként hasznosítani. A pár évvel ezelőtti közmeghallgatáson is felvetette a járdaépítést, megköszöni, hogy a Budai úton a TEX-Elektro-val szemben meg is épült. Az Alsó utcában a Marianum Általános Iskolához van 80 méternyi járda, amihez kb. 80 éve nem nyúlt senki, babakocsit se lehet tolni. Az Ágnes utcában 30 – 40 méteres szakaszán nincs járda, pedig oda is kellene. A Velencei út a város egyik főutcája, az út északi oldalán a volt TSZ magasságában a járda gyakorlatilag megszűnt.

T. Mészáros András polgármester: Nem tudják, hogy mi a MÁV terve.

Mikusné Halász Erzsébet: Az M7 zajvédő-fal kiépítésével kapcsolatban szeretne tájékoztatást kapni.

Dósa Attila Jolán u. 21. szám alatti lakos: A temető bővítésével kapcsolatban szeretne érdeklődni, tudomásukra jutott, hogy az önkormányzat a temető mellett egy eddig elhanyagolt területet megvásárolt és rendbe tett. Ez a rész eddig elválasztotta a lakókat a temetőtől, mivel úgy gondolják, hogy bővítésre kerül sor, érdeklődni szeretne az iránt, hogy mi az oka, hogy az 5 évvel ezelőtti tervekkel ellentétben, mely a temető bővítését az ott lévő barackos területére tervezte, mi változott, milyen egyéb lehetőségek vannak még. Amennyiben ez valóban bővítésként fog megvalósulni, milyen lehetőség van arra, hogy az ottani tulajdonosok megnyugtató távolságot tudhassanak saját életterük, illetve a temető üzemeltetése között. A másik felvetése, hogy a temető előtt lévő leaszfaltozott részen, már mintegy 8 éve semmilyen közvilágítás nincs, mely életveszélyessé teszi az esti órákban való közlekedést, illetve továbbra sincs járda sem. A temető mellett eddig is fenn lévő kőtározó, illetve mintegy fél éve felhalmozott törmelékdomb kialakítása történt önkormányzati telken, mely a lakosság számára visszataszító, ipari terület benyomását kelti.

Németh Antal Borbolya u. 14. szám alatti lakos: A Közgyűlés ülésén ismételten nem tudott felszólalni, Felhívja a figyelmet arra, hogy az SZMSZ azt írja elő, hogy napirendenként lehet megadni a szót. A kéménysepréssel kapcsolatban kérdése, hogy a teremben ülők közül ki tudott arról, hogy visszatérítés jár a 2 évvel ezelőtti kéményseprés díjából minden érdi lakosnak, és hányan kaptak visszatérítést? Amikor mintegy 16 millió forint jogtalan előnyre tett szert a Magyar Kémény Kft., a Közgyűlés döntött arról, hogy ez kerüljön visszafizetésre a lakosoknak, azonban a visszafizetés módja nem automatikus volt, hanem az irodára személyesen kellett elmenni érte, melyről kevesen tudtak. A mai nap döntött a Közgyűlés arról, hogy a Magyar Kémény Kft. lesz a szolgáltató a következő 5 évre, hacsak jogszabályi változás nem lesz. Úgy gondolja, hogyha egy vállalkozás megtévesztette a Közgyűlést, azok erkölcsileg nem alkalmasak arra, hogy egy ekkora városban egy ilyen szolgáltatást elvégezzenek. Az összeg visszajárt volna mindenkinek, ugyanolyan módon, ahogy beszedték azt. Kéri polgármester urat, hogy kérjen a Kft-től beszámolót arra vonatkozóan, hogy mennyi visszatérítést fizettek vissza, amennyiben a 16 millió forint jogtalan haszonból még mindig van nála, akkor a közösség javára szolgáljon gyarapodásul, ne pedig egy vállalkozás javára.

T. Mészáros András polgármester: Kit kellett volna megbízni a Magyar Kémény Kft-n kívül, van tudomása arról, hogy jelentkezett más pályázó is? Fel kellett volna vállalni azt a felelősséget, hogy nem áll rendelkezésre kéményseprő szolgáltató a tél kezdetén?

Németh Antal Borbolya u. 14. szám alatti lakos: Véleménye szerint a pályázati kiírás úgy szólt, hogy csak a Magyar Kémény Kft. felelhetett meg annak.

T. Mészáros András polgármester: Már a Közgyűlésen is elmondta, hogy nem igaz ez az állítás.

Németh Antal Borbolya u. 14. szám alatti lakos: A kiírásban az szerepel, hogy érdi irodával rendelkező szakmai vállalkozónak kell jelentkezni.

T. Mészáros András polgármester: Az szerepel benne, hogy érdi irodával kell rendelkeznie, amennyiben megnyeri, és létre kell hozni Érden irodát, de nem volt más jelentkező.

Németh Antal Borbolya u. 14. szám alatti lakos: Erkölcsi kételyei merültek fel. Nem érti, hogy miért nem nyilvánították a pályázatot eredménytelennek. A jogtalanul megszerzett hasznot vissza kell szerezni a Kft-től a közösség javára, erről tárgyaljon a Közgyűlés.

T. Mészáros András polgármester: Hírül lett adva többször, hogy mi az eljárás lényege, aki igényelte vissza térítették számára az összeget. Utána fognak nézni az elhangzott állításnak.

Németh Antal Borbolya u. 14. szám alatti lakos: Egy éve feltette a kérdést a közmeghallgatáson, hogy miért maradt ki az SZMSZ-ből a részönkormányzatok megalakítása, akkor azt a választ kapta, hogy a törvény így rendelkezik, mely nehézzé teszi a megalakítását. Akkor azt a választ kapta, hogy felterjesztési joggal élni fognak ez ügyben. Most megalakította a város egy területen a részönkormányzatot, de nem hallott arról, hogy a Közgyűlés élt-e a felterjesztési jogával. Úgy gondolja, hogy ezek a részönkormányzatok 8 éven keresztül jól szolgálták a közösséget. Kezdeményezni kellene annak a szabálynak a megszűntetését, mely szerint eggyel több választott képviselőnek kell tagnak lenni a részönkormányzatban, mint a lakossági képviseletnek, ugyanis ez a működőképességet rontja, akadályozza. Úgy gondolja az Ófalu-Újfalu részönkormányzat esetében a lakosoknak biztosítani kellene azt a jogot, hogy ők maguk jelöljék és válasszák azokat, akiket szívesen látnának a részönkormányzatban. Az utcanév táblákkal kapcsolatos előterjesztést levették a mai Közgyűlés üléséről, azonban elhangzott, hogy arra törekszenek, hogy vandál biztos utcanév-táblákat készítsenek. Úgy gondolja, hogy a 8 éve elhelyezett utcanév táblák egy részét az első 3 év alatt megrongálták, a többit az idő koptatta el. Nagy szükség van eligazító táblákra, de nem kell kihirdetni, hogy vandál biztos, és számolni kell azzal, hogy ezek 30%-át megrongálják és pótolni kell majd. A város levegőtisztaságának mérésére már 5 éve folyamatosan felhívja a figyelmet, mert a levegő minősége rossz hatással van az itt élő emberekre. Sokan a jó levegő reményében költöztek Érdre, azonban az úthálózat és a városban tapasztalható fűtési technológiák egy része miatt óriási szennyezettség van. Ha Százhalombattán és Nagytétényben azt hozza ki az országos mérési eredményt mutató állomás, hogy az egészségügyi határértéket meghaladó mértékben szennyezett a levegő, az nem áll meg a város határában, melyet a városban élők is tovább termelnek a gépjárművekkel, a felvert porral, az utak során alkalmazott rossz minőségű kavics leszórásával. Szükség lesz arra, hogy az önkormányzat kidolgozzon egy tervet, mire kell késztetni a lakosságot, ha a levegő szennyezettsége eléri az egészségügyi határértéket. Van országos és nemzetközi statisztika. A lakosság belátó, ha intézkedést dolgoznak ki ennek érdekében, egyre többen veszik igénybe az égetés helyett a zöldhulladék elszállítását, de mindennél jobb technika az otthoni komposztálás. Érdeklődik, hogy van-e teendője a városnak azzal kapcsolatban, hogy Százhalombatta egy hulladékégetőt tervez. Korábban még a város is készült arra, hogy megvalósít egy hulladékválogatót, illetve égető is szóba került. Véleménye szerint a szomszédos településről ide fújhatja a szél az égésterméket. A Bajcsy-Zsilinszky úton járdát építenek, valamint az ott lévő szakrendelőhöz, viszont a szóban forgó járdán már két szembe jövő babakocsi már nem fér el. Nézzenek utána, hogy milyen előírások szükségesek.

T. Mészáros András polgármester: Minimum 120 centiméteres szélesség szükséges. Kéri, a Főépítészt, hogy a temető bővítésével kapcsolatban, valamint az M7 autópálya melletti zajvédő-fallal kapcsolatos kérdésre válaszolni.

Ágó Mátyás Főépítész: A temetővel kapcsolatos szakmai álláspont, hogy a déli oldalon megpróbálják úgy kialakítani, hogy ahol lehetséges, közterület határolja a temetőt, hogy megfelelő módon el legyen választva a lakóterülettől, a véleményezési eljárás során hozzászólhatnak az érintettek. A zajvédő fallal kapcsolatban elmondja, hogy a Magyar Közútkezelővel folyamatosan kapcsolatban vannak, hogy az M7 és M6-os kapcsán miért maradtak el a zajvédő-fal építése. Az M7 előrébb áll ez ügyben. A napokban volt egyeztetés a tervezővel, az eljárás még nem indult be, de két helyen tudják tartani a határértékeket, azonban a lehajtónál, üvegfalat próbálnak létesíteni. Az a véleménye, hogy inkább a zajvédelmi követelményeknek feleljenek meg, minthogy arra törekedjenek, hogy a zajvédő fal egyforma magas legyen az autópálya mellett. Az Érd Alsó vasútállomással kapcsolatban elmondta, hogy a napokban megjelent egy tervező, hogy adjanak ki nyilatkozatot, hogy a helyi építési szabályzatnak megfelel, ez azonban nem felel meg néhány követelménynek, melyet észrevételezni fognak. Mivel vasútfejlesztésről van szó, ezért kiemelt beruházásnak számít, ezért úgy gondolja, hogy ez ügyben sok beleszólása nem lesz az önkormányzatnak.

Mikusné Halász Erzsébet: Akkor az M7-esnél lesz zajvédő fal, illetve az M7 alatti aluljáró miért nem lett kibővítve több sávosra, a lehajtás esetében úgy érzik, hogy ez a nagy beruházás meghozza a várokozásoknak megfelelő eredményt? Ugyanúgy araszolni fog a forgalom, ha egysávos marad az aluljáró.

Ágó Mátyás Főépítész: A közlekedésmérnöki szakmai megoldások véleményezése rajtuk kívül áll. Ugyanakkor azt le lehet szögezni, hogy a jelenlegi állapotnál jobb lesz, azonban az alapproblémák egy része megmaradhat.

Mikusné Halász Erzsébet: Mi a konkrét válasz a zajvédő fal létesítésére?

Ágó Mátyás Főépítész: A tervezés folyamatban van, a Magyar Közútkezelő úgy nyilatkozott a mai nap folyamán, hogy az M6-ossal egyelőre nem kívánnak foglalkozni, az M7 tervezett 3 helyen történő zajvédő-fal kiegészítését 1-2 éven belül meg szeretnék valósítani.

Dósa Attila: A temető bővítéssel kapcsolatban kérdése, hogy erre van egy koncepció, mi adta a lehetőséget, hogy erre lehessen bővíteni, de az eredeti tervek alapján 5-6 éve, amikor elkezdett építkezni arról volt szó, hogy a temető ebbe az irányba nem bővül, más tervezett helyszínek voltak. A koncepció megváltozott, illetve új koncepció van, vagy elképzelhető, hogy a temető tovább bővül és ingatlanok lesznek bevonva a temető területébe, mire számíthatnak a jövőben?

T. Mészáros András polgármester: Lényegében a temető területe most sem bővül, a kerítés került kiigazításra. A Széles utcával szemben a régi temető melletti részen tervezik kialakítani a tartalék területet, illetve a Tárnoki út vége felé van egy alkalmas terület, tehát nem kívánnak terjeszkedni az Ercsi úti temetővel, rendezni szeretnék, fel kell tárni ott is a tartalék területeket.

Dósa Attila: Hozzáteszi, hogy két olyan lakóövezeti besorolású területet vásárolt meg az önkormányzat, mely eddig építési telek volt. Részéről ez annyit jelent, hogy az eddigi 70-80 méterről, 10 méterre kerülne a temető terület közötti távolság, mely már zavarja a lakhatást. A temető belső területére lesz koncepció kialakítva a jövőre nézve?

T. Mészáros András polgármester: Hozzáteszi, hogy a temető határától megadott 15 méter távolságtól szabad csak koporsós temetést végezni. Valóban szükség lesz a temető belső területének megtervezésére, a későbbi adatok ismeretében lesz erre rálátás. Amennyiben a statisztikák készen állnak, akkor a Főépítészi iroda segítségével a temetőre vonatkozó rendet is meg fognak határozni, melyet majd nyilvánosságra hoznak, ha aktuális lesz.

Lengyel József Gyula u. 101. szám alatti lakos: Elmondja, hogy a Gyula utcából egyirányú, rossz minőségű aszfaltos utcát alakítottak ki, korábban ígéretet kapott arra, hogy bevezetik a 30 km/h sebességkorlátozást. Az utca alsó szakaszán Szociális Otthon, Gyógyszertár is található, a felső részen pedig gyerekek közlekednek iskolába az úttesten. Itt gépjárművel 50 km/h sebességgel lehetne haladni. A Gereben és Gyula utca kereszteződésében hirtelen találkozik két aszfaltos utca, hogy a jobb kéz szabály alapján nem az eredeti Gyula utcának van elsőbbsége, hanem a Gereben utcának, nemrégiben kikerült egy figyelmeztető tábla. Úgy gondolja, hogy a Városi Televízióban a forgalmi rend-változásokra fel kellene hívni a gépjárművezetők figyelmét. Az utcában az egyirányú forgalommal szemben többször megjelenik a kukásautó, szemből még kikerülni sem lehet. Elfogadja, hogy egy közszolgáltató megteheti, hogy behajt forgalommal szemben, azonban a KRESZ szerint ez arra vonatkozik, hogyha akadályoztatási tényező áll fenn, mely akadályozza a szolgáltatás elvégzését. Hozzáteszi, hogy egyirányú utcába forgalommal szemben kerékpáros is akkor hajthat be, hogyha van megengedő tábla. A százhalombattai szemétégetővel kapcsolatban, amikor bővebb információk állnak majd rendelkezésre, a lakókat érdekelni fogja, hogy hány kamion és milyen típusú szeméttel fog Érden keresztül közlekedni, valamint milyen környezetszennyezéssel jár majd, amellett, hogy szemétégető-műre szükség van. A nyári vihar során leszakadt vezeték több hónap után oldódott meg, javasolja, hogy a szolgáltatóval a téli előtt ellenőriztessék a vezetékek állapotát, valamint a szolgáltatók a lakossági bejelentésekkel foglalkozzanak komolyabban.

T. Mészáros András polgármester: A részönkormányzat létrehozására az ismertetett jogszabály vonatkozik, így a képviselőknek többségben kell lenniük, mint a lakosságból választott tagoknak, mely nehézkessé teszi a részönkormányzatok felállítását. Az Ófalu-Újfalu Részönkormányzat létrehozása azért volt szükséges, mivel ahhoz, hogy egy adott területen fiókgyógyszertárat lehessen létesíteni a részönkormányzat egyetértése is szükséges. Újsághírből értesült néhány napja, hogy egy befektetői csoport, a települések szándékától függetlenül, hulladéképítőt szeretne építeni Százhalombattán, a MOL területén ezért vásárolt meg területet, ebben a kérdésben még hivatalos információ nem áll rendelkezésre, de utána fog nézni. Részükről egy hulladékhasznosító-, illetve hulladék-feldolgozó üzemet mindenképpen szeretnének létrehozni, mivel abszurdnak tartja, hogy évente 3000 forinttal növekszik tonnánként a lerakási díj mértéke. A 30 km/h sebességkorlátozás bevezetéséről valóban egyeztettek, a műszaki kollégák megírták, hogy miért nem látják indokoltnak a sebességkorlátozás bevezetését, azonban ismételten megkéri a kollégákat, hogy vizsgálják felül a szóban forgó sebességkorlátozás bevezetését a Gyula utcában. Úgy gondolja, hogy az emberek is sokat tehetnének ezeknek a dolgoknak a javításáért. A MÁV-val van egy szerződés, mely szerint 5 évvel az átadás után átvesszük az általuk üzemeltetett tárgyakat üzemeltetésre, azonban csak a megfelelő állapotban. Hozzáteszi, hogy a Közgyűlés előtt napirenden volt a közbiztonság javítása érdekében a térfigyelő kamerarendszer elhelyezése a városban, melyben még nem szerepel a MÁV által üzemeltetett terület, azt megállapodás után fogják betervezni. A kéményseprő ipari céghez, akinek követelése volt, a cégnél benyújthatta. A jogászokat kérték, hogy dolgozzák ki azt az eljárást, mely a lakosoknak is kedvező lehet, akik a jogszabályoknak megfelelően eljártak és erre tettek javaslatot, melyet a Magyar Kémény Kft. elfogadott. Az utcanév-táblákkal kapcsolatos napirendet a mai ülésen visszavonta, mivel az ára felháborodást keltett. Durván 1 milliárd forintba kerülne a kidolgozott utcanévtábla-rendszer, mely vandál biztos és hosszú távra vonatkozna, az ötlet jó, azonban a megvalósításra nem áll rendelkezésre megfelelő összeg. A levegőszennyezettség mérésével kapcsolatban elmondja, hogy több helyen is lehet mérni a szennyezettséget, valószínűleg a Levegő Munkacsoporttal kellene szorosabb munkakapcsolatot létrehozni, azonban úgy gondolja, hogy a fűtési szezonban az embereknek is oda kellene figyelni arra, hogy mivel tüzelnek. Amennyiben megállapításra kerül, hogy magas a levegő szennyezettsége, abban az esetben mit tesznek, betiltják a közlekedést vagy a tüzelést télen? Úgy gondolja, ha megvannak a megfelelő források, és érvényt is lehet szerezni egy döntésnek, akkor lehetne ez ellen tenni. A 30 km/h sebességkorlátozó táblát ki fogják helyezni a Gyula utcába. Az egyirányú utcák tekintetében pedig be fogja kérni a javaslatokat, hová lenne fontos kiegészítő táblát elhelyezni.

Szilasi Györgyné Bajcsy-Zsilinszky u. 4.: A Szepes Gyula Művelődési Központban lévő gyerekműsorok tekintetében az óvodákat is kellene értesíteni. A gyepmester telefonszámát kéri az újságban megjelentetni. A Bajcsy-Zsilinszky úton lévő orvosi rendelőnél a buszmegálló előtt, a zárt járdarésznél van egy nagy árok, ahol rendszeresen belecsúsznak a közlekedők, ezt tegyék észrevehetőbbé. A csatornázás után az ablaka alatt elkezdett repedni a fal, melyet február 16-án bejelentett a biztosító felé. A kárszakértő azt a tájékoztatást adta, hogy a csatornázási társulásnak ezekre az esetekre van biztosítása. A csatornázást megelőzően fényképek és jegyzőkönyv van arról, hogy ingatlanjának nem volt ilyen jellegű hibája, ez a csatornázást követően merült fel. Ismerteti a válaszként kapott levél tartalmát, a csatorna-cső egy vascsőbe van az út alatti részen fektetve, mely száraz időjárás esetében a gépjárművek elhaladásakor rezonál, a kárszakértő szerint is támfalra lenne szükség az említett részre. Hozzáteszi, hogy 2012. óta van szomszédjával vitája, véleménye szerint jogszabály ellenes határozatot hoztak illetve javasolták, hogy forduljon bírósághoz, hozzáfűzi, hogy a határidőket nem minden esetben tartják be. Jegyző asszony fogadóórájára nem tudott bejelentkezni, két esetben volt vezető jogtanácsos úrnál, illetve aljegyző asszonnyal is egyeztetett, valamint az Általános Igazgatási Csoport vezetőjénél, tudomása szerint a jogszabálytól eltérni csak az ügyfél javára lehet. Tavaly június 7-ei kérelmére 2015. január 5-én hoztak határozatot.

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Elmondja, hogy fogadóóráján rajta kívül álló okok miatt nem fogadta, azonban megjegyzi, hogy birtokvédelmi eljárások egyedi hatósági ügyek, tehát nem gondolja, hogy közmeghallgatás tárgyát képezné. Nem gondolja, hogy egy birtokvédelmi ügy az ő személyes közbenjárására más irányban dőlne el. A hivatali kollégák jogi felkészültségében és szaktudásában teljesen biztos, aljegyző asszony nagyon régóta jár el birtokvédelmi ügyekben, vannak olyan ügyek, melyet az ügyféllel közösen beszélnek meg, de kiemeli, hogy egyetlen esetben sem jutottak eltérő jogi véleményre. Amennyiben aljegyző asszony azt mondta, hogy az Ön ügye bíróságra tartozik, annak két oka lehet, vagy az, hogy egy éven túli birtokháborítási ügyben bírósághoz lehet fordulni, vagy pedig az ügy természete nem a birtokvédelem tényét vitatja, hanem jogi kérdés, mely a bíróságra tartozik. Természetesen kolléganője időpontot fog adni, hogy együtt megvitassák a szóban forgó hatósági ügyet, melyen aljegyző asszony is jelen lesz, hozzáteszi, hogy nem tartja valószínűnek, hogy más jogi álláspontra jutnának.

T. Mészáros András polgármester: Javasolja, hogy ezt a problémát hárman oldják majd meg. Kéri, hogy mind az Érdi Újságban-, illetve az Érdi Televízióban a közösség számára fontos telefonszámok fix jelenjenek meg (ELMÜ, ÉKFI, ÉTCS, ÉTV, ÉTH stb). A Bajcsy-Zsilinszky úton lévő árok állapotát a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda ki fogja vizsgálni. Véleménye szerint a csatornázást végrehajtó kivitelezőnek kell, hogy rendelkezzen felelősségbiztosítással, azonban a csatornázást követően ezt bizonyos időn belül lehet érvényesíteni. Kéri Horváth-Szulimánt Tibort a Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda vezetőjét, hogy nézzenek utána az említett problémának.

Németh Antal: Hozzáteszi, hogy lakókörnyezetében többek között a Diófa- és Cseresznyefa utca sarkán az ott lakók pályázati segítséggel nagyon szép ligetes részt alakítottak ki, több ilyen helyszínt és lakossági összefogást tudna említeni. Indítsanak olyan mozgalmat a városban, hogy városi segítséggel szépítsék a várost.

Varga Illés Levente Tömösi u. 19.: A levegőszennyezettség mérésével kapcsolatban példát fűz a hozzászóláshoz, mely egészségvédelmi ügy, nem pedig környezetvédelmi. A levegő minőségét nagyon fontosnak tartja, ha nem kívánják mérni a szennyezettséget, akkor valóban nem is fog erre intézkedés történni.

T. Mészáros András polgármester: Meggyőződése, hogy amikor egy ilyen levegőszennyezettség-mérő mintegy 20 millió forintba kerül, abból inkább járdát és utat kell építeni. A lakók és a hozzászólók véleményüket kifejtették abban az irányban, hogy milyen intézkedéseket kellene tenni ezeknek a mérséklésére, javítani kell a környezetet, lassítani kell a poros úton a sebességet stb. A mérésekre lehetne hivatkozni, meg lehet állapítani az adatokat, azonban az okokat kell kezelni. A jogszabályok érvényesítésével kell elérni, az egészségesebb és jobb minőségű körülményeket.

Szendrei Mariann: Véleménye szerint Érden 2008-as válság óta nagyon rossza a levegő, úgy látja, hogy télen a rosszabb anyagi körülmények között élők autógumikat, műanyagot stb. tüzelnek el, azonban lehet látni, hogy a füst honnan jön. A Polgármesteri Hivatal támogathatná fűtőanyaggal ezeket a családokat.

Varga Illés Levente Tömösi u. 19.: A hatóság csak mérések alapján tudná bírságolni a renitenseket.

T. Mészáros András polgármester: Hozzáteszi, hogy 20-30 százalékkal több, és könnyebben hozzájutható támogatást ad az önkormányzat. A munkanélküliség a városban – az arányszámokat tekintve – nem rosszabb, mint 2008 előtt. Van előnye annak, hogy Budapest közelében helyezkedik el Érd.

Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett bezárja a Közmeghallgatást, hozzáteszi, hogy keddenként 9 órakor előzetes bejelentkezés alapján tartja fogadóóráját.

A Közmeghallgatás 20:13 órakor ért véget.

K.m.f.

 

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet

T. Mészáros András

jegyző

 polgármester