Körmöczi Józsefné Humán Irodavezető: A Közgyűlés 2015. februárban alkotta meg a szociális ellátások helyi szabályairól szóló rendeletet. A rendelet alkalmazása, valamint az utólagos hatásvizsgálat során felmerült a módosítás igénye. Egyes ellátások esetén enyhítenek a jogosultsági feltételeken, és eljárásjogi pontosítások is történtek. Kiemeli a lakásfenntartási támogatást, illetve a lakhatáshoz nyújtott támogatást, hiszen eben az esetben a jövedelemhatár került mérséklésre, illetve a kérelem benyújtásának határideje pontosításra. Ide tartozik a gyógyszertámogatás, ami kibővül a fogászati kezelések támogatásával. A hulladékgazdálkodási díjhátralék magas a lakosság körében, ezért ez is bevonásra kerül a hátralékkezelésbe. A rendkívüli települési támogatás esetén a jogosultsági kör kibővül – a lakóingatlan helyreállítás, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek támogatása esetében. 2015. szeptemberben módosult a gyermekétkeztetés, a bölcsődések, óvodások tekintetében jelentős kedvezmény lépett hatályba a törvényi változást követően. Ezzel összhangba kell hoznia helyi rendeletet. Az iskolásoknál megemelésre kerül a jövedelemhatár. Új ellátás is bevezetésre kerülne, mégpedig a gyermekek részére nem kötelező, hanem ajánlott védőoltásokhoz nyújtott támogatás. A háziorvosokkal, illetve védőnőkkel történt egyeztetést követően a rendelet tartalmazza a járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás, a bárányhimlő elleni védőoltás, illetve a humán papillomavírus elleni védőoltás támogatását. A hulladékgazdálkodási díjkedvezménynél elsősorban az időskorú lakosság igényeit vették figyelembe, illetve ezt a lehetőséget az Idősügyi Tanács is többször felvetette. Az önkormányzat az egyedül, vagy kizárólag házastársukkal, élettársukkal együtt élő 90. életévüket betöltött közszolgáltatás fizetésére kötelezett személyek esetén jövedelmi és vagyoni viszonytól függetlenül, míg a 70 és 90 életév közötti személyek esetén a jövedelmi viszonytól függően vállalja át a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját. A jelenlegi források elegendőek erre.

Dr. Veres Judit Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: A Szociális és Egészségügyi Bizottság elfogadásra javasolja a rendelet-módosítást. A gyermekek részére ajánlott védőoltások közül a járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás 2 éves korig 70%-os támogatással vehető igénybe a család jövedelmi viszonyától függetlenül. A bárányhimlő elleni védőoltás esetében a család jövedelmi viszonyától tennék függővé a támogatást és elsősorban a közösségbe járó gyermekeknek ajánlják. Ez két oltásból áll, 6 hét eltéréssel, aminek darabja 10.000,- Ft-ba kerül. Előreláthatólag a korcsoport kb. 30-40%-a fogja kérni. A humán papillomavírus elleni védőoltás az államilag finanszírozott védőoltások közé tartozik a lányok esetében, ellenben a fiúk esetében nem, pedig ők is ugyanúgy vírushordozók és az ő esetükben is ugyanúgy rákos megbetegedést okozhat. Köztudott, hogy Érden igen magas a daganatos megbetegedések száma. Amennyiben a korcsoportot elkezdik a fiúk esetében is oltani, akkor várható, hogy ezeknek a száma csökkenni fog. A család jövedelmi helyzetét figyelembe fogják venni. Nem valószínű, hogy mindenki igényelni fogja a védőoltást.

Pulai Edina képviselő: A tartósan ápolásra szoruló hozzátartozói támogatás esetében jónak tartja azt, hogy aki 4 órában dolgozik az is ápolhatja a hozzátartozót. Emberileg emeli ki az otthon ápolókat. Nem érti azt a pontot, hogy csak abban az esetben lehet a támogatást megállapítani, ha az ápolt gondozási szükséglete eléri a napi két órát. A szakemberek nyilván fel tudják mérni, hogy mennyi időt fordít a betegre. Mivel ez állami támogatású, ezért ezt a mondatot ki lehetne hagyni a rendeletből. Napi szinten ezt azért nem lehet megállapítani, egyik nap többet, másik nap kevesebbet. Nem érti, hogy erre miért van szükség. A gyermekétkeztetéssel kapcsolatos változás jó, de többször kapott olyan visszajelzést, hogy nem megfelelő az étel minősége. Sóra szükség van, de nem kell túlsózni az ételt, de sótlan se legyen. Javasolja, hogy önként jelentkező képviselőtársával, illetve az Ifjúsági Önkormányzat bevonásával az iskolában tekintsék meg (véletlenszerűen), hogy milyen ételt kapnak a diákok. Erről a Közgyűlésen be is számolna. Az Ifjúsági Önkormányzat választás egyik jelöltjének kampányában is felmerült, hogy az iskolai étkezés legyen jobb minőségű.

Szűcs Gábor képviselő: Az MSZP-DK-Együtt frakció támogatja a rendeletmódosítást, pozitív előrelépésnek tekintik.

Körmöczi Józsefné Humán Irodavezető: Az ápolási díj esetében a jogosultsági feltételekben nem történt változás. Eddig is feltétel volt, hogy az ápolt gondozási szükséglete elérje a napi két órát. A rendelet-módosítás erre vonatkozó enyhítést tartalmaz. Előfordul olyan, hogy az ápolt nem Érden tartózkodik, ennek ellenére az ápolási díjat megállapítják a hozzátartozónak. Sok problémát okozott, hogy az állandó lakhely szerinti önkormányzat, illetve az ottani szociális ellátórendszer a gondozási szükségletet nem végezte el, tehát nem tudták alátámasztani a két óra gondozási szükségletet és ebben az esetben társhatósági környezettanulmánnyal ki tudják váltani.

Pulai Edina képviselő: Nem érti, hogy miért kell előírni a két órát, ha ez eddig is így működött, miért kell felesleges munkát adni.

T. Mészáros András polgármester: Nem most írták elő, eddig is elő volt írva. A 2015. februári rendelethez képest ebben nincs változás.

Dr. Veres Judit Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke: Ez a lehetőség visszaélésre ad okot, ugyanis munkaviszonynak számít.

T. Mészáros András polgármester: Szavazásra teszi fel a rendelet módosítását.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet tervezet:

„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontja, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában és a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 7. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át, egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.”

2. § Rendelet 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.”

 3. § Rendelet 13. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az ápolt nem rendelkezik érdi lakóhellyel, úgy a lakóhelye szerinti társhatóság által készített, gondozási szükségletre irányuló környezettanulmány is elfogadható a gondozási szükséglet időtartamának igazolására.”

4. § Rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez (továbbiakban együtt: gyógyászati kiadások) nyújtott települési támogatás nyújtható annak a rászorulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át, feltéve, hogy a gyógyászati kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 20%-át, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet.

(2) Egyedülálló esetén, a havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át, feltéve, hogy a gyógyászati kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 15 %-át.”

5. § Rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez nyújtott települési támogatás évente egy alkalommal adható, és annak együttes összege nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot.”

6. § Rendelet II. Fejezete a következő 7/A. alcímmel és 19/A. §-al egészül ki:

„7/A. Gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás

19/A. § (1) Az ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás a fertőző betegségek (járványos agyhártyagyulladás, bárányhimlő, humán papillomavírus) kialakulásának megelőzése érdekében nyújtott hozzájárulás.

(2) Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az 1 éves életkort betöltött gyermek 2 éves koráig, családja jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül.

(3) Bárányhimlő elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a 3. életévét betöltött gyermek 6 éves koráig amennyiben:

a) óvodába járási kötelezettségét teljesíti, és

b) a családjában az egy főre jutó jövedelem a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.

(4) Humán Papilloma vírus elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a hetedik osztályos – 12. életévét betöltött – fiúgyermek, ha  a családjában az egy főre jutó jövedelem a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a vakcina kiváltásáról szóló gyógyszertári igazolást, valamint a gyermekorvos igazolását a vakcina beadásáról.

(6) A támogatás összege megegyezik a szülő által a vakcináért fizetett térítési díj összegével.”

7. § Rendelet 21. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 „a) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a harmincezer forintot,

b) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a két hónapot, vagy”

8. § Rendelet 22. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Az önkormányzat a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásba bevont adósságtípusokat és összegük felső határát az alábbiak szerint állapítja meg:

a)

vezetékes gázdíj-tartozás esetén:

100.000,- Ft

b)

áramdíjtartozás esetén:

100.000,- Ft

c)

távhőszolgáltatási díj tartozás esetén:

100.000,- Ft

d)

vízhasználati díjtartozás esetén:

100.000,- Ft

e)

csatornahasználati díjtartozás esetén:

100.000,- Ft

f)

közös költség hátralék esetén:

100.000,- Ft

g)

hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtartozás esetén:

ű.000,- Ft”

9. § Rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. §  A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás mértéke:

a)         50.000,- Ft hátralék összegig megegyezik a hátralék összegével,

b)         50.000,- Ft hátralék feletti összeg esetén, az a) pontban foglalt összeg, valamint a támogatásba bevont adósság összegének és az a) pontban foglalt összeg különbözetének első alkalommal a 75%-a, második alkalommal a 50%-a,  minden további alkalommal a 25%-a, de összege alkalmanként legfeljebb százezer forint.”

10. §  Rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Jövedelemkiegészítő támogatás illeti meg a századik életévét elérő személyt.

(2) A támogatás mértéke havonta a mindenkori nyugdíjminimum 100 %-a.

(3) A támogatást annak az évnek az első napjától kell megállapítani, amelyben a támogatásra jogosult a századik életévét betölti.

(4) A Polgármester az (1) bekezdésben foglalt esetekben a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indítja meg az eljárást a jogosultság megállapítása iránt.”

11. §  Rendelet 26. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:]

„c) az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat által kiadott igazolást az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program során megvalósuló beruházások esetében, a korábban kiépített csatornára történő rákötés esetén a Polgármesteri Hivatal által kiadott igazolást.”

12. § Rendelet II. Fejezete a következő 10/A. alcímmel és 26/A.§-al egészül ki:

„10/A. A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény

26/A. § (1) Hulladékgazdálkodási díjkedvezményre jogosult az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fizetésére köteles egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 70. életévét betöltő személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

a) egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 350 %-át,

b) kétszemélyes háztartás esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át.

(2) Az egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 90. életévét betöltött jogosult támogatásának megállapításánál a háztartás jövedelmi viszonyait nem kell vizsgálni.  (3) A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

a) a Kormányrendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, és

b) hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság által kiállított, a kérelmező nevére szóló igazolást, a hulladékszállítás díjának összegéről.

(4) A hulladékszállítási díjkedvezmény havi összege a mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja.

(5) A támogatás összegét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság részére kell átutalni az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.

(5) Társasházak esetében, amennyiben a közös költség magába foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját, úgy a támogatást a társasház közös képviselőjének igazolása alapján a társasház számlaszámára kell utalni.

(6) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat egy év időtartamra.”

13. § Rendelet 27. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendkívüli települési támogatás az alábbi esetekben indokolt]

„g) elemi kár elhárítása érdekében, vagy életveszélyessé vált ingatlan karbantartási munkálataihoz,”

14. § (1) Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás a (2), (2a) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, egyéb esetben a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja.”

(2) A Rendelet 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben, amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy korai fejlesztésben, fejlesztő nevelésben részesül, évente két alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben, ha a családi jövedelemhatár nem haladja meg a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át.”

15. § (1) A Rendelet 29. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ A rendkívüli települési támogatás összege:]

„a) a 27. § (2) bekezdés

aa) a), c) és g) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át,

ab) b) d) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 80%-át, (22.800,- Ft)

ac) f) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át, (28.500,- Ft)”

(2) A Rendelet 29. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendkívüli települési támogatás összege:]

„c) a 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben

ca) amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy fejlesztő nevelésben részesül, gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át,

cb) gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50%-át.”

16. § Rendelet 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.”

17. § Rendelet 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az adott fűtési idényre igényelt támogatás iránti kérelem, a fűtési idény kezdőidőpontját megelőző 30 nappal is benyújtható.”

18. § Rendelet 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogatás összege gyermekenként nem haladhatja meg:

a) a nyugdíjminimum 20 %-át, kivéve a b) pontban foglalt esetet,

b) amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy bölcsődei, óvodai nevelésben vesz részt úgy a nyugdíjminimum 50%-át.”

19. § (1) A Rendelet 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) A Gyvt. 151. § (5) bekezdésében biztosított normatív kedvezményen túl, a normatív kedvezmény érvényesítését követően fizetendő térítési díjból 50%-os étkezési díjkedvezményt kell biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.”

(2)  Rendelet 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A támogatás igénybe vehető az önkormányzat által szervezett nyári napközis tábor keretén belül, valamint a Szociális Gondozó Központ által szervezett táborok esetében is.”

20. § A Rendelet a következő 46. §-sal egészül ki:

„46. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló __/2015. (_._.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

21. § Jelen rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.”

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 17 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta a következő rendeletet:

29/2015. (X.27.)

önkormányzati rendelet

a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontja, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2. §-ában és a 32. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 7. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230%-át, egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.”

2. § A Rendelet 8. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A támogatás ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző hónapban is benyújtható. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.”

3. § A Rendelet 13. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben az ápolt nem rendelkezik érdi lakóhellyel, úgy a lakóhelye szerinti társhatóság által készített, gondozási szükségletre irányuló környezettanulmány is elfogadható a gondozási szükséglet időtartamának igazolására.”

4. § A Rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „18. § (1) Gyógyszerkiadásokhoz, gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez (továbbiakban együtt: gyógyászati kiadások) nyújtott települési támogatás nyújtható annak a rászorulónak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át, feltéve, hogy a gyógyászati kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 20%-át, kivéve a (2) bekezdésben foglalt esetet.

(2) Egyedülálló esetén, a havi jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori nyugdíjminimum 250%-át, feltéve, hogy a gyógyászati kiadások elérik az egy főre jutó jövedelem 15 %-át.”

5. § A Rendelet 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A gyógyászati segédeszközök viseléséhez, fogászati kezeléshez nyújtott települési támogatás évente egy alkalommal adható, és annak együttes összege nem haladhatja meg az 50.000,- Ft-ot.”

6. § A Rendelet II. Fejezete a következő 7/A. alcímmel és 19/A. §-sal egészül ki:

„7/A. Gyermekek részére ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás

19/A. § (1) Az ajánlott védőoltáshoz nyújtott települési támogatás a fertőző betegségek (járványos agyhártyagyulladás, bárányhimlő, humán papillomavírus) kialakulásának megelőzése érdekében nyújtott hozzájárulás.

(2) Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az 1 éves életkort betöltött gyermek 2 éves koráig, családja jövedelmi és vagyoni helyzetétől függetlenül.

(3) Bárányhimlő elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a 3. életévét betöltött gyermek 6 éves koráig amennyiben:

a) óvodába járási kötelezettségét teljesíti, és

b) a családjában az egy főre jutó jövedelem a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.

(4) Humán Papilloma vírus elleni védőoltáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult a hetedik osztályos – 12. életévét betöltött – fiúgyermek, ha  a családjában az egy főre jutó jövedelem a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.

(5) A kérelemhez mellékelni kell a vakcina kiváltásáról szóló gyógyszertári igazolást, valamint a gyermekorvos igazolását a vakcina beadásáról.

(6) A támogatás összege megegyezik a szülő által a vakcináért fizetett térítési díj összegével.”

7. § A Rendelet 21. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

 „a) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a harmincezer forintot,

b) az adóssága, szolgáltatóként meghaladja a két hónapot, vagy”

8. § A Rendelet 22. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22. § Az önkormányzat a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatásba bevont adósságtípusokat és összegük felső határát az alábbiak szerint állapítja meg:

a)

vezetékes gázdíj-tartozás esetén:

100.000,- Ft

b)

áramdíjtartozás esetén:

100.000,- Ft

c)

távhőszolgáltatási díj tartozás esetén:

100.000,- Ft

d)

vízhasználati díjtartozás esetén:

100.000,- Ft

e)

csatornahasználati díjtartozás esetén:

100.000,- Ft

f)

közös költség hátralék esetén:

100.000,- Ft

g)

hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjtartozás esetén:

ű.000,- Ft”

9. § A Rendelet 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. §  A lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás mértéke:

a)    50.000,- Ft hátralék összegig megegyezik a hátralék összegével,

b)    50.000,- Ft hátralék feletti összeg esetén, az a) pontban foglalt összeg, valamint a támogatásba bevont adósság összegének és az a) pontban foglalt összeg különbözetének első alkalommal a 75%-a, második alkalommal a 50%-a,  minden további alkalommal a 25%-a, de összege alkalmanként legfeljebb százezer forint.”

10. §  A Rendelet 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„25. § (1) Jövedelemkiegészítő támogatás illeti meg a századik életévét elérő személyt.

(2) A támogatás mértéke havonta a mindenkori nyugdíjminimum 100 %-a.

(3) A támogatást annak az évnek az első napjától kell megállapítani, amelyben a támogatásra jogosult a századik életévét betölti.

(4) A Polgármester az (1) bekezdésben foglalt esetekben a személyiadat- és lakcímnyilvántartó adatai alapján, hivatalból indítja meg az eljárást a jogosultság megállapítása iránt.”

11. §  A Rendelet 26. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A házi szennyvízhálózat kiépítéséhez nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:]

„c) az Érdi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat által kiadott igazolást az Érd és Térsége Szennyvízelvezetési Program során megvalósuló beruházások esetében, a korábban kiépített csatornára történő rákötés esetén a Polgármesteri Hivatal által kiadott igazolást.”

12. § A Rendelet II. Fejezete a következő 10/A. alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

„10/A. A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény

26/A. § (1) Hulladékgazdálkodási díjkedvezményre jogosult az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fizetésére köteles egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 70. életévét betöltő személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg:

a) egyedül élő esetén a mindenkori nyugdíjminimum 350 %-át,

b) kétszemélyes háztartás esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át.

(2) Az egyedül élő, vagy kizárólag házastársával, élettársával együtt élő 90. életévét betöltött jogosult támogatásának megállapításánál a háztartás jövedelmi viszonyait nem kell vizsgálni.

(3) A hulladékgazdálkodási díjkedvezmény megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell:

 

a) a Kormányrendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, és

b) hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság által kiállított, a kérelmező nevére szóló igazolást, a hulladékszállítás díjának összegéről.

(4) A hulladékszállítási díjkedvezmény havi összege a mindenkori hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díja.

(5) A támogatás összegét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást végző társaság részére kell átutalni az (5) bekezdésben foglaltak kivételével.

(5) Társasházak esetében, amennyiben a közös költség magába foglalja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díját, úgy a támogatást a társasház közös képviselőjének igazolása alapján a társasház számlaszámára kell utalni.

(6) A támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg a jogosultat egy év időtartamra.”

13. § A Rendelet 27. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendkívüli települési támogatás az alábbi esetekben indokolt]

„g) elemi kár elhárítása érdekében, vagy életveszélyessé vált ingatlan karbantartási munkálataihoz,”

14. § (1) A Rendelet 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § (1) Nem állapítható meg rendkívüli települési támogatás a (2), (2a) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem egyedül élő személy esetén a nyugdíjminimum 200 %-át, egyéb esetben a nyugdíjminimum 150 %-át meghaladja.”

(2) A Rendelet 28. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben, amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy korai fejlesztésben, fejlesztő nevelésben részesül, évente két alkalommal állapítható meg rendkívüli települési támogatás a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben, ha a családi jövedelemhatár nem haladja meg a gyermekét egyedül nevelő személy esetén a mindenkori nyugdíjminimum 300 %-át, egyéb esetben a mindenkori nyugdíjminimum 200 %-át.”

 

15. § (1) A Rendelet 29. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[ A rendkívüli települési támogatás összege:]

„a) a 27. § (2) bekezdés

aa) a), c) és g) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 300%-át,

ab) b) d) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 80%-át, (22.800,- Ft)

ac) f) pontjában foglalt esetben alkalmanként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át, (28.500,- Ft)”

(2) A Rendelet 29. § (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A rendkívüli települési támogatás összege:]

„c) a 27. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt esetben

ca) amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű, vagy fejlesztő nevelésben részesül, gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 100%-át,

cb) gyermekenként nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 50%-át.”

16. § A Rendelet 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A temetési költségekre tekintettel megállapított települési támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.”

17. § A Rendelet 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az adott fűtési idényre igényelt támogatás iránti kérelem, a fűtési idény kezdőidőpontját megelőző 30 nappal is benyújtható.”

18. § A Rendelet 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A támogatás összege gyermekenként nem haladhatja meg:

a) a nyugdíjminimum 20 %-át, kivéve a b) pontban foglalt esetet,

b) amennyiben a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy bölcsődei, óvodai nevelésben vesz részt úgy a nyugdíjminimum 50%-át.”

19. § (1) A Rendelet 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„42. § (1) A Gyvt. 151. § (5) bekezdésében biztosított normatív kedvezményen túl, a normatív kedvezmény érvényesítését követően fizetendő térítési díjból 50%-os étkezési díjkedvezményt kell biztosítani, feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.”

(2) A Rendelet 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A támogatás igénybe vehető az önkormányzat által szervezett nyári napközis tábor keretén belül, valamint a Szociális Gondozó Központ által szervezett táborok esetében is.”

20. § A Rendelet a következő 46. §-sal egészül ki:

„46. § E rendeletnek a szociális ellátások helyi szabályairól szóló 7/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 29/2015. (X.27.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

21. § Jelen rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.

 

A rendelet-módosításról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal

Igen

Dr. Bács István

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Igen

Dr. Csőzik László

Távol

Demjén Attila

Igen

Donkó Ignác

Igen

Fülöp Sándorné

Igen

Dr. Havasi Márta

Igen

Kéri Mihály

Igen

Kopor Tihamér

Igen

Mórás Zsolt

Igen

Pulai Edina

Igen

Simó Károly

Igen

Szabó Béla

Igen

Szűcs Gábor

Igen

Tekauer Norbert

Igen

T. Mészáros András

Igen

Dr. Veres Judit

Igen