Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet jegyző: Elmondja, hogy az SzMSz módosítását egyrészt az érdi Ifjúsági Önkormányzat létrejötte, másrészt pedig egy településrészi önkormányzat létrehozása indokolja. Szeptember 30-án lesz az érdi ifjúsági önkormányzati választás. A Közgyűlés az alapokmány elfogadásával vállalta az ifjúsági önkormányzat szerepvállalásának erősítését a helyi közéletben, ennek jogi kereteit is meg kell teremtenie. Ófalu-Újfalu településrészi önkormányzat várható megalakulása miatt is módosítani kell a rendeletet.
dr. Havasi Márta képviselő: A településrészi önkormányzat létrejöttét kérdőjelezi meg, hogy erre szükség van-e fiókgyógyszertár létesítése miatt. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 50. §(2b) Fiókgyógyszertár településrészen történő működtetésére engedély akkor adható ki, ha a) a településrészi önkormányzatot (részönkormányzatot) létrehozó képviselő-testület ahhoz hozzájárul. Szerinte az előterjesztésben téves jogértelmezés alakult ki, mert akár van, akár nincs településrészi önkormányzat, a végső döntést a Közgyűlés hozza meg. Településrészi önkormányzat nem előfeltétele a fiók gyógyszertár alapításának. Ezt így nem tudja támogatni. Azonban, ha az a cél, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelő településrészi önkormányzatokat hozzanak létre, akkor azt a város egész területén meg kellene tenni. Az, hogy a városnak csak egy területére hozzanak létre, az nem megoldás.
Pulai Edina képviselő: Mint az érdi ifjúsági önkormányzat létrehozásának egyik javaslattevője elmondja, hogy az alapokmány praembulumában is elolvasható az a cél, hogy a gyerekek minél szélesebb körben részt vegyenek a helyi munkában, javaslatokat tehessenek ahhoz szükség van a módosításra.
Antunovits Antal képviselő: Szeretné, ha Ófaluban megalakulna településrészi önkormányzat. Ófalu lakossága nagyon elöregedett és ezért is szükség lenne ott egy gyógyszertárra.
Szűcs Gábor képviselő: Kérdezi, hogy a gyógyszertár megnyitásán kívül van-e más oka településrészi önkormányzat létrehozásának. Azt jól tudják, hogy nagyon fontos a gyógyszertár az ófalusiak életében és annak létrehozását támogatják is. Csak azt nem értik, hogy miért van ez egy településrészi önkormányzat megalakulásával összekeverni, amikor azt törvény nem írja elő. Az előterjesztésben szereplő indoklás jogilag nem helyénvaló.
Dr. Bács István alpolgármester: A jogszabály értelmezése során arra a következtetésre jutottak, hogy a fiókgyógyszertár megnyitásához szükséges a településrészi önkormányzat véleménye, és ennek okán a részönkormányzat létrehozása. Ezt gondolják a helyes megoldásnak. A településrészi önkormányzatok létrehozásának szabályai megváltoztak az előző önkormányzati választások óta. A településrészi önkormányzatokban a települési képviselőknek kell többségben lenniük. Ezért a város más részein nem kívánnak településrészi önkormányzatot létrehozni. A cél miatt hoznák létre, és a működés tapasztalatait értékelnék, egy esetleges további döntés előtt. Amennyiben dr. Havasi Márta képviselőnek van igaza a jogértelmezés tekintetében, akkor sem tesznek rosszat, ha létrehoznak egy településrészi önkormányzatot.
Antunovits Antal képviselő: Ófaluban 1996 óta van településrészi önkormányzat. Az ófalusi példára alakult meg a többi településrészi önkormányzat. Meg lehetett volna néznie bárkinek, hogy hogyan is működtek ezek a településrészi önkormányzatok. Az ülések látogatottsága mindig a választások közeledtével nőtt meg. Sok hasznos dolgot sikerült megoldaniuk a részönkormányzat segítségével. Örülne annak, ha a hagyomány folytatódna Ófaluban, tehát nemcsak a gyógyszertár miatt jönne létre.
Dr. Havasi Márta képviselő: A vita nem arról szól, hogy Ófaluban nyíljon-e fiókgyógyszertár, mert azt támogatják, hanem arról, hogy fiókgyógyszertár megnyitásához jogszabályból levezethető-e okszerűen, hogy ahhoz létre kell hozni településrészi önkormányzatot. Megítélésük szerint nem. Szeretné, ha a fiókgyógyszertár nyitását nem kezelnék együtt a településrészi önkormányzat létrehozásával. Javasolja a két kérdés különválasztását. Elmondja, hogy településrészi önkormányzati ülésen többször is részt vett és nem csak választási kampány időszakában. Az érdi ifjúsági önkormányzattal kapcsolatos döntéseket támogatni tudják, ellenben a fiókgyógyszertár nyitásának a településrészi önkormányzattal való összefüggésében.
Dr. Bács István alpolgármester: A Magyar Gyógyszerészeti Kamara véleményét is kikérték az esettel kapcsolatban. Egyértelmű volt az álláspontjuk, hogy csak és kizárólag azon a területen lehet létrehozni, ahol működik településrészi önkormányzat. Megismétli, hogy amennyiben dr. Havasi Márta képviselőnek van igaza a jogértelmezés tekintetében, akkor sem tesznek rosszat, ha létrehoznak településrészi önkormányzatot. Így fiókgyógyszertár is létre tud jönni. Szavazásra teszi fel a rendelet tervezetet.
Az előterjesztett rendelet tervezet:
„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Polgármester a Közgyűlésre meghívja:
1. a képviselőket,
2. a nem képviselő társadalmi megbízatású alpolgármestert,
3. a jegyzőt, aljegyzőket,
4. a város országgyűlési képviselőjét,
5. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
6. a könyvvizsgálót,
7. a sajtó képviselőit,
8. a város díszpolgárait,
9. a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős szerv vezetőjét,
10. az Érdi Járási Hivatal vezetőjét
11. az előterjesztések készítőit,
12. a bizottságok nem képviselő tagjait,
13. a diákpolgármestert, a diák-alpolgármestert, valamint a diákképviselőket,
14. a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
15. a napirenddel érintett intézmény, vállalkozás, egyéb szervezet vezetőjét,
16. a városi érdekegyeztető tanács, munkaadói és munkavállalói érdekközösségek képviselőit,
17. a városban működő egyházak vezetőit,
18. továbbá azokat, akiket a Polgármester, a bizottságok, a képviselőcsoportok, vagy a napirendi pont előadója indokoltnak tart, és
19. a Közgyűlésben képviselőcsoportot alakító pártok, társadalmi szervezetek helyi szervezeteinek képviselőit.”
(2) Az SZMSZ 13. § (6) bekezdésében a „13-15.” szövegrész helyébe a „13-16.” szöveg, a „16-18.” szövegrész helyébe a „17-19.” szöveg lép.
2. § Az SZMSZ 17. § (1) bekezdés e) pontja a következő eh) alponttal egészül ki:
[A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkeznek:]
„eh) a diákpolgármester, a diák-alpolgármester és a diákképviselők,”
3. § Az SZMSZ 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vita során az adott előterjesztéshez az előterjesztő után az érintett bizottság elnöke, illetve a településrészi önkormányzat elnöke korlátlan időtartamban, majd ezt követően bármelyik képviselő szót kaphat első ízben három perc, és legfeljebb két alkalommal további két-két perces időtartamban. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol.”
4. § Az SZMSZ 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A napirendi pont előterjesztője lehet:
a) a Polgármester,
b) az alpolgármester(ek),
c) a települési képviselő,
d) a Közgyűlés bizottsága,
e) a jegyző,
f) a településrészi önkormányzat,
g) a nemzetiségi önkormányzat,
h) a képviselőcsoport, és
i) a városi főépítész.”
5. § Az SZMSZ 41. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A lakossági fórum levezető elnöke lehet
a) a Polgármester,
b) az alpolgármester(ek),
c) a települési képviselő,
d) a településrészi önkormányzat elnöke,
e) a főépítész, és
f) a Polgármester által megbízott személy.”
6. § Az SZMSZ 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a Polgármester,
b) az alpolgármester(ek),
c) az állandó bizottság,
d) a települési képviselő,
e) a képviselőcsoport,
f) a jegyző,
g) a településrészi önkormányzat,
h) a nemzetiségi önkormányzat,
i) a városi főépítész.”
7. § (1) Az SZMSZ 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A képviselőket, a bizottság elnökét, a bizottság tagjait, a nem képviselő bizottsági tagokat, valamint a településrészi önkormányzatok nem képviselő tagjait - megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig - e minőségben végzett munkájukért tiszteletdíj illeti meg.”
(2) Az SZMSZ 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjának tiszteletdíja ülésenként bruttó 4000 forint.”
(3) Az SZMSZ 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A képviselők, valamint a bizottságok tagjai és a településrészi önkormányzatok nem képviselő tagjai tiszteletdíjának számfejtése, illetve kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 10. napjától a 15. napjáig esedékes.”
8. § Az SZMSZ VII. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
VII. Fejezet
„A Közgyűlés bizottságai és a településrészi önkormányzatok”
9. § Az SZMSZ 40. alcíme a következő 54/A. §-al egészül ki:
„54/A. § A diákpolgármester, a diák-alpolgármester, valamint a diákképviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottságok nyilvános ülésein.”
10. § Az SZMSZ VII. Fejezete a következő 40/A. alcímmel és 54/B. §-al egészül ki:
„40/A. A településrészi önkormányzat
54/B. (1) Településrészi önkormányzat létrehozására bármely képviselő a választási ciklus első két évében javaslatot tehet.
(2) A létrehozásra vonatkozó kezdeményezést a Polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.
(3) A településrészi önkormányzat létrehozáskor a Közgyűlés meghatározza:
a) a településrész pontos területi határait,
b) a településrészi önkormányzat elnevezését és
c) megválasztja a részönkormányzat tagjait.
(4) A településrészi önkormányzat létszáma legfeljebb öt fő, melyből három fő települési képviselő, kettő fő a településrészen lakó választópolgár. A településrészi önkormányzat tagjait a Közgyűlés választja meg.
(5) A településrészi önkormányzat működésére a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A településrészi önkormányzat tagjai tisztségének megszűnésére a települési képviselők megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A településrészi önkormányzat minősített többségű döntésével elhatározhatja feloszlását. A Közgyűlés minősített többségű döntéssel határoz a településrészi önkormányzat feloszlatásáról.
(7) A településrészi önkormányzat tagjai a Közgyűlés előtt esküt tesznek, az eskü szövegét a 4. függelék tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.”
11. § Az SZMSZ 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelet alábbi függelékeinek vezetéséről a jegyző gondoskodik:
1. függelék: A képviselők névsora.
2. függelék: A polgármester önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörei.
3. függelék: A bizottságok önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörei.
4. függelék: A képviselők, a polgármester, a bizottságok nem képviselő tagjai, és a településrészi önkormányzat tagjai esküjének szövege.
5. függelék: A szavazógép működésének leírása.
6. függelék: Felhasználói segédlet az EDtR rendszer használatához.
7. függelék: Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai.”
12. § (1) Az önkormányzat jelképeiről, a jelképek használatáról, valamint a közterületek és épületek fellobogózásáról szóló 23/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 4. § (1) j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A város címere - engedély nélkül - utaló és díszítő jelképként az alábbi esetekben használható és alkalmazható:]
„j) a nemzetiségi, és a településrészi önkormányzatok által használt épületeken, tanácskozótermeikben, általuk kiadott kiadványokon, általuk használt bélyegzőkön, valamint rendezvényeik népszerűsítése során,”
(2) Az önkormányzat jelképeiről, a jelképek használatáról, valamint a közterületek és épületek fellobogózásáról szóló 23/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A város címere - engedély nélkül - utaló és díszítő jelképként az alábbi esetekben használható és alkalmazható:]
„k) működésével összefüggésben Érd Megyei Jogú Város Ifjúsági Önkormányzata által.”
13. § Érd Város névhasználatáról szóló 4/1994.(II.25.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazottak nem vonatkoznak Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésére, a Közgyűlés szerveire, az önkormányzat intézményeire, az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra, és alapítványokra, valamint Érd Megyei Jogú Város Ifjúsági Önkormányzatának Képviselő-testületére és tisztségviselőire.”
14. § A szociálpolitikai kerekasztal létrehozásáról és működtetéséről szóló 21/2003. (VI. 23.) önkormányzati rendelet 4. § (1) 17. pontjában a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép.
15. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2015. október 1-jén lép hatályba
(2) A 10. § 2015. szeptember 24-én 10 óra 30 perckor lép hatályba.”
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett megalkotta a következő rendeletet:
24/2015. (IX.24.)
önkormányzati rendelet
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Polgármester a Közgyűlésre meghívja:
1. a képviselőket,
2. a nem képviselő társadalmi megbízatású alpolgármestert,
3. a jegyzőt, aljegyzőket,
4. a város országgyűlési képviselőjét,
5. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
6. a könyvvizsgálót,
7. a sajtó képviselőit,
8. a város díszpolgárait,
9. a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős szerv vezetőjét,
10. az Érdi Járási Hivatal vezetőjét
11. az előterjesztések készítőit,
12. a bizottságok nem képviselő tagjait,
13. a diákpolgármestert, a diák-alpolgármestert, valamint a diákképviselőket,
14. a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,
15. a napirenddel érintett intézmény, vállalkozás, egyéb szervezet vezetőjét,
16. a városi érdekegyeztető tanács, munkaadói és munkavállalói érdekközösségek képviselőit,
17. a városban működő egyházak vezetőit,
18. továbbá azokat, akiket a Polgármester, a bizottságok, a képviselőcsoportok, vagy a napirendi pont előadója indokoltnak tart, és
19. a Közgyűlésben képviselőcsoportot alakító pártok, társadalmi szervezetek helyi szervezeteinek képviselőit.”
(2) Az SZMSZ 13. § (6) bekezdésében a „13-15.” szövegrész helyébe a „13-16.” szöveg, a „16-18.” szövegrész helyébe a „17-19.” szöveg lép.
2. § Az SZMSZ 17. § (1) bekezdés e) pontja a következő eh) alponttal egészül ki:
[A Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal rendelkeznek:]
„eh) a diákpolgármester, a diák-alpolgármester és a diákképviselők,”
3. § Az SZMSZ 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vita során az adott előterjesztéshez az előterjesztő után az érintett bizottság elnöke, illetve a településrészi önkormányzat elnöke korlátlan időtartamban, majd ezt követően bármelyik képviselő szót kaphat első ízben három perc, és legfeljebb két alkalommal további két-két perces időtartamban. A hozzászólás időtartamának lejártára a szavazógép először figyelmeztet, majd automatikusan kikapcsol.”
4. § Az SZMSZ 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A napirendi pont előterjesztője lehet:
a) a Polgármester,
b) az alpolgármester(ek),
c) a települési képviselő,
d) a Közgyűlés bizottsága,
e) a jegyző,
f) a településrészi önkormányzat,
g) a nemzetiségi önkormányzat,
h) a képviselőcsoport, és
i) a városi főépítész.”
5. § Az SZMSZ 41. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A lakossági fórum levezető elnöke lehet
a) a Polgármester,
b) az alpolgármester(ek),
c) a települési képviselő,
d) a településrészi önkormányzat elnöke,
e) a főépítész, és
f) a Polgármester által megbízott személy.”
6. § Az SZMSZ 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a Polgármester,
b) az alpolgármester(ek),
c) az állandó bizottság,
d) a települési képviselő,
e) a képviselőcsoport,
f) a jegyző,
g) a településrészi önkormányzat,
h) a nemzetiségi önkormányzat,
i) a városi főépítész.”
7. § (1) Az SZMSZ 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) A képviselőket, a bizottság elnökét, a bizottság tagjait, a nem képviselő bizottsági tagokat, valamint a településrészi önkormányzatok nem képviselő tagjait - megválasztásuk időpontjától megbízatásuk megszűnéséig - e minőségben végzett munkájukért tiszteletdíj illeti meg.”
(2) Az SZMSZ 47. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A településrészi önkormányzat nem képviselő tagjának tiszteletdíja ülésenként bruttó 4000 forint.”
(3) Az SZMSZ 47. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A képviselők, valamint a bizottságok tagjai és a településrészi önkormányzatok nem képviselő tagjai tiszteletdíjának számfejtése, illetve kifizetése a tárgyhónapot követő hónap 10. napjától a 15. napjáig esedékes.”
8. § Az SZMSZ VII. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
VII. Fejezet
„A Közgyűlés bizottságai és a településrészi önkormányzatok”
9. § Az SZMSZ 40. alcíme a következő 54/A. §-al egészül ki:
„54/A. § A diákpolgármester, a diák-alpolgármester, valamint a diákképviselő tanácskozási joggal részt vehet a bizottságok nyilvános ülésein.”
10. § Az SZMSZ VII. Fejezete a következő 40/A. alcímmel és 54/B. §-al egészül ki:
„40/A. A településrészi önkormányzat
54/B. (1) Településrészi önkormányzat létrehozására bármely képviselő a választási ciklus első két évében javaslatot tehet.
(2) A létrehozásra vonatkozó kezdeményezést a Polgármester terjeszti a Közgyűlés elé.
(3) A településrészi önkormányzat létrehozáskor a Közgyűlés meghatározza:
a) a településrész pontos területi határait,
b) a településrészi önkormányzat elnevezését és
c) megválasztja a részönkormányzat tagjait.
(4) A településrészi önkormányzat létszáma legfeljebb öt fő, melyből három fő települési képviselő, kettő fő a településrészen lakó választópolgár. A településrészi önkormányzat tagjait a Közgyűlés választja meg.
(5) A településrészi önkormányzat működésére a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A településrészi önkormányzat tagjai tisztségének megszűnésére a települési képviselők megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadóak. A településrészi önkormányzat minősített többségű döntésével elhatározhatja feloszlását. A Közgyűlés minősített többségű döntéssel határoz a településrészi önkormányzat feloszlatásáról.
(7) A településrészi önkormányzat tagjai a Közgyűlés előtt esküt tesznek, az eskü szövegét a 4. függelék tartalmazza. Az eskü szövegét a legfiatalabb képviselő olvassa elő.”
11. § Az SZMSZ 67. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelet alábbi függelékeinek vezetéséről a jegyző gondoskodik:
1. függelék: A képviselők névsora.
2. függelék: A polgármester önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörei.
3. függelék: A bizottságok önkormányzati rendeletekben meghatározott feladat- és hatáskörei.
4. függelék: A képviselők, a polgármester, a bizottságok nem képviselő tagjai, és a településrészi önkormányzat tagjai esküjének szövege.
5. függelék: A szavazógép működésének leírása.
6. függelék: Felhasználói segédlet az EDtR rendszer használatához.
7. függelék: Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai.”
12. § (1) Az önkormányzat jelképeiről, a jelképek használatáról, valamint a közterületek és épületek fellobogózásáról szóló 23/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 4. § (1) j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A város címere - engedély nélkül - utaló és díszítő jelképként az alábbi esetekben használható és alkalmazható:]
„j) a nemzetiségi, és a településrészi önkormányzatok által használt épületeken, tanácskozótermeikben, általuk kiadott kiadványokon, általuk használt bélyegzőkön, valamint rendezvényeik népszerűsítése során,”
(2) Az önkormányzat jelképeiről, a jelképek használatáról, valamint a közterületek és épületek fellobogózásáról szóló 23/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A város címere - engedély nélkül - utaló és díszítő jelképként az alábbi esetekben használható és alkalmazható:]
„k) működésével összefüggésben Érd Megyei Jogú Város Ifjúsági Önkormányzata által.”
13. § Érd Város névhasználatáról szóló 4/1994.(II.25.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazottak nem vonatkoznak Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlésére, a Közgyűlés szerveire, az önkormányzat intézményeire, az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokra, és alapítványokra, valamint Érd Megyei Jogú Város Ifjúsági Önkormányzatának Képviselő-testületére és tisztségviselőire.”
14. § A szociálpolitikai kerekasztal létrehozásáról és működtetéséről szóló 21/2003. (VI. 23.) önkormányzati rendelet 4. § (1) 17. pontjában a „kisebbségi” szövegrész helyébe a „nemzetiségi” szöveg lép.
15. § (1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel 2015. október 1-jén lép hatályba
(2) A 10. § 2015. szeptember 24-én 10 óra 30 perckor lép hatályba.
A rendeletről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Antunovits Antal |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Tartózkodik |
|
Dr. Csőzik László |
Távol |
|
Demjén Attila |
Igen |
|
Donkó Ignác |
Igen |
|
Fülöp Sándorné |
Igen |
|
Dr. Havasi Márta |
Tartózkodik |
|
Kéri Mihály |
Igen |
|
Kopor Tihamér |
Igen |
|
Mórás Zsolt |
Távol |
|
Pulai Edina |
Igen |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Szabó Béla |
Igen |
|
Szűcs Gábor |
Tartózkodik |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Távol |
|
Dr. Veres Judit |
Távol |