Dr. Bács István alpolgármester: Elmondja, hogy a nyár folyamán két olyan vihar is elérte a várost, melynek hatására hatalmas vis maior összeget kellett kifizetnie az önkormányzatnak. A jelenlegi javaslattal a rendelet módosítására és pontosítására kerülne sor. A Sóskúttól Érdhez csatolt Tihany tanya területén voltak a legnagyobb vis maior károk. Ezért az osztatlan közös tulajdonú ingatlanok külön szabályozás alá kerülnének. Cizellálták az esetet, ha a károsultak rendelkeznek biztosítással, illetve ha nem, akkor az önkormányzat mennyit tud átvállalni a vis maior károkból. A jelenlegi rendelet a károkat elszenvedett emberek pártján áll, azzal kiegészítve, hogy anyagilag is ösztönzi a biztosítás megkötését az ingatlanok esetében.
Dr. Havasi Márta képviselő: Szerinte a módosítás nem segíti a rászorultakat, hanem inkább hátrányos helyzetbe hozza őket a bekövetkező káresemény, illetve az azt követő vis maior keretből történő támogatást figyelembe véve. A család helyett bevezeti az ingatlanban életvitelszerűen együtt élő valamennyi személyt, az egy főre eső jövedelem kiszámolásánál nem a családot veszi figyelembe, hanem mindazokat, akik életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodnak. Ebből következően nyilvánvalóan megemelkedik az az összeg, amelyet figyelembe tud venni majd a kártérítés során, illetve a vis maior alapból történő kifizetéskor. Minél magasabb a jövedelem, nyilvánvalóan annál alacsonyabb mértékű támogatásban fog részesülni, aki erre rászorul. Az osztatlan közös tulajdonnal semmi probléma nincs. Problémásnak tartja viszont a károsultak két csoportra osztását aszerint, hogy rendelkezik-e biztosítással vagy nem. Tehát a biztosított magasabb, a nem biztosított pedig alacsonyabb támogatásban fog részesülni. A biztosítás nem a jómódúak életéből hiányzik, hanem a biztosítási díjakat az alacsony jövedelműek nem tudják fizetni. Ebből az következik, hogy minél inkább rászorultabb, annál nagyobb mértékű támogatásra tartanának igényt. A támogatás nyújtásával kapcsolatosan eljáró hatóság a Humán Iroda lenne. Nem tudja, hogy ez hogyan illeszkedik az iroda profiljába (műszaki szakemberek, mérnökök, kárbecslők stb. áll rendelkezésre). Azt a következtetést vonta le az előterjesztésből, hogy minél nehezebb helyzetben van valaki, annál kevesebb támogatást kap, minél rendezettebbek a körülményei, annál magasabb támogatásban részesülhet.
Dr. Bács István alpolgármester: Az önkormányzatnak keretszerződése van mérnökökkel, építészekkel, akik vis maior esetén a károkat felmérik. A biztosítással nem rendelkezők esetében az a kérdés, hogy a közösség milyen mértékben vállalhatja át a kárt vis maior esetén. A leírt számok alapján olyan arányszám alakult ki, ami alapján nincs igaza dr. Havasi Mártának, mert mindenki pontosan ugyanannyi támogatást kaphat az önkormányzattól. Ha valakinek például 1 millió Ft-os kára keletkezik, de nincs biztosítása, és bízik a közösség támogató erejében, hiszen a saját ingatlanjának biztosítása érdekében nem tesz semmit, akkor 35%-ig terjedő támogatás esetében 350.000,- Ft-ra jogosult. A rendelet meghatároz felső határt is a károsultnak. Ha valakinek van biztosítása és a biztosító megtéríti a kár felét, akkor marad 500.000,- Ft kára. Önkormányzati támogatást 70%-ig lehet adni, ezért ő is max. 350.000,- Ft-ot kaphat. Ezzel az aránypárral érték el, hogy akár van biztosítása az illetőnek, akár nincs, az önkormányzattól, a közösségtől maximálisan ugyanakkora támogatást kaphat. Akinek volt biztosítása, annak az 1 millió Ft-os kárból így 850.000,- Ft megtérült, míg annak, akinek nem volt biztosítása annak 350.000,- Ft-ot tud biztosítani az önkormányzat. Így az egyéni öngondoskodást ugyan előtérbe helyezi, de nem engedi el senkinek a kezét. Nem fog több támogatást kapni az önkormányzattól az, akinek van biztosítása.
Dr. Havasi Márta képviselő: Nem számokat mondott. Nem tud különbséget tenni kár és kár között. A mai biztosítási díjakat figyelembe véve nem a legtehetősebb réteg az, aki nem biztosítja az ingatlanját. Aki rendelkezik biztosítással az ugyannyi támogatást kap az önkormányzattól, mégis az a végeredmény, hogy a rászorultak kerülnek hátrányos helyzetbe, akiknek nincs biztosításuk. Nem számokról beszél, hanem elvi kérdésről.
Szűcs Gábor képviselő: Nem gondolja azt, hogy például egy nyugdíjminimumból élő egyedülálló nyugdíjas azért nem fizeti esetleg a házbiztosítást, mert olyan jól él. Ezért gondolják igazságtalannak a tervezett módosítást. A családról áttérnének a háztartás fogalmára. Kérdezi, hogy ezt hogyan fogja ellenőrizni a hivatal. Tudja, hogy rendeletről van szó, de javasolja, hogy esetleg egyéni elbírálásra legyen jogosult a polgármester.
dr. Bács István alpolgármester: Szavazásra teszi fel a rendelet tervezetet.
Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-módosítási javaslat:
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A„vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § -a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E rendelet alkalmazásában háztartásnak minősül, az egy lakásban életvitelszerűen ott lakó személyek közössége.”
2. § A Rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Támogatást a káreseményt követő 30 napos jogvesztő határidőn belül igényelhet az a károsult, akinek a lakcímnyilvántartás szerint állandó lakóhelyéül szolgáló és életvitelszerűen használt lakóháza, illetve a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott építménye
a) rajta kívülálló elháríthatatlan ok miatt megsemmisült,
b) életveszélyessé vált, valamint
c) olyan mértékben károsodott, ami azonnali helyreállítást igényel.
(2) Támogatást nem igényelhet az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj ötszörösét.”
3. § A Rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatás megállapításánál a kár azon részét kell figyelembe venni, amely biztosító által nem térült meg, azzal, hogy a támogatás biztosítás hiányában legfeljebb a kármérték 35%-áig, biztosítás esetén pedig a biztosító által meg nem térített kár legfeljebb 70%-áig terjedhet.”
4. § A Rendelet 4. §-a az alábbi (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Társasházak, valamint az osztatlan közös tulajdonban lévő, de természetben elkülönülő lakásokból álló ingatlanok esetén, amennyiben a kár a teljes épületet érinti, a támogatás mértéke a kármérték egy lakásra jutó összege.”
5. § A Rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani, mely tartalmazza:
a) a támogatást igénylő személynek és a támogatás megállapítása során figyelembe vett személynek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. § a) pontjában szereplő adatait,
b) a támogatást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását, és
c) az igényelt támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(2) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal összefüggő valamennyi feladat- és hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza át.”
6. § A Rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A visszatérítendő támogatás esetén külön megállapodásban rögzíteni kell:
a) a támogatás összegét,
b) a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit,
c) azt, hogy a károsult hozzájárulását adja ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom az önkormányzat javára bejegyzésre kerüljön,
d) azt, hogy céltól eltérő felhasználás esetén a támogatást azonnal, egy összegben a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni, és
e) azt, hogy a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a kérelmezőt terhelik.
(2) A megállapított támogatásokat - a (3) bekezdés kivételével - a döntés jogerőre emelkedését, illetve a megállapodás megkötését követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája folyósítja.
(3) A 4. § (4a) bekezdésében foglalt ingatlanok esetén a megállapított támogatás folyósítása a kár helyreállítását igazoló számla alapján, az annak benyújtását követő 30 napon belül történik.”
7. § A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A károsult köteles tűrni, hogy a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a Polgármesteri Hivatal rendszeresen ellenőrizze. A támogatási cél megvalósulását a támogatott által benyújtott számlával és az I. fokú hatóság helyszíni szemlén készített jegyzőkönyvével kell igazolni.”
8. § A Rendelet a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § E rendeletnek a „vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
9. § (1) Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2015. november 1-jén lép hatályba.
Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 12 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 1 tartózkodással megalkotta a következő rendeletet:
27/2015. (IX.30.)
önkormányzati rendelet
a „vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A„vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Rendelet) 2. § -a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E rendelet alkalmazásában háztartásnak minősül, az egy lakásban életvitelszerűen ott lakó személyek közössége.”
. § A Rendelet 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Támogatást a káreseményt követő 30 napos jogvesztő határidőn belül igényelhet az a károsult, akinek a lakcímnyilvántartás szerint állandó lakóhelyéül szolgáló és életvitelszerűen használt lakóháza, illetve a 2. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott építménye
a) rajta kívülálló elháríthatatlan ok miatt megsemmisült,
b) életveszélyessé vált, valamint
c) olyan mértékben károsodott, ami azonnali helyreállítást igényel.
(2) Támogatást nem igényelhet az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori öregségi nyugdíj ötszörösét.”
3. § A Rendelet 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatás megállapításánál a kár azon részét kell figyelembe venni, amely biztosító által nem térült meg, azzal, hogy a támogatás biztosítás hiányában legfeljebb a kármérték 35%-áig, biztosítás esetén pedig a biztosító által meg nem térített kár legfeljebb 70%-áig terjedhet.”
4. § A Rendelet 4. §-a az alábbi (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Társasházak, valamint az osztatlan közös tulajdonban lévő, de természetben elkülönülő lakásokból álló ingatlanok esetén, amennyiben a kár a teljes épületet érinti, a támogatás mértéke a kármérték egy lakásra jutó összege.”
5. § A Rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A kérelmet Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalához kell benyújtani, mely tartalmazza:
a) a támogatást igénylő személynek és a támogatás megállapítása során figyelembe vett személynek a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. § a) pontjában szereplő adatait,
b) a támogatást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását, és
c) az igényelt támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(2) Az e rendeletben szabályozott támogatásokkal összefüggő valamennyi feladat- és hatáskör gyakorlását a Közgyűlés a Polgármesterre ruházza át.”
6. § A Rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A visszatérítendő támogatás esetén külön megállapodásban rögzíteni kell:
f) a támogatás összegét,
g) a támogatás visszafizetésének részletes feltételeit,
h) azt, hogy a károsult hozzájárulását adja ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom az önkormányzat javára bejegyzésre kerüljön,
i) azt, hogy céltól eltérő felhasználás esetén a támogatást azonnal, egy összegben a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten kell visszafizetni, és
j) azt, hogy a jelzálogjog, illetve az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a kérelmezőt terhelik.
(2) A megállapított támogatásokat - a (3) bekezdés kivételével - a döntés jogerőre emelkedését, illetve a megállapodás megkötését követő 15 napon belül a Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Irodája folyósítja.
(3) A 4. § (4a) bekezdésében foglalt ingatlanok esetén a megállapított támogatás folyósítása a kár helyreállítását igazoló számla alapján, az annak benyújtását követő 30 napon belül történik.”
7. § A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A károsult köteles tűrni, hogy a támogatás rendeltetésszerű felhasználását a Polgármesteri Hivatal rendszeresen ellenőrizze. A támogatási cél megvalósulását a támogatott által benyújtott számlával és az I. fokú hatóság helyszíni szemlén készített jegyzőkönyvével kell igazolni.”
8. § A Rendelet a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § E rendeletnek a „vis maior” esetén károkat szenvedett magánszemélyek támogatásáról szóló 31/2003. (X.27.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 27/2015. (IX.30.) önkormányzati rendelettel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
9. § (1) Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2015. november 1-jén lép hatályba.
A rendeletről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Antunovits Antal |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Nem |
|
Dr. Csőzik László |
Tartózkodik |
|
Demjén Attila |
Igen |
|
Donkó Ignác |
Igen |
|
Fülöp Sándorné |
Igen |
|
Dr. Havasi Márta |
Nem |
|
Kéri Mihály |
Igen |
|
Kopor Tihamér |
Igen |
|
Mórás Zsolt |
Távol |
|
Pulai Edina |
Igen |
|
Simó Károly |
Igen |
|
Szabó Béla |
Igen |
|
Szűcs Gábor |
Nem |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Igen |
|
Dr. Veres Judit |
Távol |