6. NAPIRENDI PONT

T. Mészáros András polgármester: A rendeletmódosítás követi a törvényi változásokat.

Dr. Havasi Márta képviselő: Az MSZP-DK-EGYÜTT frakció nyújtott be módosító indítványt a rendeletmódosításhoz, aminek előzménye az autópályadíjjal függ össze. Dr. Csőzik László egyedül, illetve a frakciójukkal közösen is kérte a polgármestertől rendkívüli ülés összehívását és egységes álláspont kialakítását annak érdekében, hogy az érdiek számára kedvezőbb megoldás szülessen az autópálya díjak kapcsán. A város SZMSZ-ét áttanulmányozva arra jutottak, hogy akár igaza is lehet a polgármesternek. A probléma nem ez. Világossá vált számukra, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény 44. §-a szabályozza a polgármesternek azt a kötelezettségét, amikor köteles összehívni rendkívüli Közgyűlést, amikor a képviselők legalább 25 %-a ezt kezdeményezi. Az előterjesztésben 5 fő szerepel, tehát hogy a képviselők 1-e az 5 fő. Így rendkívüli ülés összehívására csak abban az esetben van lehetőség, ha merőben eltérő értékrendű és gondolkodású képviselők fognak össze egymással. Ez már így önmagában is elgondolkodtató. A helyi önkormányzati választásokon az érvényes szavazatok száma, melyet a baloldali pártok kaptak az több mint 25%. Ennek lett eredménye, hogy a baloldali pártok képviselőkkel, sőt frakcióval vannak jelen a Közgyűlésben és így elvárhatják a választópolgárok azt, hogy a képviselőik is korlátozásoktól mentesen gyakorolhassák képviselői jogaikat. Ezért kezdeményezi a baloldali pártok frakciója, hogy az SZMSZ-ben oly módon kerüljenek szabályozásra a kisebbségi garanciák, hogy bármely önkormányzati frakció, illetve legalább 3 képviselő kezdeményezése esetén a polgármester köteles legyen összehívni a rendkívüli ülést. Ez nem ellentétes a törvényi szabályozással, hiszen a törvény 44. §-ában szereplő kogens szabály, amikor köteles összehívni a polgármester rendkívüli közgyűlést, de azt nem írja, hogy ennél kedvezőbb feltételekkel nem szabályozhatja a helyi önkormányzat a saját SZMSZ-ében a kérdést. Ebből következik, hogy a frakciójuk által benyújtott módosító indítvány nem ütközik felsőbb jogszabályba. Az, hogy a kisebbségi jogok korlátozásmentesek legyenek a Közgyűlés döntése lesz. A módosító javaslat nagy kockázatot nem jelent, hiszen a rendkívüli ülés összehívása nem azt jelenti, hogy napirendre is kerül az előterjesztés, illetve hogy a határozati javaslatot el is fogadnák. Van, amikor nem rendkívüli ülés összehívása a legalkalmasabb eszköz, hiszen amikor közeledik a rendes Közgyűlés időpontja, akkor sürgős előterjesztéssel is lehet élni. Legfontosabbnak a kisebbségi jogok érvényesítését tartják. A gesztus szimbolikus jelentőségű is lehet.

Dr. Csőzik László képviselő: Megfontolandónak tartja a módosító indítványt. Az elmúlt hetekben Érden komoly politikai vita alakult ki, illetve egy nagyon komoly lakossági tiltakozás a megváltozott útdíj rendelet kapcsán. Az elmúlt 2 hónap legfontosabb politikai témája volt az útdíj rendelet. Azt gondolta, hogy ha egymaga tesz javaslatot a rendkívüli ülés összehívására, hogy a kormány döntésével szemben maradjanak ingyenesek az autópálya szakaszok, ezt a kezdeményezést a polgármester támogatni fogja. A javaslatát elutasították. Ezt követően írásban fordult a Közgyűlés nem kormánypárti képviselőihez – a szükséges 5 főt nem sikerült összehozni – és így a baloldali frakcióval társulva adtak be egy újabb rendkívüli ülés összehívására vonatkozó kérvényt. Ezt szintén elutasította a polgármester. Az önkormányzati törvény áttanulmányozása után azt lehet mondani, hogy a Kormányhivatalhoz fordulni törvényességi felügyeleti eljárás keretében az iránt, hogy vajon a polgármester ilyen vonatkozásban beleszámít-e az 1-be, arra szerinte olyan választ kapna, hogy ez esetben igen beleszámít ő is, hiszen a törvény 66. §-a szerint a polgármester a képviselő-testület működése szempontjából képviselőnek számít. Ezzel ellentétes a 44. §, hiszen ott nem a Közgyűlés tagjainak 1-ét kívánja meg feltételül rendkívüli üllés összehívására, hanem a települési képviselők 1-ét. Így felmerül, hogy 17-et, vagy 18-at kell osztani 4-gyel. Ha a 17-et kell osztani 4-gyel, akkor az osztás eredményeképpen 4,25, ami a kerekítés általános szabályai szerint 4. Amennyiben a 18-at kell osztani 4-gyel, akkor 4,5, ami a kerekítés szabályai szerint valóban 5. A kisebbségi jogok előnyben részesítése szerinte fontos elv. Lehetne arra vonatkozóan javaslatot tenni, hogy a Kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárás keretében történő döntése eredménnyel járjon. Az SZMSZ módosító javaslata kimondottan a politikai méltányosság alapján, illetve az eltorzult választási rendszerben, ami az arányosság követelményeinek durva megsértését jelentette 2010-ben. A képviselők számát sikerült csökkenteni, de ezt egyoldalúan oldotta meg a jogalkotó, hogy az egyéni választókerületekben mandátumot szerző képviselők majoritása a listás mandátumokhoz képest jóval erősebb. A mindenkori ellenzék a képviselő-testületekben az általa megszerzett szavazatokhoz képest kisebb arányban vesz részt a képviselő testületek munkájában. Kérdezi, hogy a kormányzás biztos többségében miért ne tehetné meg azt a gesztust a politikai kultúra oldalán áldozva, hogy helyt ad a javaslatnak. Nem gondolja, hogy ezzel az ellenzék, vagy az ellenzék egy része visszaélne. Így egy fontos politikai problémát sikerül száműzni az ülésről.

Csornainé Romhányi Judit képviselő: Az SZMSZ 6. mellékletének módosításával kapcsolatban elmondja, hogy a Közbeszerzési Terv jóváhagyása maradjon továbbra is a Közgyűlés hatásköre, és ne kerüljön át polgármesteri hatáskörbe. Szerinte ez nem nagy teher a testület számára. Fontosnak tartja, hogy a Közgyűlés tagjai folyamatosan lássák, ismerjék azokat a feladatokat, melyeket közbeszereztetni kell.

T. Mészáros András polgármester: Befogadja a módosító indítványt.

Szűcs Gábor képviselő: A választások után Érden új helyzet állt elő, hiszen a demokratikus ellenzéknek van frakciója a Közgyűlésben. A gazdasági társaságok felügyelőbizottságaiban nincs ellenzéki képviselő, amivel szerinte sérül az átláthatóság. Az előző ciklusban nem volt ellenzék, hiszen akik az ellenzék képviseletében bekerültek a Közgyűlésbe, azok nem látták el a feladatukat. Meglepődött, amikor a polgármester Dr. Csőzik László rendkívüli ülés összehívására vonatkozó kérelemét elutasította, a felvetett téma komolysága ellenére. A környező települések polgármestereinek döntő többsége, például Budaörs polgármestere, teljes mellszélességgel a városa mellé állt. A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó 25% tényleg nem volt meg, de ha 100%-ot vesznek, akkor a 4x5 az szerinte 20 és nem 18. Ugyanígy a 4x4 se nem 17, se nem 18, de a többség elegáns gesztusa lehetne, hogy egy ilyen eltorzult választási rendszerben is képes nagylelkűséget mutatni, és az ellenzéki frakciónak, illetve képviselőnek olyan jogosítványt adni, hogy élni tudjanak az őket megválasztó választópolgárok érdekében azokkal a jogokkal, amivel élniük is kellene.

Dr. Bács István alpolgármester: Kérdezi, hogy a magyar jogrendben mióta szoktak kerekíteni (többség, abszolút többség, relatív többség, 2/3).

T. Mészáros András polgármester: Nem a kerekítésről vitatkoznak, hanem arról, hogy a rendkívüli ülés összehívása kinek a jogosítványa legyen, ki tudja arra kényszeríteni a polgármestert, hogy összehívja azt. A törvény egyértelműen rendelkezik, a Közgyűlést a polgármester hívja össze.

Dr. Havasi Márta képviselő: Két versengő javaslat áll egymással szemben, polgármester úr javaslata, hogy abszolút számmal jelenítsék meg az SZMSZ-ben az 5 főt, a frakciójuk előterjesztése pedig két alternatívát javasol: bármely frakció és 3 képviselő kérésére – nem vitatva a polgármester jogát – köteles legyen összehívni rendkívüli közgyűlést.

Pulai Edina képviselő: Képviselőtársa folyamatosan demokratikus frakcióról beszél, amivel akár egyet is érthet, de ő marad nemzeti ellenzék.

Dr. Csőzik László képviselő: Ha osztás eredményeképpen tört szám keletkezik, akkor óhatatlanul is alkalmazni kell a kerekítés szabályait. Nem tartja méltányosnak, 5 fő esetében azt elvárni, hogy a politikai paletta más részén elhelyezkedő jelölőszervezetek által mandátumot nyerő képviselőknek egy platformra kell kerülniük kötelező jelleggel. Ezzel az ellenzéket megfosztják attól a jogától, hogy rendkívüli ülés összehívását kezdeményezze, hogyha esetleg van a városban olyan kérdés, amit meg kell tárgyalni. Szerinte ilyen volt és még most is ilyen az autópályadíj.

T. Mészáros András polgármester: A Közgyűlés rendkívüli ülésének kezdeményezése, mint lehetőség 1 képviselőnek is jogában áll. Igaz ennek az 1 képviselőnek a javaslata nem kényszeríti a polgármestert, hogy rendkívüli ülést hívjon össze.

Szűcs Gábor képviselő: Senki nem a polgármester jogát kérdőjelezi meg. Valaki azt kiabálta be, hogy a választók fosztották meg az ellenzéket a rendkívüli ülés összehívásának lehetőségétől. Ez nem igaz, mert szerinte ez az eltorzult választási rendszer hibája. Az, hogy a demokratikus ellenzéki pártok – az érdi Közgyűlésben jelenleg 4 a számuk, mert a Jobbik Magyarországért Mozgalom az ő szemükben nem demokratikus párt és nem is ellenzéki. A vita arról szól, hogy 3 vagy 5 képviselő legyen jogosult a kezdeményezésre. A valós helyzet az, hogy 3 vagy 4 képviselővel tudják-e összehívatni a rendkívüli ülést. A polgármester ezt 5 főben szeretné maximalizálni, hogy ne legyen lehetősége az ellenzéki képviselőknek a kezdeményezésre. Azért szeretné 5 főben számszerűsíteni, mert ebben a Közgyűlésben a Jobbik Magyarországért Mozgalom nem ellenzéki szerepet tölt be.

T. Mészáros András polgármester: A vita arról szól, hogy ki hozhatja olyan helyzetbe a polgármestert, hogy kötelező jelleggel összehívja a rendkívüli ülést, és hogy ez a kisebbség joga legyen, vagy sem. A törvény megfogalmazza azt a kényszerítő körülményt, amikor a polgármester össze kell, hogy hívja a rendkívüli ülést. Egyébként pedig a polgármester mérlegelési joga az, hogy összehív-e bármely fontos, vagy kevésbé fontos, illetve sürgős ügyben rendkívüli ülés. Ezt szeretné valóban a polgármester jogának tudni. A másik probléma a hivatkozási alap az előterjesztésben, mégpedig a kisebbség jogaira való hivatkozás. Nagyon nehéz és sem az előterjesztésben, sem másutt nincsen pontosan definiálva, hogy mik a kisebbség jogai a testületben. Lehet a Közgyűlés adott összetételéhez képest érteni, de Dr. Csőzik Lászlót is lehet a kisebbség alatt érteni. A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselője is kisebbség. Innentől kezdve pedig a hivatkozási alap nem áll meg, hiszen amennyiben figyelembe veszik a törvény szövegét és figyelembe veszik, hogy kisebbség mind a kettő, akkor nem tudnak olyan helyzetet teremteni, amiben minden kisebbségnek a megfelelő jogot biztosítani lehet ebben az esetben. Annak lehetősége, hogy a polgármestert a Közgyűlés összehívására kényszerítse, nem áll rendelkezésére Dr. Csőzik Lászlónak és Pulai Edinának sem. Nem szeretne különbséget tenni sem a 20-30 Egyesület, sem a hármas pártszövetség (MSZP-DK-EGYÜTT frakció), sem a Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselője között. Ezért is tartja magát a törvényben leírtakhoz, hogy a képviselők 1-e tudja kényszeríteni rendkívüli ülés összehívására, kevesebb képviselő ellenben nem. Ha a törvény nem jó, akkor a törvényhozónál kell javasolni a magyar önkormányzati törvény módosítását.

Dr. Havasi Márta képviselő: A kogens szabály, ami előírja, hogy a képviselők 1-e kezdeményezésére a polgármester köteles összehívni a rendkívüli ülést az tény, ezt senki nem vitatja. A Közgyűlés nem ütközik jogszabályba, ha enyhébben szabályozza a rendkívüli ülés összehívásának feltételit. A frakció javaslata az, hogy legyen bármely frakciónak, illetve 3 képviselőnek joga a rendkívüli ülés összehívásának kezdeményezése.

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a módosító indítványt és kéri a képviselőket, hogy vessék el.

Az előterjesztéshez benyújtott és szavazásra feltett módosító javaslat:

„_/2015. (_._.)

önkormányzati rendelete

az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI. 26.) rendeletének módosításáról

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

§ Az Érd megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) számú rendelet (továbbiakban: Rendelet) 12. §-a (2) bekezdésének megjelölése (3) bekezdésre változik, s egyidejűleg a 12. § a következő új (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Közgyűlés ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni bármely képviselőcsoport vagy három települési képviselő, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a Polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
§ Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 6 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal és 1 tartózkodás mellett a módosító javaslatot elutasította.

A módosító javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Nem
Dr. Bács István	Nem
Csornainé Romhányi Judit	Igen
Dr. Csőzik László	Igen
Demjén Attila	Nem
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Nem
Dr. Havasi Márta	Igen
Kéri Mihály	Távol
Kopor Tihamér	Nem
Mórás Zsolt	Nem
Pulai Edina	Nem
Simó Károly	Tartózkodik
Szabó Béla	Nem
Szűcs Gábor	Igen
Tekauer Norbert	Nem
T. Mészáros András	Nem
Dr. Veres Judit	Igen

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra a rendelet tervezetet. Befogadta azt a módosító javaslatot, hogy a Közbeszerzési Tervet a továbbiakban is a Közgyűlés fogadja el.

Az előterjesztett és szavazásra feltett rendelet-tervezet:

„___/2015. (__.__.)

önkormányzati rendelete

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.), és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet módosításáról

§ Az Érd megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) számú rendelet (továbbiakban: Rendelet) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A Polgármester a Közgyűlést a munkatervtől eltérő időpontra, rendkívüli ülésre is összehívhatja.

(2) A Közgyűlés ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (öt fő), a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a Polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására korábbi ülés napirendjén szereplő előterjesztés változatlan formában történő tárgyalása miatt kerül sor, az előterjesztést ismételten nem szükséges eljuttatni a képviselőknek.”

2. § (1) A Rendelet 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Polgármester a Közgyűlésre meghívja:

1. a képviselőket,

2. a nem képviselő társadalmi megbízatású alpolgármestert,

3 a jegyzőt, aljegyzőket,

4. a város országgyűlési képviselőjét,

5. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

6. a könyvvizsgálót,

7. a sajtó képviselőit,

8. a város díszpolgárait,

9. a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős szerv vezetőjét,

10. az Érdi Járási Hivatal vezetőjét

11. az előterjesztések készítőit,

12. a bizottságok nem képviselő tagjait,

13. a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

14. a napirenddel érintett intézmény, vállalkozás, egyéb szervezet vezetőjét,

15. a városi érdekegyeztető tanács, munkaadói és munkavállalói érdekközösségek képviselőit,

16. a városban működő egyházak vezetőit,

17. továbbá azokat, akiket a Polgármester, a bizottságok, a képviselőcsoportok, vagy a napirendi pont előadója indokoltnak tart, és

18. a Közgyűlésben képviselőcsoportot alakító pártok, társadalmi szervezetek helyi szervezeteinek képviselőit.”

(2) A Rendelet 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is. Az (5) bekezdés 1-6. pontjában meghatározottakat az összes írásos előterjesztés megküldésével kell meghívni, a 4-6. pontokban felsoroltakat nyilatkozatuknak megfelelően elektronikus úton, illetve az Elektronikus Döntéstámogató Rendszeren (a továbbiakban: EDtR) keresztül; a 13-15. pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. A 7-12. és 16-18. pontjában meghatározottakat a meghívó megküldésével kell a Közgyűlés ülésére meghívni, elektronikus úton. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit elektronikus úton kell az ülésre meghívni.”

3. § A Rendelet 6. melléklete jelen rendelet 1. melléklete szerint módosul.

4. § A Rendelet 7. melléklete helyébe jelen rendelet 2. melléklete lép.

5. § A Rendelet 9. melléklete jelen rendelet 3. melléklete szerint módosul.

6. § Hatályát veszti a Rendelet 55. § (3) bekezdése.

7. § Hatályát veszti a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Mecsériné dr. Szilágyi Erzsébet T. Mészáros András

jegyző polgármester

melléklet az __/2015. (__.__.) önkormányzati rendelethez

Hivatal Struktúra (pdf melléklet)

3. melléklet az __/2015. (__.__.) önkormányzati rendelethez

I. Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) számú rendelet 9. mellékletének III. Fejezet 1.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1.1 A Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából a következő belső szervezeti egységekre tagozódik:]

„Jegyzői Törzskar

Aljegyző/Vezető Jogtanácsos (1)

Közgazdasági Iroda (vezető: 1)

- Költségvetési és Gazdálkodási Csoport (16)

- Adócsoport (22)

Lakosság-szolgálati Iroda: (vezető/Aljegyző) (1)

- Építéshatósági Csoport (14)

- Általános Igazgatási Csoport (15)

Személyzeti Csoport (2)

Belső Ellenőrzési Csoport (2)

Városrendészeti Csoport – Minőségirányítási vezető (vezető: 1)

- közterület-felügyelet (12)

- mezőőrség (4)

- porta, parkőri és egyszerű őri szolgálat (8)

Humán Iroda (vezető: 1)

- Óvodai, Kulturális és Sport ügyek (3)

- Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoport (11)

Önkormányzati, Szervezési és Törvényességi Iroda (vezető: 1)

- Önkormányzati és Szervezési Csoport (5)

- Iktatás és Irattározás (8)

Jogi Iroda (vezető: 1)

- Jogi Ügyek (4)

- Közbeszerzési Csoport (2)

Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda (vezető: 1)

- Városfejlesztési és Városüzemeltetési Csoport (8)

- Informatika (2)

- Gondnokság (14)

Pályázati Csoport (3)

Főépítészi Csoport (3)

Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Csoport (3)

Közbiztonsági Referens

Polgármesteri Kabinet (5)

Polgármesteri Titkárság (2)

Jegyzői Titkárság (1)”

A rendelet-tervezet 1. melléklete – annak formátuma miatt – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül megalkotta a következő rendeletet:

3/2015. (II.5.)

önkormányzati rendelet

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.), és a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet módosításáról

1. § Az Érd megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) számú rendelet (továbbiakban: Rendelet) 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A Polgármester a Közgyűlést a munkatervtől eltérő időpontra, rendkívüli ülésre is összehívhatja.

(2) A Közgyűlés ülését tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének (öt fő), a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Az indítvány alapján a testületi ülést a Polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.

(3) Amennyiben a rendkívüli ülés összehívására korábbi ülés napirendjén szereplő előterjesztés változatlan formában történő tárgyalása miatt kerül sor, az előterjesztést ismételten nem szükséges eljuttatni a képviselőknek.”

2. § (1) A Rendelet 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Polgármester a Közgyűlésre meghívja:

1. a képviselőket,

2. a nem képviselő társadalmi megbízatású alpolgármestert,

3 a jegyzőt, aljegyzőket,

4. a város országgyűlési képviselőjét,

5. a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

6. a könyvvizsgálót,

7. a sajtó képviselőit,

8. a város díszpolgárait,

9. a törvényességi felügyelet ellátásáért felelős szerv vezetőjét,

10. az Érdi Járási Hivatal vezetőjét

11. az előterjesztések készítőit,

12. a bizottságok nem képviselő tagjait,

13. a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit,

14. a napirenddel érintett intézmény, vállalkozás, egyéb szervezet vezetőjét,

15. a városi érdekegyeztető tanács, munkaadói és munkavállalói érdekközösségek képviselőit,

16. a városban működő egyházak vezetőit,

17. továbbá azokat, akiket a Polgármester, a bizottságok, a képviselőcsoportok, vagy a napirendi pont előadója indokoltnak tart, és

18. a Közgyűlésben képviselőcsoportot alakító pártok, társadalmi szervezetek helyi szervezeteinek képviselőit.”

(2) A Rendelet 13. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket is. Az (5) bekezdés 1-6. pontjában meghatározottakat az összes írásos előterjesztés megküldésével kell meghívni, a 4-6. pontokban felsoroltakat nyilatkozatuknak megfelelően elektronikus úton, illetve az Elektronikus Döntéstámogató Rendszeren (a továbbiakban: EDtR) keresztül; a 13-15. pontjában meghatározottak írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik. A 7-12. és 16-18. pontjában meghatározottakat a meghívó megküldésével kell a Közgyűlés ülésére meghívni, elektronikus úton. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetőit elektronikus úton kell az ülésre meghívni.”

3. § A Rendelet 7. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

4. § A Rendelet 9. melléklete jelen rendelet 2. melléklete szerint módosul.

5. § Hatályát veszti a Rendelet 55. § (3) bekezdése.

6. § Hatályát veszti a Polgármesteri Hivatal köztisztviselőinek juttatásairól és támogatásairól szóló 24/2012. (V.7.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdése.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 3/2015. (II.5.) önkormányzati rendelethez

A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti felépítése

A melléklet – annak formátuma miatt (.pdf) – a jegyzőkönyvhöz csatolva.

2. melléklet a 3/2015. (II.5.) önkormányzati rendelethez

I. Az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése és szervei Szervezeti és működési Szabályzatáról szóló 31/2014. (XI.26.) számú rendelet 9. mellékletének III. Fejezet 1.1 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1.1 A Hivatal a szükséges munkamegosztás céljából a következő belső szervezeti egységekre tagozódik:]

„Jegyzői Törzskar

Aljegyző/Vezető Jogtanácsos (1)

Közgazdasági Iroda (vezető: 1)

- Költségvetési és Gazdálkodási Csoport (16)

- Adócsoport (22)

Lakosság-szolgálati Iroda: (vezető/Aljegyző) (1)

- Építéshatósági Csoport (14)

- Általános Igazgatási Csoport (15)

Személyzeti Csoport (2)

Belső Ellenőrzési Csoport (2)

Városrendészeti Csoport - Minőségirányítási vezető (vezető: 1)

- közterület-felügyelet (12)

- mezőőrség (4)

- porta, parkőri és egyszerű őri szolgálat (8)

Humán Iroda (vezető: 1)

- Óvodai, Kulturális és Sport ügyek (3)

- Szociálpolitikai és Egészségügyi Csoport (11)

Önkormányzati, Szervezési és Törvényességi Iroda (vezető: 1)

- Önkormányzati és Szervezési Csoport (5)

- Iktatás és Irattározás (8)

Jogi Iroda (vezető: 1)

- Jogi Ügyek (4)

- Közbeszerzési Csoport (2)

Városfejlesztési és Városüzemeltetési Iroda (vezető: 1)

- Városfejlesztési és Városüzemeltetési Csoport (8)

- Informatika (2)

- Gondnokság (14)

Pályázati Csoport (3)

Főépítészi Csoport (3)

Vagyongazdálkodási és Vagyon-nyilvántartási Csoport (3)

Közbiztonsági Referens

Polgármesteri Kabinet (5)

Polgármesteri Titkárság (2)

Jegyzői Titkárság (1)”

A rendelet-tervezetről a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Nem
Dr. Csőzik László	Nem
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Nem
Kéri Mihály	Távol
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Nem
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen

T. Mészáros András polgármester: Felteszi szavazásra az álláshelyekre vonatkozó határozati javaslatot.

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„1. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015. február 1-jétől a Polgármesteri Hivatal álláshelyeinek számát 177 álláshelyben határozza meg.

Egyúttal felkéri a Polgármestert, hogy a portaszolgálati és őrzési feladatok ellátásához a város 2015. évi költségvetésében személyi juttatás jogcímen 18.704.182,- Ft, és dologi kiadás jogcímen 820.000,- Ft előirányzat biztosításáról gondoskodjon.

2. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Polgármesteri Hivatal az Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft-vel megkötött és a vagyonvédelmi feladatok szervezésére, lebonyolítására vonatkozó, határozatlan időre szóló megbízási szerződést 2015. március 31-ei hatállyal közös megegyezéssel megszüntesse.

Határidő: 2015. március 31., illetve a város 2015. évi költségvetésének előkészítése

Felelős: T. Mészáros András polgármester”

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 13 igen szavazattal, 3 ellenszavazatalt és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

2/2015. (I.29.)

h a t á r o z a t

a Polgármesteri Hivatal álláshely számának meghatározásáról

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 2015. február 1-jétől a Polgármesteri Hivatal álláshelyeinek számát 177 álláshelyben határozza meg.

Egyúttal felkéri a Polgármestert, hogy a portaszolgálati és őrzési feladatok ellátásához a város 2015. évi költségvetésében személyi juttatás jogcímen 18.704.182,- Ft, és dologi kiadás jogcímen 820.000,- Ft előirányzat biztosításáról gondoskodjon.
A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Polgármesteri Hivatal az Érdi Városfejlesztési és Szolgáltató Kft-vel megkötött és a vagyonvédelmi feladatok szervezésére, lebonyolítására vonatkozó, határozatlan időre szóló megbízási szerződést 2015. március 31-ei hatállyal közös megegyezéssel megszüntesse.

Határidő: 2015. március 31., illetve a város 2015. évi költségvetésének előkészítése

Felelős: T. Mészáros András polgármester

A határozatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Antunovits Antal	Igen
Dr. Bács István	Igen
Csornainé Romhányi Judit	Nem
Dr. Csőzik László	Távol
Demjén Attila	Igen
Donkó Ignác	Igen
Fülöp Sándorné	Igen
Dr. Havasi Márta	Nem
Kéri Mihály	Távol
Kopor Tihamér	Igen
Mórás Zsolt	Igen
Pulai Edina	Igen
Simó Károly	Igen
Szabó Béla	Igen
Szűcs Gábor	Nem
Tekauer Norbert	Igen
T. Mészáros András	Igen
Dr. Veres Judit	Igen

Kapcsolódó anyagok